-Neked már annyi. Hiába küzdenél. A halvanyodasom azt jelenti, hogy haldokolsz.
-De....ha meg halok, magukat fogják okolni.
-Ez van. Törődj bele. A szívem már ezelőtt is szét volt törve, de nem volt leálva. Ezen a napon ált le...
-Nem félek a haláltól. Igazából vágyok hozzá. De nem akarom őket elhagyni és elég sok köcsög van akinek bizonyítanom kell.
Raya:
Szinte mind a hárman most tapasztaltuk meg a depressziót. Nem is tudom elképzelni, hogy Lívnek milyen lehet...
Csak éld túl és épülj fel!
Mind a hárman könnyeztünk de egy hang sem jött ki belőlünk.
🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹
10 perc után Lív szobájából kiszaladtak és segítséget hívtak.
-Mi történt!!!?
-Bocsásanak meg erre nincs időm. Ide jöjjön!
Láttuk ahogyan az újra élesztővel rohannak be Lívhez.
-Ugye nem....-esett össze Noah.
-Nem, nem, nem, nem!!!! Az nem lehet! Lív erős....-ütötte David a falat.
-Ha nem rángatlak titeket magammal a boltba akkor ez nem történik meg...
-Ne okold magadat. Az én hibám mert nem maradtam mellette.-könnyezett Noah.
Elkezdtem túl gondolkodni. Lív is sokszor túl gondolkodott mindent. Akkor még nem értettem, hogy ez mit jelent, csak most döbbentem rá.
2-3 perc után kijöttek.
Az orvos elénk jött.
-A barátjuk....-akadt meg.
-Nem élte túl....?
-Vissza tudtuk hozni, de élet halál közt van.
-Bementünk hozzá!?
-Igen, de kérem hagyják pihenni.-egyből bementünk Lívhez.
Infúzión volt és sápadt arccal az ágyban feküdt.
-Túl fogod élni. Hallod. Itt ne hagyj minket!
-Mi szeretünk téged!
-Ha te elménsz mi is megyünk.
Megfogtam a kezét ami jég hideg volt...
Már fél testtel a sírban van...
-Annyira hideg...
-Nyugi nem lessz semmi baj.-öleltek át a fiúk.
Noah:
Pont ezen a napon akarham elhívni vacsorázni...
Erre jöttek a szülei és mindent el rontottak...
Csak reménykedni tudunk, hogy túl éli.
-Nem tudom, hogy hallasz- e engem.De tudd, hogyha felébredsz mi itt leszünk veled.
Ne add fel a küzdelmet. Tudom, hogy sok gondot okoztam neked, de nem akarom, hogy elmenj...
Mintha egy apró mosolyt láttam volna rajta. Nagyon halvány volt de észre vettem. Ez a mosoly bátrabbá tett. A mosolya életet lehelt belém.
Leültünk egy székre és csak remélni tudtuk, hogy Lív felébred. Most egy nagy küzdelemben van. A kaszassal kell megküzdenie.
Esküszöm ha találkozók vele sírba teszem.
🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹
Lív:
Ne aggódj Noah. Hallottam mindent. Minden töllem telhetőt meg teszek.
-Még mindíg hiszel abban, hogy meg fogsz menekülni a haláltól? A tested egyre jobban kihül és én is tünedezek.
-Téged is megfoglak menteni! Mert addig nem távozók ebből a vilagból ameddig én nem nyertem!-ekkor bevillantak a győzelmeim/versenyeim. Azok is amikor együtt filmeztünk vagy amikor rám borították a kólát. A tengerparton lévő lubickolásra. Vagy amikor együtt mentünk el a horror folyosóra és egy csomó pink lány támadott le engem. Igaz majdnem szívinfarktust kaptam, de vicces volt. Sok közös emlékem van velük, ami a legtöbb jó.
-Mi ez!?-nézett magára az énem.-Nem tünedezem! Pedig már úgy elhittem, hogy megfogok halni!-hallottam a szív verését.-Az emlékek amiket az előbb felidéztél egy löketet adott az élet felé. 50% az esélyünk, hogy túl éljük...
-És 50 hogy meg hallhatunk...
-A szerelmed, bátyád és barátaid jó hatással vannak rád.
-Csak én nem rájjk.... Egyépként ha túl éljük ez a fekete köd elfog tünni?
-Nem. Attól, hogy túl éljük semmi sem fog változni az elmédben. Minden ugyan olyan lessz mint régen. Sötét és szomorú.
-Értem. Ami azt illeti nem is akarok megváltozni. Én már bele törődtem abba, hogy nekem ilyen életet szántak az "égiek". Mi fog most a testemmel történni?
-Valószinüleg melegebb leszel és egy pici szint fogsz kapni.
-Nem baj... Legalább latják majd, hogy küzdök.
-Látnod az őr angyalok a szemed sarkában?
-Nem. Minek?
-Ha elhagy az őr angyalok 90% esély van arra, hogy meghalsz.-közölte velem az énem.
-Muszáj mindig lelomboznod... Most a tulélés a lényeg. Szeretnék még a szemükbe nézni és azt mondani nekik, hogy szeretem őket.
-Ez cuki volt.-mosolygott halványan.
-Egyépként milyen az elmémben lenni?-kérdeztem tölle mire le ültünk.
-Magányks. Néha jól esne valakivel beszélni.
-Létre tudok hozni még egy embert az elmémbe akivel tudnál beszélni?
-Igen. De koncentrálnod kell. Elkell képzelned a fejedben, úgy fog lassan ide teremni.
-Akkor kreálok neked eggyet, hogy ne legyél mindíg egyedül. Fiú vagy lány?
-Legyen fiú.-mondta semlegesen. Elkezdtem koncentrálni.
3 perc képzelgés után kinyitottam a szememet. A képzelet beli fiú pont úgy nézett ki mint amit elkélzeltem.
-Mi lessz a neve?-kérdeztem az énemtől.
-Luke.
-Ő soha nem fog magadra hagyni. Ha pedig figyelmesztetni akarsz valamiért akkor áljultass el.-mondtam neki.
-Rendben. Köszönök neked mindent Lív.