A hazugsággal csak egy baj van. A végén úgy is kiderül.
-Kim? -talán ő jobban meglepődött mint én habár, engem nehéz volt űberelni. Az ajkaim mozogtak de egy hang se jött ki az ajkaimon a döbbenettől.
Lilian volt az az ember az életemben aki félrevezetett. Tudta a gyengém, és féreg módon fel is használta ellenem. Beadta az álszent kislányt aminek egy csúnya háttere volt. Annyira éltem az életem, hogy fel sem tűnt, hogy mindig kérdezgetett rólam, és Brandonról. Hogyan érzek iránta és mi volt köztünk. Mint egy hülye mindent elmondtam amire összeállt neki a kép. Én szerettem és szeretem is Őt. Meg kell mondanom, hogy okos volt tőle. Tudta, hogyha lesz egy páciensem akkor kevesebbet leszek a "barátommal" akit jelen esetben Rogerre értett. Tehát nyugodtan lehet vele. De itt is volt hiba. Nem tudtam haragudni rá, ugyanis akkor már más volt az aki számomra a fényt jelentette egy sötét napon. Csúnya vége lett a játéknak és mint az előzéknél is. Én lettem a nyertes.
-Azt hittem szakítottatok. -makogta és úgy nézett rám, mintha valami lenne az arcomon. Gúnyosan felvontam a szemöldökömet és kitártam az ajtót. Jelezve, hogy fáradjon beljebb.
Na most kapsz a pofádra, te ribanc.
-Hogy hogy itt? -vontam össze halványan a szemöldököm ignorálva a mondatát. Azzal majd később foglalkozom.
-Csak gondoltam, hogy meglátogatom a barátom, mert már régen láttam. -vonta meg a vállát mire próbáltam nem lekeverni neki egy kurva nagy pofont.
-Szóljak neki? A szobába van. -mutattam a lépcső felé ahol észrevéthetetlenül Brandon osont fel egyenest a szobába. A terv megvolt és mivel Lilian esze egy tyúkénál is kisebb ez tökéletes is lesz.
-Kérlek. -mosolyodott el gonoszul mire vissza vicsorogtam rá. Szépen lassan felmentem az emeltre egyenest a hálóba ahol Brandon volt. Hozzá sem szóltam csak mentem egyenest a sminkjeimhez és kivettem egy vér vörös rúzst. Nem kellet sok neki is leesett a dolog. Legalább három réteget felkentem magamra ameddig Ő levette a pólóját.
-Hova? -kérdeztem és elé guggoltam mivel Ő az ágy szélén ült. A mellkasára bökött jelezve, hogy oda kéri a jelet. Meg is tettem ezzel ott hagyva egy hatalma rúzsfoltot. Na erre mit lépsz Lilian?
-Kifog akadni. -mosolyodtam el és éreztem ahogyan belül felemészt a bosszú édes íze. Vágytam rá, hogy visszakapja amit velem és Brandonnal tett.
-Remélem is. -mosolyodott el majd elindult az ajtóhoz és kinyitotta majd előre engedett. Lassan sétáltam le a lépcsőn Brandonnal a nyomomban miközben éreztem égető tekintetét a lentebbi testrészeimen.
-Hát itt is van fiú. -nevettem fel olyan mű nevetéssel, hogy bármelyik színész is megirigyelné. Még Brandon is felkapta erre a fejét mert tényleg mű volt.
-Brandon! -mosolyodott el Lilian és odaszaladt és, konkrétan lesmárolta?! Majdnem felröhögtem Brandon arcán. Finoman eltolta magától a lányt mire a egyből észrevette a rúzsfoltot a mellkasán. -Mi történt? -kérdezte dühösen és az ujját a rúzsfoltra rakta.
-Hát tudod csak játszottam. -vonta meg hanyagul a vállát mire Lilian szeme kikerekedett és emelte a kezét Brandon arcára de az gyorsan elkapta a csuklóját és ellökte magától. -Te is tudod Lilian milyen játékba mentél bele. Pokollá tudom tenni az életedet egy perc alatt. -hajolt közel a lányhoz és szinte suttogta a szavakat. Az igaz szavakat. Brandonnak nem csak a gimnáziumban hanem az egyetemen is nagy hatalma volt és van is. Behódolnak előtte. Így csak kettőt kell szólnia és valaki élete maga lesz a pokol.
-Hogy mertél megcsalni? -lökte el Lilian a kezét és sziszegte a mondatát Brandonnak.
