Véletlen

Csókkal fizetni

-Rendben. Mostmár haza mehettek.-mondta a tanár mire én felkaptam a füzetet és már mentem is ki.

A folyosó találkoztam Daviddal.

-Na neked milyenre értékelték a rajzokat?

-Jóra. Meg volt lepődve a tanár.

-Nem csodálom. Képzeld egy hozzád hasonló lány jár az osztályomba.-meg áltam mire David is.

-Ezt hogy érted!?

Gyülölöm amikor valaki máshoz hasonlítgat vagy mást hasonlít hozzám.

-Hát...ő is amolyan emo fél. Persze nem tudom, hogy minek, de hasolnít rád.-ez fájt..-Ugyan az a stílus, ugyan az a beszéd.

-Ne hasonlíts senkit se hozzám!-jelentettem ki.

-Oké....-emelte fel a kezét.

David:

Végre mehetünk haza.

Éppen az ajtón akartam kimenni amikor elém vágott az emo lány.

Hasonlít Lívhez.

Amikor találkoztam a folyosón a hugommal nem láttam rajta semmit. Kifejezéstelen arcot vágott.

Ilyenkor ilyesztő tud lenni....

🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹

-Ne hasonlíts senkit se hozzám!-szólt rám.

-Oké...-adtam meg magamat. Mintha nem lenne jó a napja... Reggel sem volt hangulatban de most még inkább nem.

Kimentünk az iskolából és a buszváróba mentünk.

Kb 5perc telhetett el amikor meg jött a busz.

Elsőnek Lív szált fel utánna én.

-Üljünk együtt vagy nem?-kérdezte.

-Nekem mindegy.

-Akkor pattanj ide.-biccentett a mellette üres ülésre. Leültem mellé és elkezdtem telózni.

-Féltékeny vagy hogy más is olyan mint te?

-Én nekemeg van rá az okom emosnak lenni. És utállom hogyha másokat hasonlítanak hozzám vagy engem másokhoz...-durcázott be.

-Bocsi.-kértem tölle bocsánatot. Egy perc múlva elő vett egy hecetet és fedugta a telefonjába.

Bedugta a fülébe. Én addig elkezdtem telózni. Pár másodperc után a hecetből egy nagyon hangos zene szűrődött ki.

Egy kicsit megijedtem mivel váratlan volt.

Ha jól tudom akkor a zene címe Death is no more.

Minden zenét amit bekapcsolt full hangerőn halgatott.

Oh Lord, Lord of the lost-sex on legs , Blind fool love, Sklipknot-custer.

Ezeket a zenéket hallgatta amiket még én is hallottam 1-2.

Hogy nem szakad be a dobhártyája!?

Begbökdöstem mire egy szűrő pillantást vetett rám.
Egy kicsit meg hökkentem. Kivette a hecetet és rám nézett a sötétbarna halott szemeivel.

-Mi az?-kérdezte nem túl kedves hangnemben.

-Csak meg akartam kérdezni, hogy nem-e fáj még a füled?

-Nem.-dugta volna vissza a fülébe de megfogtam a karját.

-Mit akarsz?-húzta fel az egyik szemöldökét.