Halk léptekkel közelítek a nappalihoz. Baba gügyögést hallok, ezért óvatosan próbálom megközelíteni a helyiséget. Mikor az ajtóhoz értem, ami ki volt nyitva, azonnal elolvadtam a látványtól. JungKook a kis Rosé vel a kezében a kanapén ült.
-Nagyon aranyos vagy! -mentem oda hozzájuk.
-Legalább tudom, hogy ha apa vagyok, ha sima pasi, mindig aranyos leszek számodra! -csücsörített a mondat végére, én pedig megcsókoltam.
-Ez való igaz! -ültem le mellé.- És hogy hogy a kis Roséval vagy kora reggel? Eddig midig én voltam az, aki reggel először a kezében fogta!
-Jah, hát reggel lejöttem inni, és hát megláttam Rosé Suga kezeben. Elvettem tőle, és mondtam hogy menjen aludni.
-Aranyos! Pedig azt hittem, hogy nem mindig érsz rá.
-Elinteztem mindent! Mosmár rá érek! 5perc múlva! Pill és jövök! -adta át a babát.
-Szia kicsim! Hogy aludt az én hercegnőm?? -kezdtem el beszélni a babához.
-Anya lánya. És az apa? -lépett be a nappaliba Jimin.
-Az apa az elrohant 5 percre. Itt van valahol a házban. -mosolyogtam Jiminre.
-Acca. -nyúlt a babáért, én pedig átadtam neki. Amióta velünk van Rosé, azóta Jimin mindig babázik. Amikor meglátja. De nem annyira vészes mint V.
-Heloo. -rohant Roséhez V. Emlegetni kellett.
-Most kaptam el!
-De én meg most fogom! Na add ide! -vette el a babát Jimintől V. Rosé azt se tudta mi van hirtelen, ezért rám nézett. De V nek nem tetszett, hogy nem vele foglalkozik, ezért óvatosan megharapta a fülét.
Természetesen Rosé ezek után V re nézett, aki csak mosolygott.
-Itt vagyok! -jött vissza JungKook
-Lenyúlták a babát! -mutattam V felé.
-Ugyan úgy jogom van babázni, mint nektek! -bújt a babához V.
-Nande akkor is! A szülőkkel alig van Rosé! -vette el Rapmon a babát. -Tessék! Nektek is kell vele foglalkozni! -adta át nekünk.
-Köszi! -vettem el. -Mit mondott egyébként a vámpír tanács, a babákkal kapcsolatosan?? -érdeklődtem.
-Hát elég vicces story... -kezdett vissza emlékezni Jin. Igen ő is megérkezett.
Visszaemlékezés Jin POv:
-Babaaa??? -kerekedett ki D.O nak a szeme, miközben kipattant a székéből.
-Igen. Tanácsot kérnék, hogy mi lesz az előnye egy babának! Mármint....vámpír babának. -néztem rá a 9tagra.
-Hát még nem volt dolgunk vámpír babákkal...igazából nem ellenezzük, de hogy mi az előnye, még nem tudjuk. -kezdett el gondolkozni Baekhyun.
-ÁHÁ! MEGVAN! -szólalt meg hirtelen Suho, mellette BaekHyun pedig hátra esett a székkel.
-Mi van? -kérdezte Xiumin, BaekHyunnal nem törődve.
-Őööö....hahó. Hátra estem a székkel!! -állt fel BaekHyun.
-Meghaltál? Nem. Akkor nem érdekel! -vonta meg a vállát Sehun.
-Kösz! -állította fel a széket.
-Na mire jutottál, Suho? -érdeklődött Chanyeol.
-A vámpír babákkal csak annyi a baj, hogy gyorsan nőnek. De nem öregednek meg, ne aggódjatok! (Ezt azért írtam, mert tervem van ezzel a gyorsan növekvéssel! )
-Értem. Köszi. -hajoltam meg.
-Ennyi. Távozhatsz! -integetett Chan. -De tényleg! Éhes vagyok! -terült el az asztalon. Én megfordultam, és elindultam ki a teremből. -D.O csinálsz kaját? -nagy ez a terem. És mivel csak sétálva távozhatok, így még hallottam dolgokat.
-Minek? Csinálj magadnak! Én szabadnapos vagyok! -válaszolt D.O.
Jelenben:
Mindannyian ránéztünk Roséra. Nem zavar ha gyorsan nő meg....de nehéz lesz így emléket megőrizni.
-Minden oké? -ült le mellém V.
-Aha..csak furcsa lesz hogy alig lesz róla kisbaba emlékem....
-Ne aggódj! Majd én elintézem hogy sok emléked legyen! -kapta ki Jimin a kezemből Rosét.
-Hé Jimin! -nevettem.
-Most miért? V-nél több ideig volt.
-Na jó! -hagytam rá. Hirtelen megszólalt a zsebemben a telefonom, ezért elő vettem, és megnéztem mi az. Jiwoo hívott..rég beszéltem vele...mondhatni azóta, amióta kiiratkoztam a suliból.....-Mindjárt jövök.- mentem ki a konyhába, majd felvettem.
-Szia. -köszöntem.
-Lisa? Rég beszéltünk. Hogy vagy?
-Jól köszi. És te?
-Megvagyok. Jimin hiányom van! -kezdett el nevetni.