-Én csaltalak meg? -nevetett fel erőltetetten. Hangjából ömlött a szarkasztika mire szinte én is majdnem felröhögtem. -Te csaltál meg engem azzal a buzi Rogerrel úgyhogy ne pofázz. Nagyon jól tudtad, hogy barátnője van aki Kim. De azért még egyet belekellet rúgnod. Gratulálok, Lilian! Nálad nagyobb szarkeverőt még nem is láttam! -háborodott fel Brandon. Az arca már piros volt a dühtől de nem szakította meg a szemkontaktust az előtte álló fiúval. -És tudod mit? Ha már kimondtam ezt. Ki mondom a többit is! Igen lefeküdtem valakivel. És igen magasról szartam rád! Megmondtam neked a legelején, hogy nekem Kim lesz az első ami ellen semmit sem tehetsz. És tessék most itt van és boldogok vagyunk. Most meg takarodj el a házból! -Brandon csak köpte a lány elé a szavakat. Két keze ökölbe volt szorítva szemei feketék voltak hosszú pillái alatt. A levegőt is hevesen kapkodta.
-Brand gyere már! Sír Elizabeth. -jött le a lépcsőről Tomy. És itt volt az első probléma. Lilian nem szerezhetett tudomást Elizabethről mert akkor még nagyobb hisztit csap ki. Fentről hallatszott a gyereksírás mire Brandon szemei azonnal kivilágosodtak.
-Ki az a Elizabeth? -kapott rögtön Tomy mondatán Lilian mire Brandon rögtön rákapta a tekintetét és a puszta nézésével fenyítette őt.
-Semmi közöd! Kim te meg menj fel hozzá! -válaszolt először Liliannak aztán nekem Brandon. Bólintva futottam fel Tomyval az emeltre egészen Elizabethig. Óvatosan kivettem a kiságyból és elkezdtem ringatni a karomban. Kezdett megnyugodni így az én szívverésem is visszaállt a normálisba.
-Lilian ha felmész esküszöm, hogy nem állok jót magamért! -hallottam meg Brandon fenyegető hangját majd halk lépteket a lépcsőről. Ha Lilian benyit tuti balhét rendez. Lilian teljes sebességgel nyitott be de mikor meglátta a kezemben lévő gyereket egyből lefagyott. Brandon akkor fordult be és Lilian mögött figyelte a reakciókat.
-Brandon? -néztem rá mire bólintott, hogy mondjam amit szeretnék. -Semmi baj. Magányos volt. -mosolyodtam el a végére mire ő is ejtett egy halvány mosolyt. Arrébb tolt a lefagyott lányt az ajtóból és egyenest idejött hozzám. Megsimította a lánya arcát mire az elkezdett kapálózni a kezemben.
-Menj el. -fordult a végén Lilian felé aki még mindig sokkoltan nézte a kezemben tartott babát.
-Mond Brandon, hogy az a gyerek nem a tiéd. -bökött Elizabethre miközben elfintorodott.
-De az enyém. -válaszolt nyugodtan mire Lilian szeme szinte fekete lett.
-Hogy merted?! Komolyan mondom nem értem Brandon! Hogy merted ezt tenni? -kérdezte szinte ordibálva mire Elizabeth újra sírni kezdett.-
-Én, hogy mertem ezt tenni? Ezt te kérdezed? Miután annyiszor basztál át amennyiszer csak lehetett és csaltál fűvel-fával? Hol élsz Lilian? Kurva gyorsan takarodj el a házamból mert még nyugodt vagyok! -tárta ki az ajtót mire Lilian ki is lépett de még egyszer visszaszólt.
-Sajnállak, Kim. Az élet mellette rossz lesz neked. -mondta majd kisietett az ajtón.
De egy valamiben tévedtél Lilian. Az élet Brandon mellett csak is jó lehet.
-------------------------------------
Vége
-----------------------------
Ha nyakig vagy a szarban, adj hálát azért amiért nem hullámzik
A szerelem nem fáj, csak akkor fáj, ha nem viszonozzák.
Egy nap hátranézel, és rájössz. Minden megérte.
Sziasztok!
Hát itt is lenne az utolsó rész a történetből. Nagyon szépen köszönöm a sok voteot és a sok pozitív kommentet és a sok olvasót. Hálás vagyok amiatt amit tettek,azért, hogy ez a könyv fent maradjon. Ha lehet mondani teljesen a szívemhez nőtt. Emlékszem mikor a barátnőmmel kipróbáltuk milyen is írni. Milyen jól tud esni egy-egy érzelem leírása ami miatt pozitív visszajelzést kapunk. Eddig nem tapasztalhattam meg ezt a sok dolgot ugyanis az első könyvem valami förtelme lett. A mai napig is fent van Hold és a Csillagok néven. Az a könyv is a kedvencem még akkor is ha szünetel de ez átvette a helyét. Nagyon nagyon és nagyon hálás vagyok amiért mindannyian itt voltatok és voteoltatok vagy csak elolvastátok. Hamarosan jövök a következő kötettel aminek az első része jövőhéten fog kijönni de a bevezető valószínűleg ma. Természetesen a következő részbe már csak az új könyvről fogok beszélni. Addig is puszi nektek!