Rehiia kérésére! c: Remélem tetszik!
[K/K]=Kedvenc Könyv
[K/Í]=Kedvenc Íz
Délután úgy döntöttél, hogy a könyvtárban fogod tölteni a hátralévő idődet, s mivel péntek volt, így nem kellett azon sem aggódnod,hogy nem tudsz felkészülni a következő iskolanapra. Halkan kinyitottad az ajtót, majd helyet foglaltál a szokásos helyeden, s kezedbe vetted [K/K] című olvasmányodat.
Már vagy fél órája belemerülhettél a könyvedbe, amikor hirtelen valaki megkocogtatta a válladat-Oi [Név]-chan~
Kicsit összerezzentél, de azonnal felismerted a sulid "nagymenőjének" a hangját. Unott arccal fordultál a mogyoróbarna szemű fiú felé, aki mosolyogva várta tekintetedet.
-Mit akarsz?-Kérdezted nem túl kedvesen, de nem tehettél róla. Utáltad,hogyha félbeszakítanak abban, amit éppen csinálsz...
-Arra gondoltam,hogy haza kísérhetnélek, mit szólsz?-Húzta félmosolyra a száját, amire a reakciód csak egy grimasz volt.
-Kösz' nem kell, hazatalálok magamtól is.-Vágtad gyengéden fejbe a melletted levőt, majd felálltál és kiléptél a könyvtárból, s hazafele vetted az irányt. Percek múlva azonban megérezted,amint a válladon levő táskád megemelkedik. Azt hitted,hogy el akarja valaki lopni, így egy jól irányzott mozdulattal sípcsonton rúgtad az illetőt.-Már megint te?-Kérdezted hitetlenkedve mikor megláttad Oikawát.
-[Név]-chan nagyon erőset rúgsz, tudsz róla?-Nyafogott előtted Tooru, mire csak megforgattad a szemeidet.
-Ha ilyen hirtelen el akarod venni egy lánytól a táskáját, ne csodálkozz, ha megrúg. Főleg, ha az a csaj én vagyok. Különben is, mit akarsz már megint?
-Mint férfi, kötelességemnek tartom, hogy hazakísérjek egy ilyen szép hölgyet, mint te.-Kacsintott rád s azzal feléd nyújtotta a kezét.-Szóval, vihetem a táskádat?
Pár másodpercig farkasszemet néztetek, majd fapofával megfordultál-Egyedül is tudom vinni.
A fiú vállat vont, majd mosolyogva melléd lépdelt. "Lehet,kicsit elsiettem a dolgokat. Shigeru pedig előre figyelmeztetett,hogy ő másféle. Talán igaza van."
-Nem mintha annyira érdekelne, de mellesleg gratulálok a legutóbbi győzelmetekhez.-Motyogtad lehajtott fejjel, jó ideje gondolkodtál azon,hogy hogyan gratulálj a férfinak. Ő rádnézett, s le sem vette a tekintetét rólad.
-Köszönöm~.
Fél óra múlva megérkeztetek a házadhoz, így elérkezett a búcsútok ideje is. "Morcos" arccal fordultál Oikawa felé, aki látta rajtad,hogy furcsa neked ez a helyzet.
-Nos..Kösz, hogy hazakísértél, bár nem kértem...-Motyogtad szigorúan a dzsekijét figyelve, amikor hirtelen megéreztél egy kezet a fejeden.
-Nagyon szívesen, [Név]-chan~ Legyen jó éjszakád~-Borzolta össze gyengéden a hajadat, s a következő pillanatban már csak a távolodó alakját figyelhetted.
Észre sem vetted,hogy a fejedet teljesen uralmába ejtette a vörös szín, megszorítottad a táskád pántját, s berontottál az előszobába.-Tch, idióta szemetes!
//////////Két nap múlva//////////
Fáradt tekintettel léptél be az iskoládba, mivel előző este (is) alig tudtál valamit aludni Oikawának köszönhetően. Akárhogy is akartad kitörölni emlékezetedből, valahogy mindig besunnyogott a fantáziádba, aminek az lett a vége,hogy hajnali három órakor aludtál el.
-Jó reggelt, [Név]~-Köszöntött hatalmas vigyorral az arcán Tooru, ami miatt jópáran megbámultak titeket a folyosón.
-Hangosabban nem lehetne, Bitchykawa?-Néztél rá megsemmisítően, mire csak megrázta a fejét.-Különben is, mit akarsz megint...?
Hirtelen közelebb hajolt hozzád, s a füledbe kezdett el suttogni-Délután várlak egy gombóc fagyira, órák után~
-Csak szeretnéd.-Morogtad mikor elhajolt tőled-Nem megyek, mert tanulnom kell. De miért is próbálok magyarázkodni neked?
-Egyetlen egy délutánról lenne szó, nem hiszem,hogy összedőlne a világ, ha most az egyszer velem lennél~.
-Igaz is, már kezd összeomolni...
-Annyira kegyetlen vagy, [Név]-chan.-Szorította mellkasához a kezét a fiú "meggyötörten"-És ha megígérem,hogy nem fogod megbánni?
-Nem is fogom, mert nem megyek el.
Azzal pedig becsöngettek, így faképnél hagytad Oikawát. A fiú csapattársai vigyorogva nézték végig, ahogyan újra és újra nemet mondasz neki,s mikor a közelükbe ért, ezt fel is hozták-:-Oikawa, holnap van a határidőd, tudod~
-Tch.-Cöccögöt idegesen-Tudok róla.