-Még mindig szereted? -érdeklődtem
-Nem. Csak hülyültem.
-Lisa! Nem tudod hogy hol van a cumisüveg?? -jött be a konyhába Tae.
-A mikrónál van! De csinálni kell tejet! Tudod hogy kell, ugye? -néztem a pótapára.
-Igen! -mosolygott, majd elindult a mikróhoz.
-Ne haragudj! Itt vagyok.
-Semmi. Neked van babád? Vagy kinek van? -szinte láttam magam előtt azt a mosolygós lányt, akit 2évvel ezelőtt.
-Igen.
-Hol laksz? Babázni szeretnék! Na meg persze téged is meg akarlak látogatni! Meg kíváncsi vagyok ki a férjed! -kezdte sorolni a kíváncsiság listáját.
-A sulitól indulj ki! A suli mellett, bal oldalt, van egy kávézó! Az mellett van egy utca! Ott gyere egyenesen, majd jobbra a 3.utcába kanyarodj be! Megint menj egyenesen, és lesz egy olyan, hogy jobra is, meg balra is lehet menni! Na ott balra kanyarodj le, és az utca sarkáig gyere. Bal oldalt lesz egy ház! -igazítottam el barátnőmet, a hozzánk vezető úton.
-Okés! Egy fél óra és ott vagyok! Szio.
-Szia. -azzal bontottam a vonalat.
-Ki volt az? -ölelt át hátulról JungKook, közben elvette a hajamat a nyakamtól, és megcsókolta.
-Jiwoo..fél óra és itt lesz...
-Rég láttad! Biztos izgulsz!
-Igen! Nagyon! -fordultam meg, hogy szembe legyek vele.
-Akkor mire várunk? Rend van? -kérdezte JungKook.
-Nem hallod kupleráj! Rend van nyugi! Minden megvan! Csak várnunk kell. Ennyi. -csókoltam meg.
-Oké. Addig elvesszük Rosét Jiminéktől??
-Aha! -indultam meg Jiminék felé. -Jimin! Kérem Rosét! -nyúltam a babáért.
-Tessék! -adta át.
-Nahát! Most hamar átadtad Rosét Jiminie! -döbbent le J-Hope.
-Igen! De csak mert wc-zni kell! -rohant fel az emeletre.
-Bolond! -nevettem. Telefonom megint elkezdett csörögni zsebemben. Elővettem, és megnéztem ki az. Jiwoo. Eltevedt volna?
-Szia csajszi! Eltévedtél? -szóltam bele a telefonba.
-Egy kicsit nagyon is! -szólalt meg a vonal másik végéről egy férfi hang.
-Ki vagy?
-2 évvel ezelőtt történt! Azóta erősebb, és lecsapni készült! Én mondjuk hogy a szolgálója vagyok! Na tudod ki az??
-Dawon!!!
-És most egy kérésem lenne! Ha fontos a te drágalátos barátnőd, akkor eljössz egyedül! És saját magadért cserébe, megszabadul a lány! De siess! Mert borzasztóan idegesít! És nem hinném hogy élve kiszabadulna!
-Ne ne kérem! -kezdett el a háttérben sikítani Jiwoo.
-Ha csak egy haja szála is meg görbül én....-idegeskedtem
-Mi lesz, megölsz? Mind a ketten tudjuk, hogy gyenge vagy vámpír létedre! Ha még viszont akarod látni. Este gyere az iskolád előtti erdőbe. De egyedül! Ott leszek! -azzal rám nyomta a telefont.
-Mi a baj? -kérdezte JungKook.
-Semmi. Jiwoo nem tud jönni. De este elmegyek vele egy kicsit a parkba. Ha nem gond! -erőltettem magamra egy mosolyt.
-Oké. Akkor szerintem menjünk pihenni! Rosé is alszik, már felvittem aludni. Menjünk mi is pihenni. -kezdett el játszadozni a hajammal. -Vagy ha gondolod elmehetünk a te házadba...és talán rosszalkodhatnánk egy kicsit! -kezdett el perverzen mosolyogni.
-Inkább pihennék ha nem gond.
-Nem. Akkor viszont menjünk fel! -kapott fel menyasszonyi pózba, majd felvitt és letett az ágyra. -Pihenjünk kicsit. -nyomott egy puszit homlokomra, majd lefeküdt mellém...
Sajnálom JungKook...de nem avathatlak bele Jiwoo ügyébe. Ezt egyedül kell megtennem.....
Mikor JungKook elaludt, én kikeltem az ágyból, és a combomra tettem a vámpír ölő fegyverem tartóját. Bele tettem a fegyvert is, ami igazából egy hosszú rúd, ami aktiválás előtt egy ceruza méretű vas. Nevén szólítva a fegyver, Artenis. Ezt a fegyvert még akkor kaptam a fiúktól, amikor Dawontól megszabadultak...vagyis csak hittük hogy megszabadultunk....
Ránéztem JungKookra, majd az időre. Este van, ezért elindultam a megbeszélt helyre. Remélem élsz, Jiwoo.
Sziasztok! Itt van a 2/1, vagyis a 2.évad első része!! Remélem izgalmas volt számotokra, és tetszett! Várom jelzésetek a résszel kapcsolatban. Sziasztok MINNAK!
#A.R.M.Y