Egész este a vámpírokon gondolkoztam...remélem segíteni fognak...
-Szia...-ült le mellém JungKook.
-Szia. -köszöntem vissza. Egy ideig így ültünk. Csendben egymás mellett...de JungKook megtörte.
-Ha nem sikerül megmentenem....karót szúrok a szívembe! -ilyedten rá néztem, de az arca rezzenés mentes, és komoly volt. Nem tudtam rá mit mondani. Egyszerűen csak lesokkolt.. -Ne nézz így rám. Halott vagyok! Semmit nem fogok érezni!
-Csak hogy nem engedhetem hogy megöld magad!
-Halálból a halálba mennék! Semmi bajom nem lenne....csak talán a pokolba jutnék...
-Nem fogsz karót szúrni a szívedbe! Ami mondjuk nem dobog de...nem engedem!
-Miért? Ha ő elmegy én miért nem mehetek? -nézett rám könnyes szemekkel.
-Mert ha beleroppanok ha nem....megmentem neked! -sétáltam ki a szobából.
***
-JungKook haladj! Indulunk! -ordította az emeletre Chanyeol.
-Jövök! -jelent meg előttünk.
-Akkor menjünk! Köszönünk mindent Mark! Szia! -köszöntünk el, és már indultunk is. Muszáj lesz megtalálnom őket! Nem veszthetek el még egy vámpírt.
JungKook POv:
Nem tudom miért vette ilyen komolyan a halálomat Rapmon. Pedig halott vagyok...akkor miért? Olyan mintha miatta halnék meg...vagy talán valami volt a múltjában, amit eddig senkinek nem mondott el?
-Rapmon! -mentem hátra hozzá. -Miért nem szeretnéd, hogy elmenjek?
-Ez nem rád tartozik! Maradj csak a rózsaszín szív formájú felhőd közt! És ne érdekeljen! -indult el Chanyeolhoz.
-Még mindig itt tart? -nézett Rapmon után Jimin.
-Hol? -kérdeztem.
-Rapmon mikor kicsi volt. Egyetlen egy barátja volt. Akit a családtagjának tekintett. Tudod...nem volt családja! Nem úgy, mint a többi vámpírnak. Neki lemészárolta a vámpírvadász egyik legerősebb tagja, nevén szólítva Dong Woo. 10 éves korában találkozott Woozival, aki a legjobb barátja lett..szinte a testvére. Csakhogy Dong Woo őt is megtalálta, állítólagos ember őlés vádján, ami mint kiderült nem is volt igaz.
-Ezért nem akar még valakit elveszíteni?
-Igen.
-Értem.
-Gyertek már! Megérkeztünk! -álltak meg egy szép táj előtt Jinék.
-Itt kell lennie az őznek, igaz? -néztem rá Chanyeolra.
-Igen! -bólintott.
-Ki zavar? -hallottunk meg egy hangot, amiben félelem volt.
-Chanyeol vagyok! A segítségedet kérnénk!
-Miben tudnék én nektek segíteni!? -kérdezte a hang.
-Egyik barátunk testében rejtőzik Dawon! Egy rejtvényt próbálunk megfejteni, amihez te is kellesz! Arra lennénk kíváncsiak, hogy neked, az Őznek, mi a gyengéje! -nézett körül a tájon Chanyeol, hátha megtalálja a vámpírt.
-Honnan tudtad, hogy itt találsz meg?
-Mark mondta. Dawon bátyja!
-Mark. Oh, emlékszem rá!
-Tényleg? -érdeklődött V.
-Persze! Ő volt az, aki megmentett a tőrtől, amit a huga szúrt belém! Szerencsémre rossz helyre!
-És tudnál nekünk segíteni? -kérdeztem.
-Ha Mark küldött titeket, akkor igen! Mivel tartozom neki! Gyertek közelebb! Nem bántalak titeket! -közelebb mentünk, és egy házban találtuk magunkat. Akkor így bújnak el. Értem. -Sziasztok! -bújt elő az egyik oszlop mögül. -A nevem Zico. -mutatkozott be, majd szép sorban mi is elmondtuk a nevünket....
-Elmondom nektek mi a gyenge pontom. Mivel én gyenge teremtés vagyok, ezért engem bármi szerelmi, meg ilyesmi dolgokkal meg tudnak sebezni. Ezek miatt viszont legyengülök...-kezdett bele, mi pedig csak hallgattuk. Egy 5 perc telt bele, mire elmondtuk a mi történetünket is. Hogy mi van Lisaval. Kaptunk egy segítséget is, hogy ha elérünk a Bak-hoz, akkor vigyázzunk vele, mert ha egy rossz szót teszünk, megöl minket.
-Itt vagyunk! -állt meg hirtelen Rapmon.
-Mit akartok? -ez a hang már rideg.
-A segítséged! -itt megint kezdődött elölről az, ami az őznél. Elmondtunk mindent, szép óvatosan. A Bak is beengedett magához, és elmondta a gyengéjét. Ő is figyelmeztetett az ördöggel kapcsolatosan. Vele óvatosabbnak kell lennünk mit eddig valaha....
-Mit akartok? -kérdezte az ördög.
-A segítséged! Van egy barátunk akinek a testébe szállt Dawon lelke! És a rejtvény utólsó része azt mondta hogy keressünk meg téged! -mondta Chanyeol.
