- Mabelnek inkább azt a csipkés toppot adjátok. Haileynek pedig az elegáns blúzt - mutogatott ránk egy divatcég vezetője, aki ragaszkodott a fotózáson való részvételéhez. Ebből adódóan előszeretettel dirigált, és emelt fővel tipegett magassarkújában a dolgozók között. - A kép címe lehetne: Az ellentétek - nálunk mindent megtalál - álomittas tekintettel bámult a plafonra, átkarolva a megszeppent fotós vállát. - Csodás lesz, munkára - eresztette el a dolgozót, és valamiféle érdekes kuncogást halltava tapsikolt párat.
Haileyvel furcsa pillantásokat váltva sétáltunk be az öltözőnkbe földig érő csipkéinkben.
- Ez a nő elég bolondnak tűnik - jegyezte meg Hails, miközben lehúzta ruhám cipzárját.
- Egy egész kollekciót csinált csak csipkékből - ráztam meg a fejem. - Nem csak szerinted bolond. Örülök, hogy legalább a csipke nadrágokról sikerült lebeszélni - fordítottam hátat neki, ő pedig segített megszabadulni a ruhámtól, majd az ajtóhoz lépett és átvette a benyújtott ruhákat.
- Ezek viszont tök jók - nyújtotta át nekem a csipkés hátú toppot, ő pedig maga elé emelte az ujj és hátrészen csipkés hosszú ujjú, fekete blúzát. - Felvenném őket.
- De a gatyákról szó sem lehet - nevettem fel magamra húzva az anyagot.
- Shawnnal mizu? - váltott hirtelen témát Hailey, mire sóhajtva megvontam a vállam. Ő megrázta a fejét és morogva rántotta fel magára a nadrágját. - Nem jelentkezik?
- Ha van ideje, ír. De már vagy négy napja nem hallottam róla - gomboltam be én is a farmerom. Aztán vállat vonva, egy "ez van" nézéssel felvettem a magassarkúm, és Haileyvel az oldalamon visszasétáltam a fotós elé.
- Valahogy úgy forduljatok, hogy minden csipke látszódjon - integetett lelkesen a tervező, én pedig egy sokat sejtető pillantást váltva barátnőmmel, igyekeztem megvalósítani a szinte lehetetlen küldetést. Szinte gerincünket törve fordultunk háttal a kamerának, és tekertük ki csípőnket, hogy a második kívánság is teljesüljön. Vagyis, hogy látszódjon az arcunk.
*
- Továbbra is az a véleményem, hogy a nő agyhalott - dobta le kecsesen táskáját Hailey közösen bérelt apartmanunkban. - Szerintem szólok a menedzseremnek, hogy többet hozzá nem megyek - nevetett fel a fejét rázva, és előkotorta telefonját. - Addig te is beszélhetnél a királyoddal - kacsintott rám, majd csevegve elsétált a szobájába.
Fejemet rázva vonultam el én is, és telefonomat szorongatva, sóhajtva ültem le az ágyamra. Négy napja nem beszéltünk, nekem pedig gáz vagy sem, rohadtul hiányzik. Naiv módon elhittem, hogy milyen könnyen fogjuk tudni tartani a kapcsolatot, ehhez képest még az évi kétszer látott nénikémmel is többet kommunikálok.
Csörrenj meg! Gyerünk! Zenélj, dalolj, csörögj! Csinálj már valamit!
- Ezaz! - sikítottam fel, mikor valóban megrezdült a készülék, majd megszólalt Ariana Grande Into you című száma. Csalódottan elmosolyodtam és megráztam a fejem. Ez a nővérem csengőhangja.
- Szia húgi - köszönt a telefonba Maylen. - Nem tudnál hazajönni anyuékhoz?
- Miért? - szemöldök ráncolva szuggeráltam a szőnyeget piszkáló zoknis lábam, és vártam hezitáló testvérem válaszát. Közben Hailey két tányér rántott hússal és krumpli körettel. Halkan felnevetve vettem el tőle az egyik adagot, és gyorsan eltátogtam neki, hogy Maylennel beszélek.
- Valamiről beszélnünk kéne - hallottam hangján, hogy igazán gondterhelt. Sóhaja és halk hangja félelemről árulkodott. Biztató mosollyal bámultam magam elé, amit neki szántam, hiába maradt láthatatlan számára.
- Megpróbálok jegyet szerezni a legközelebbi járatra - Maylen hálásan sóhajtva vallott köszönetet, aztán a sok dolgára hivatkozva elbúcsúzott és lerakta a telefont. Haileyre mosolyogva vágtam egy darabot a húsból, és felvontam a szemöldököm.
- Megyünk még Mrs. Agyhalotthoz?
- Nem - a győztesek örömével vigyorodott el, és ismételten megcsörrenő telefonomra nézve perverzen fel-fel vonogatta szemöldökét. Shawn. - Azt hiszem, én megyek is - állt fel énekelve az ágyról, én pedig fapofával nézve rá megráztam a fejem.
- Nem fogom felvenni - Hailey teljes értetlenséggel bámult rám, és széttárta a tányért és villát tartó kezét.
- Miért nem?
- Mert úgy van kedvem - vállamat megvonva löktem magamtól távolabb a zenélő telefont, mire Hails fejét megrázva visszahuppant mellém. Csendben eszegettünk még Shawn negyedik próbálkozása közben, de akkor Hailey már egyre többet sóhajtozott, míg végül felvette a telefont.
- Szia Shawn - sóhajtott a készülékbe. - Mabel? Éppen zuhanyzik. Átadnám én neki, de nem hiszem, hogy menne. a napokban elutazik a családjához. Jaa, hogy te nem mostanra mondod - nyílt nagyra csodálkozástól csillogó szeme. - Oké, oké persze. Majd visszahív. Szia.
