Miért is vagyok itt?
Felfoghatatlan,miért jöttem vissza a parkhoz.
De itt vagyok, a túl sok emlékkel, főleg azokkal amikor nyáron találkoztunk...
Vajon mi történt vele?
Gondol még rám?
Vagy csak egy ember voltam a sok közül?
Annyi barátját hagyta ott.
Basszameg.
Ezek után leültem arra a padra.
A kezdetek padjára.
Vicc az egész.
Itt találkoztunk előszőr és utoljára.
Szinte hallom az emlékeim hangját,ahogyan megszólal.
Yoongi vagyok
Megőrülök
Érzem,hogy nem fogom sokáig húzni...nagyon..nagyon szeretem,de félek.
Hogy csak mégjobban eltolna magától.
Annyira felfoghatatlan annyira elbasztam.
Bárcsak ne kéne most a korházhoz jönnöm akkor biztos nem jöttem volna ide.
ÁHHHHH!!!
Olyan szívesen ordítanék csak nem lehet,megszakadok.
Most kéne mennem akkor megint 5 percet késnék ,akárcsak Ő.
Miért vagyok itt?
Miért pont én kaptam ezt a terhet?
Mondjuk megérdemlem, inkább bemegyek végre abba az épületbe.
Mindig csak lejjebb sülyedek a hajóval együtt amivel az óceán aljára vagyok szögelve,akárcsak Jézus a keresztjéhez.