A nap végéig azonban ott motoszkált benne valami, amit nem tudott hova tenni. Eddig sok lány fejét elcsavarta, és senkinél sem érzett még ilyet utána. Bűntudat...? "Áhh, dehogy"
Mikor utolsó órádról is kicsengettek, s kiléptél a folyosóra, Oikawa már várt rád. Összeráncolt szemöldökkel meredtél a barna hajúra, aki csak mosolygott rád. Próbáltad kikerülni őt, de ez a terved sikertelennek láncódott,ugyanis mindig sikerült elállnia az utadat.-Kitalálom, nem mehetek addig haza, ameddig el nem megyek veled arra a fagyizásra,mi?-Kérdezted dühösen.
-Pontosan! Na,gyere el, jó móka lesz.-Bíztatott vigyorogva egészen addig, amíg bele nem egyeztél.
/////
-Milyen fagyit szeretnél, [Név]-chan~?
-[K/Í]-t, ha lehet.
Oikawa megvette mindkettőtöknek a fagylaltot, utána elmentetek sétálni egyet. Miközben etted a tölcséres finomságot, a fiú szemei szinte folyamatosan rajtad voltak. Mikor ezt észrevetted és felé kaptad a tekintetedet, halványan vörös fejét gyorsan a másik irányba fordította. Rögtön tudtad,hogy miért ilyen piros,s ennek hangot is adtál-Perverz vagy, Shittykawa.
-M-most miért?-Kérdezett vissza azonnal, majd sóhajtott egyet. Pár percig némán sétáltatok egymás mellett, majd végül Oikawa nem bírta tovább. Egyszerre volt jó és rossz érzése, miközben melletted volt, a bűntudatát pedig nem akarta elásni ezentúl.-[Név], el kell mondanom valamit...
-Hm?-Fordultál felé kérdő tekintettel.
Egyik kezét tarkójához vezette, s beharapta az alsó ajkát. Tudta,hogy ezután meg fogod őt gyűlölni, de úgy gondolta,hogy muszáj tudnod róla. Valamiért, veled nem akarta ugyanazt csinálni, mint az előző ex-barátnőivel...-Sajnálom, de...Csak egy fogadás miatt voltam veled annyit...
Kikerekedtek a szemeid, még a légzésed is megállt egy pillanatra. Cöccögtél egyet, majd gonosz vigyorra húztad a szádat-Hm, gondoltam. Nem is kellett volna eljönnöm erre a nyomorult randira!-Csúszott ki a szádon, majd gyorsan odakaptad a kezedet. Mélyen elvörösödtél, miközben lehajtottad a fejedet. "Francba...Mostmár tudja,hogy egy randinak gondoltam ezt az egészet..."
-A csapattal fogadtunk,hogyha holnapig elérem,hogy szerelmet vallj nekem, akkor megnyerem ezt az egészet...De...-Itt mély levegőt vett,de mielőtt tovább mondhatta volna, te félbeszakítottad.
-Ne is folytasd, jó?! Csak hagyj elmenni! Ja, és csak hogy tudd, nyugodtan veheted ezt egy nyereségnek, Shittykawa!-Kiabáltad neki e szavakat, s eltrappoltál mellette. Kikerekedett szemekkel fordult utánad, majd utánad nyúlt, és elkapta a csuklódat. Fejedet mellkasához szorította egyik kezével, míg másikkal hátadat fogta, ezzel egy "börtönbe" zárva téged. Könnyeid akaratlanul is kibuttyantak, ezzel kicsit eláztatva a csapatkapitány pólóját.
-Nem fejeztem be...-Motyogta a hajadba-Sajnálom,hogy ezt tettem veled...Bűntudatom volt, ezért elmondtam. Eddig nem tudtam,hogy miért éreztem ezt az iszonyatos fájdalmat, mikor rád és a fogadásra gondoltam, de mostmár tudom. Nem akartalak sírni látni téged, nem akartam összetörni a szívedet. Mert beléd szerettem, [Név].
-Miért higyjek neked?-Szipogtad miközben felnéztél rá. A fiúnak összeszorúlt a szíve, amint belenézett könnyáztatta szemeidbe,s aggodalma teljesen leolvasható volt róla.
-Szeretném, ha adnál nekem még egy esélyt...[Név]-san.-Suttogta meggyötörten.
Csendben álltatok egymás karjaiban, hallottad Oikawa hevesen dobogó szívét. Becsuktad a szemeidet,s próbáltál nem elvörösödni annak a gondolatára,hogy kinek is a kezei közt vagy most.
Összegyűrted oldalánál a pólóját, majd amint elértek szavai, erősen megcsípted a bőrét, ami miatt kissé megugrott-Ssz!
-Nos~-Kezdtél bele kissé rekedtes hangon, miközben kiszabadultál kezei közül-Az esély megadva, Oikawa. Mellesleg, a [Név]-chan jobban hangzott a hangoddal.-Kacsintottál rá mosolyogva, a fiúnak ezalatt hatalmas kő esett le a szívéről. Félmosolyra húzta a száját, majd elkapta a derekadat, és a lehető legközelebb húzott magához.
-Rendben van,[Név]-chan~-S azzal szelíd tempót diktálva, megkóstolta az ajkaidat.