- Mit talált ki? - vontam fel szemöldökömet. Hailey izgatottan tapsikolni és sikítozni kezdett, én pedig értetlen pillantásokkal vártam a rohama végét.
- Júliusban találkozni akar veled - bökött rám. - A Prince - Edward - szigeteken lesz koncertje, az meg mivel kanadai tartomány - forgatta meg izgatott nevetéssel a szemét. - Szeretné, ha odautaznál. Azt mondta, mindent áll, csak már szeretne végre kettesben lenni veled egy kicsit - kacsintott rám egy darab hússal hadonászva. Felnevetve vettem kezembe a telefonomat és ebédemet félretéve pár percig csak forgattam a kezem közt, aztán úgy öt perc múlva benyomtam a hívást.
- Szia, Hailey mondta, hogy kerestél - vigyorogtam ártatlanul behúzva a nyakam.
- Igen, kerestelek - nevetett fel édesen. - Azt is elmondta, hogy miért?
- Nem - Hailey hüvelykujját felmutatva rám kacsintott és kimasírozott a szobából.
- Ó - hallottam döbbent nyögését. - Akkor elmondom én - nevetett zavartan, mire ajkamat beharapva fojtottam el még nagyobb vigyorom. Igazából csak a te szádból is szerettem volna hallani, Királyom. - Szóval arról lenne szó, hogy júliusban, pontosabban kilencedikén a Prince - Edward - szigeten lesz fellépésem, és ha lenne rá mód... nos, hát eljöhetnél - zavart makogása miatt halkan nevetve megvakartam a tarkómat, és álomittasan sóhajtva kezdtem az ágytakaróm piszkálni. Jobban zavarba jöttem, mint vártam. - Nem tetszik a hallgatásod - nevetett fel halkan és zavartan, egy cseppnyi jókedv nélkül.
- Bocsi - húztam el a szám. - Csak... elképzeltem, hogy mit csinálnánk - nevettem fel. - Tudod, még lógok neked egy ismétléssel.
- T-te e-ezt most komolyan m-mondod? - hangosan felnevettem édes zavarán, és közben benyögtem egy "ahá"-t, mire döbbenten nyikkant egyet. - Wáó - nevetett fel hitetlenkedve. - Akkor ezt megbeszéltük. Intézhetem a jegyedet?
- A lehető leghamarabb legyen lefixszálva - bólintottam mosolyogva.
- Igenis, Bébi - nevetett fel, aztán válaszadási időt sem hagyva kinyomta a telefont.
*
- Megjöttem - kiáltottam fel a családi házunkba lépve. A cipőkön végignézve megállapítottam, hogy a nővérem és a vőlegénye, Michael már itt vannak, így a példájukat követve kiléptem a cipőmből, és a család keresésére indultam.
- Ebédlő - kiáltott ki anyu, mire boldogan szökkentem mellé és puszit nyomtam ráncosodó arcára.
- Sziasztok - öleltem szorosan magamhoz mosolygó nővéremet, láhatóan fáradt vőlegényét, és a kissé morcos apukámat. - Mi lesz a kaja?
- Gyrostálat rendeltem - vonta meg a vállát anya. - Nem volt időm főzni. Mr. Charles behívatott és elment az egész délelőttöm. Apádhoz meg ügyfelek jöttek.
- Értem - ültem le a testvérem mellé. - Viszik a virágokat?
- Mint a cukrot - mosolygott rám apa. - Azt hittem csak Mindenszentekkor lesz nagy a kereslet, de nem, már most jönnek, hogy a szezonját élő virágokból válogassanak!
- Az nagyon jó!
- Bizony jó - anya az étellel egyensúlyozva lépett ki mosolyogva a konyhából, mire mindenki készségesen ugrott, hogy megfossza a súlytól. Michael volt a legközelebb hozzá, így ő elvette rögtön a felét, és lerakta elénk.
- Jó étvágyat mindenkinek - mosolyogtam körbe, aztán számhoz emeltem a villát.
- Maylen drágám, ti mit is akartatok mondani? - kérdezte anya.
- Majd ebéd után elmondjuk - legyintett feszengve a nővérem.
- Jaj, bocsánat - kapta szája elé kezét böffentve apa, mire anya szúrós szemmel nézve rá megcsóválta a fejét. Az étkezés befejeztével minden szem a tesómékra vándorolt, akik ettől kissé zavarba is jöttek. Michael folyton a torkát köszörülte, Maylen pedig pólóját piszkálta.
- Hát... azért szerettük volna, ha így összeülünk, mert elég nagy híreink vannak.
- Terhes vagy egy űrlénytől - vágtam rá fapofával azzal a céllal, hogy enyhíthetem May zavarát. Mindenki hangosan és értetlenül felnevetett, aztán Mich legyintett egyet.
- A mondat második fele csak mende-monda - nevetett fel, és menyasszonya hasára simította a kezét.
- Tényleg terhes vagy? - kaptam szám elé a kezem, May bólogatására pedig sikkantva a nyakába ugrottam. - Jaj, most haragszok is meg nem is.
- Miért haragszol? - tolt el magától.
- Mert kiskorunkban megbeszéltük, hogy együtt megyünk férjhez és leszünk terhesek - nevettem fel könnyes szemmel, mire mindenki a fejét csóválva mulatott rajtunk.
- Akkor gyorsan ess teherbe! Úgyis pletykálnak rólad meg Shawn Mendesről - legyintett May mosolyogva, mire megvontam a vállam. - Tényleg, azok igazak?
- A nagyjuk igen - feleltem elvörösödve. - Elég jóba lettünk.
*
U T Á L O M, hogy szombaton is suliba kellett menni. Ki a franc találta ezt ki?😣
Remélem nektek jó napotok volt💕