Lív:
Szerencsére péntek van. Azóta volt pár rajz órám.
-Mivel ez után az óra után haza lehet menni kint várlak majd a suli háta mögött.
-Csak nem gondolod azt, hogy legyőzhetsz?-néztem az előttem lévő lányra.
-Most igen is én fogok nyerni!-csapott az asztalra de én szem rebbenés nélkül néztem tovább a szemébe.
-Mi változott azóta, hogy ilyen magabiztos lettél.
-Sok minden. Bánni fogod ezt a napot...-ment el.
Angolunk volt. Egy kisebb kis cetlit írtunk. Mind a 6 feladat nagyon könnyüek voltak.
Kicsengettek. Össze pakoltam majd kiléptem a fojosóra.
-Tényleg verekedni fogsz vele?
-Igen. Már korábban is meg vertem éa legyőztem. Ez most sem lessz másképp.
-Veled mehetek?
-Nem.-meg áltam mire ő is.
-De minek nem mehetek? Még védthetnélek.
-2 VS 1 nem ér.
-De a buszon nem most indul?
-Nem. Még várnunk kell rá fél órát+ a batyámnak óraja van.
-Tényleg!
-Mi az?
-Azt mondta a batyád, ha hülyeségre készülsz szóljak.-elindult David terme felé mire vissza rántottam és a falhoz löktem.
-El ne mondd neki mert meg öllek!
-1:ha azt akarod, hogy ne mondjam el neki akkor engedd, hogy veled menjek. 2:-cseréltünk helyet. Most én voltam a falnál ő pedig előttem.
-Ezt a fiúk szokták csinálni a lányokkal, nem fordítva.-tette az egyik kezét a fejem mellé.
Mosolyogni kezdett mire én megforgattam a szememet és át bújtam a karja alatt.
-Akkor én is mehetek?
-Töllem. De csak akkor gyere ha ezt mutatom.-mutattam fel a középső ujjamat mire egy kört csinált a mutató és a hüvelyk ujjából és át dugta az ujjamon.
-Hülye.-mentünk tovább.
Le raktam a cuccoma a fübe. Zoe már ott volt. Cortez a fal mögött bujkál.
-Mehet?-kérdezi magabiztosan.
-Essünk túl rajta.-áltam poziccióba. Ő kezdeményezett. Ahogyan elnézem vett pár box órát. Mindet kivédtem mire én elkaptam a kezét és a gyomrába ütöttem egyet és össze esett.
-Gyerünk álj már fel. Ez így nem buli. Azt mondtad, hogy most te fogsz győzni! Akkor mutasd meg, hogy mit tudsz!
-Örömmel.-fel ált és újra támadni kezdett. Egyszer el találta az arcomat.
Le gugoltam és gyorsan kigáncsoltam.
-Ujra!-ált fel.
Gyerünk már. Támadj.
-Most én jövök!
🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹
Már vagy 15 perce verekedünk. Mind ketten szét vagyunk ütve, de a lég többet Zoe kapta.
A semmiből elő jött a bátya vagy a barátya aki fel lökött és ütni kezdett.
-Gondolhattam volna.
-Aznap csak mázlid volt, de most nem lessz.-betörte az orromat de még mindig nem jeleztem Corteznek.
Helyet cseréltünk a fiúval. Teljes erőmből elkezdtem ütni mire Zoe leszedett rólla.
Pozicióba áltam. Mind ketten egyszerre támadtak. A fiút szó szerint egy pörgő rúgással fektettem ki.
Zoe elkezdett pánikolni.
-Ezért még számolunk.-karolta át a nem tudom kiét és elmentek.
Én a falhoz mentem és leültem.
Fárasztóak.
-Minek nem kértél segítséget!?
-Nem akartalak bajba sodorni. Elég ha én szívok. Nem szoktam márokat bele rángatni az én problémáimba.
-De...-nézett rám sajnálkozóan.
-Hova tünk a régi éned!? Amikor a várnál voltunk goromba és köcsög voltál velem.
-Oh. Vissza akarod kapni?!-nézett rám.
-Igen! Tudod ez a viselkedés nem illik hozzád.
