Chuuya fanfiction

3.

Már vagy 2 hónapja osztotta meg Dazai-al a lakását. Visszatért a munkába a maffiához és a mindennapi fáradtság után egy szokásos 'balesettel' kellett szembenéznie esténként. Drága 'balesetünk' továbbra is az irodánál dolgozott, nem kis gondot okozva ezzel a maffiának, de a két barát nem igazán vitte haza a munkát. Rajtuk kívül senki sem tudta hogy együtt élnek, és őket sem érdekelte különösebben, hogy egymással ellenséges szervezeteknek dolgoznak.
  Fáradtan átlépte a küszöböt, a hallva a bekapcsolt tévé zsüzsögését becsapta maga mögött az ajtót, hogy az esetleg alvó kötszerpazarlót felébressze. A nappaliban egy meglepetés fogadta: nem volt sehol a fiatalabbik. Körbejárta a házat, az egyetlen ami különösebbb életjelenségeket mutatott, az a tévé volt. Ki is kapcsolta, elment lezuhanyozni, majd pizsamában kidőlt a kanapéra. Pár perccel ezután langyos szuszogásra nyitotta ki szemeit, csuromvizes barátja mikroszkópikus távolságból figyelte az épp talán alvó gyömbért, aki ösztönösen eltolva másik arcát ült fel. Lassan kezére nézett, majd a Dazai hajából csöpögő vízre.
- Mit csináltál? - vonta fel a szemöldökét, amikor ugyanis körvonalazódott benne még egy lehetőség - Illetve, mit nem csináltál?
- Nem fulladtam vízbe - nyögte ki kissé halkan a magasabbik.
- Hogy én miért nem lepődök meg - itt szünetet hagyott - Idióta - majd a hozott egy törölközőt, és a már a kanapét áztató barátjára nézett - Földre - Dazai engedelmesen a padlóra huppant, Chuuya felé ült és törölgetni kezdte a sötét, kócos hajtincseket - és még csodálkozol, hogy gyakran fázol meg - fejezte be az elégedetlenkedését, miközben továbbra is barátja fejét sikálta.
- Óvatosabban...! - szólalt meg kissé bizonytalanul a vizes.
- Legközelebb kétszer is meggondolod! -morrant fel - ez már a héten a 3-madik. Ráadásul még csak kedd van!!
- Jó-jó! Értem - halkult el.
Pár perc csönd után a dörzsölés abbamaradt és Chuuya holtakat megszégyenítve dőlt el a fekete kanapén. Barátja ijedten hátrafordult, majd elmosolyodott. Egy tusolással később a helyzetet kihasználva a szundikáló mellé dőlt, kissé aggódott, hisz tudta a másik túldolgoztatja magát.