**Molly szemszöge**
Reggel kedvetlenül felkeltem és megnéztem a telefonom kijelzőjét.De mikor a dátumot megláttam rögtön kipattantam.A költözés miatt teljesen elfelejtettem.Ma van hogy 5 éve elvesztettem apát.De mivel Magyarországon van eltemetve igy még a sirjához se tudok kimenni.Csak esetleg később ha rá tudom venni Camirát hogy jöjjön velem.Gyorsan elkészültem majd lementem a konyhába reggelizni.Mindenki lent volt és békésen reggelizett mint egy nagy család.Nélkülem.Elvettem az asztalrol egy porítóst és miközben mentem ki a hátsó kertbe meg is ettem.Leültem egy tetszőleges fa alá és ki vettem a zsebemből egy képet.Az egyetlen képet ami apárol és rolam készült.7 éves voltam és apával mentünk az iskolába,viszont én nagyon izgultam és apa nyugtatott meg és azt mondta hogy ha ügyes leszek az nap a suliba vesz nekem fagyit.Igy ezen a képen fagyis az arcom és épp apát puszilom meg.Nem tudtam más hogy illően megemlékezni mint hogy énekeljek neki.Mindig szerette ha énekelek.A Hallelujahnál tettem le a voksom és elkezdtem énekelni.
A dal végére már patakokban folyt a könnyem.-Nagyon szépen énekelsz-szolalt meg mögöttem egy hang amit nem tudtam beazonositani.