-Jo akkor meg kapod. Cső.-azzal itt is hagyott.
Felvettem a cuccomat és bementem a lány wc-be.
Meg mostam az arcomat.
A kezemre néztem ami újra zúzódott.
Vissza emlékezés:
-Úgy hallom Noah nagyon le égett az iskolájában.
-Mi?
-Oh te még nem hallottad? Annyi az egész, hogy meg verték. Szegény pára nagyon gyenge. Igazi söpredék.-nevetett.
-Ne beszélj így rólla!-kerülte ki az ütésemet mire a betonba ütöttem egy hatalmasat. Kimászott alóllam és fél ált
Vissza emlékezés vége
Miatta zuzódott a kezem ami most fel van dagadva és tiszta piros.
David órajának vége. Fel vettem egy bézbol sapkát és lehajtott fejjel mentem ki a mosdóbol. A hosszú ujumnak a zsebébe tettem a kezemet.
Amikor kimentem ő már a kapuban várt engem.
Oda mentem.
-Szia. Mi a baj?
-Semmi. Mehetünk haza?
-Igen. De miért van rajtad sapka ha alig süt a nap?
-Azért mert a hajam kész káosz.
-Lív. Nézz a szemembe.-ált meg. Nem néztem a szemeibe, mert féltem a reakciójától. Az arcomon kék, zöld és lila foltok vannak. A számat is betörték.
-Lív. Mit csináltál?-emelte fel egy kicsit a hangját.
Állam alá nyúlt majd felemelte a fejemet.
-Te veled meg mi történt? Ki tette ezt?!
-Zoe és a fiúja vagy a tesója.
-Meg ölöm....-nézett körbe, hogy hátha meglátja.
-David....-öleltem át.
-Igen?
-Nem akarom, hogy így lássatok... Főleg te és Noah.
-Semmi baj. Hallod. De máskor inkább szólj és kérj segítséget.
-Lett volna segítségem, de nem kértem.
Nem akarlak titeket is bajba sodorni.
-Úgye tudod, hogy ha rájönnek a tanárok ki is csaphatnak?
-Tudom.-valtunk el egymástól.
-Hogy magyarázzam meg ezeket a többieknek?
-Az a legjobb megoldás ha az öszintét mondod el nekik. Ha hazudsz és egyre tovább fogod titkolni csak rosszabb lessz a helyzet.
-A buszon próbáld majd takarni.
-Ha már az igazat kell mondanom.-kivettem a kezemet a zsebemből és fél mutattam.
-Eléggé csúnyán zúzódott... Jaj te lány...-sóhajtott fel.-Egyszer ki fogod magad nyírni. Gyere menjünk, itt a busz.-huzott maga után.
Te vagy a világ legjobb báttya. Nállad jobbat nem is kívanhatnék.
Felszáltunk majd le csippantottuk a kártyát. Le ültünk az egyik szabad hejre és csak néztünk ki a fejünkből.
Davidnak a vállára döntöttem a fejemet majd becsuktam a szememet amiből egy könycsepp szökött ki.
🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹
Amikor haza értünk még csak ketten voltunk a házban.
-Csinálok dzsuszt. Kérsz?
-Aha.
-És milyet?
-Banánosat!-kiabált vissza. Elsőnek az ővét majd ez enyémet csináltam meg ami epres volt.
Noah:
Benyitottunk a házba mire David sápadtan és mereven ált meg előttünk.
-Ki ez a lány Noah!?
-A neve Regina.
-Minek hoztad ide!? Lív totálisan ki fog akadni!
-Nyugi. Azt mondta, hogy a szülei válnak és ha haza ment volna egyedül lett volna.
-Te hülye vagy....-fogta a fejét David.
-Lív gyere! Vendégünk van!
-Ki az?
Lív:
Meg fogtam a tálcát és kimentem vele a konyhából egyenesen Davidhoz.
-Mi az?-néztem rá aki oldalra mutatott.
A tálca kiesett a kezemből miheilyst meg láttam Noah mellett egy lányt.
David:
Lív úgy nézett rájuk mint egy ördög. Sápadt volt...