-Akkor az őzzel meg a bakkal is találkoztatok! És ki mondta, hogy segítek? Valamit kérek cserébe!
-Mi kell? -néztem a nagy semmibe.
-Dawon lelke! Adok nektek valamit, ami benyeli a lelkét! Azt majd hozzátok el nekem! Ki szeretném belőle facsarni az erőt! Azt az erőt, ami máshoz nem juthat el! Így nyugodtan élhetnek majd az emberek is!
-Rendben! Megkapod! -egyezett bele Chanyeol.
-Helyes, helyes! Gyertek beljebb! -mikor bementünk, az ördög az asztalra tett egy szerkezetet. Nem tudom mi lehetett, ezért rákérdeztem.
-Ez mi?
-Ebben hozzátok el Dawon lelkét! -válaszolta. -És akkor a gyengém érdekelne, ugye?
-Igen. -bólintott Jin.
-Nállam elég nehéz elltalálni a gyengém. De igazából undorodom a kedves dolgoktól. Azok visznek a sírba. Könnyen tűröm ezeket, ezért egy kicsit nehéz lesz ez az egész. -mondta az ördög.
-Értjük! Akkor mi megyünk! Köszönjük a segítséged! Nemsokára hozzuk Dawont. Szia! -köszönt el Chanyeol, majd mi is,és már mentünk is.
***
Mikor haza értünk össze szedtünk mindent..
-Kétszer az aranyosság...egyszer a szerelem...mivel Dawon szerelmes volt, és fájt neki Zelo visszautasítása, plussz még az, hogy utálja az ilyen dolgokat, nagyon egybe van..de kéne egy szerelmed lélek... -kezdett el gondolkozni J-Hope.
-Én ismerek egyet...aki az álldozatba szerelmes. De ez az egész ellent mond a törvényünknek...ezért kérlek ne jusson el a vámpír tanácsig! Majd utána meg tárgyaljuk. -ilyedten rá néztem Rapmonra, aki semleges arcal mondta.
-Haho...én onnan vagyok! -szólalt meg Chanyeol.
-Tudom. Pont rád értettem, hogy majd ez után az incidens után tudják meg a többiek! Oké? -nézett rá Chanyeolra Rap Monster.
-Oké. És ki az? -kérdezte.
-JungKook. Kérlek. Te most szerelmes vagy Lisaba! El tudnád űznu Dawont! -nézett rám Rap Monster.
-......Oké. Hagyjatok vele kettesben! Megoldom. -mentem fel az emeletre. Mikor bementem a szobába, becsuktam az ajtót, és oda mentem Lisa testéhez.
-Mit akarsz, nyomi? -nevetett Dawon.
-Vissza veszem tőled Lisat!
-Hogy?
-Szerelemmel! Mert én szeretem őt! És sosem fogom elhagyni! Ha meghal vele megyek!
-Hagyd abba!
-Nem tehetsz ellene semmit! Nem tudsz mozdulni! És folytatom ameddig akarom! -mondtam, majd közelebb mentem, és megcsókoltam. Mikor elválltam tőle, láttam, hogy Dawon lelke nehezen, de kezdi elhagyni Lisa testét. Kapva az alkalmon, behívtam a többieket.
-Most kapjátok el a lelkét! -szólaltam meg, mire mindenki bejött, és elkapták Dawont.
-Elviszen az ördögnek! Aztán beszélünk! -nézett rám Chanyeol.
-Jung.....kook...-hallottuk meg Lisa hangját, én pedig felfigyelve a nevemre, ránéztem.
-Itt vagyok! -ültem le az ágyra.
-Itt hagyunk titeket. Majd szólok ha itt van Chanyeol! -lépett ki az ajtón Suga.
-Mond....ki...-dadogta, én pedig eszhez kapva kimondtam.
-Szeretlek Lisa...
-Csak hogy e miatt bajban vagy....igaz? -nézett rám aggódva.
-Igen....de ne aggódj! Ha karót is szúrnak a szívembe...örülök hogy megmentettelek....
-Változtass át! Akkor nem lesz bajod....
-De ha nem szeretsz akkor nem szeretnélek ekkora kínnak kitenni.
-Mikor Dawon elnyomott....akkor beszéltem valakivel...aki azt mondta hogy ha ezt megteszem, akkor neked nem lesz bántódásod. De ahoz nekem is szeretnelek kell. És mivel volt időm gondolkozni. Rájöttem hogy szeretlek. -eröltetett egy mosolyt arcára, mivel teljesen gyenge volt.
-Mennünk kell! -húzta el Lisa szeme felett kezét Chanyeol.
-Hé, Chanyeol! -álltam fel.
-Igazat mondott Lisa. De a Vámpír tanácsnak kell döntenie! -indult el az ajtófelé.
-Akkor menjünk! -indultam meg én is.
Hát akkor vagy karót szúrnak a szívembe, vagy engednek Lisa kérésének, és vámpírrá változtathatom...
Sziasztok. Boldog Karácsonyt! Kicsit késtem ezzel a meglepivel, ami remélem ennél a könyvnél nektek meglepetés! Remélem tetszett, ha igen akkor jelezzetek! Sziasztok MINNAK!
#A.R.M.Y