Noah:
A már az bizonyítványt osszák és utánna jön a bál. Lív még sehol...
Kezdek feszült lenni. Mi van ha igaza van Davidnak és az este hülyeséget csinált?!
Ha miattam bármi baja esne nem élném túl!
Miért ilyen bonyolult minden!?
Remegni kezdett a kezem.
-Nyugi el fog jönni.-nyugtatott Raya.
🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹
A bizonyítvány osztás meg volt...
A bál közepén tartunk. Mindenki táncol vagy beszél.
-Hol van Lív? Azt hittem, hogy szeretitek egymást.-jött hozzám Ella.
-Nemrég össze vesztünk.
-Remélem, hogy ki fogtok békülni.
-Kösz.
Kurvára nem vágyok a társaságodra. Mikor ménsz már el?
-Itt van! Lív vissza tért!-hallottam elől. Egyből oda mentem. Igazuk volt.
Lív:
Noah elém szaladt. Végig nézett rajtam.
-Jól vagy?!
-Igen.
-Ne haragudj.-ölelt szorosan át. Vissza öleltem.
-Ne haragudj....-suttogta remegő hangon.
-Bocsássmeg...-könyzett be a szemem és szorosabban kezdem ölelni.
Rayara néztrm aki mosolygott. A mosolya hasonlított a Miájéra.
-Éljen a két szerelmes pár!-tapsolni és fütyülni kezdtek. Elváltunk egymástól és méjen egymás szemébe néztünk.
Oda mentem Rayahoz és őt is meg öleltem.
-Lennél a legjobb barátnőm?
-Persze.-ölelt vissza.
-Jó törpe vagy.-mondtam neki mire kinyujtotta a nyelvét.
Davidot is megöleltem.
-Remélem nem csináltál magaddal semmi hülyeséget...-puszilta meg a fejem búbját.
-Nem...-mondtam ki halkan.
-Ha bármi baj van most mondd el.-félre néztem majd vissza a szemébe.
-Halgatlak.
-Még szurták az oldalamat...
-Mi!?
-Shhh! De már be kötöttem. Noah-nak el ne mond!
-Joga van tudni.
-De ha elmondanám akkor vagy azt hinné, hogy én voltam vagy pipa lenne és szét verné a tagokat.
-Többen is voltak!?
-Halkabban!-szoltam rá.-Gyere.-fogtam meg a kezét és magam után húztam.
David:
Olyan meleg a keze....
Örülök, hogy nem csinált magával semmit de még sérült...
Bementünk egy üres szobába.
-Szóval mi történt?
-Aznap történt amikor Noah cracket szívott. Haza felé jövet 3 nállam idősebb srác körbe vett. Az egyik hátulról lefogott míg a másik a csípőmet fogdosta....
-Nem csodálom, hogyha egy bikiniben maszkáló lányt látnak meg.
-Szóval védekezni kezdtem. A harmadikra nem figyeltem és belém szúrta a bicskát...-szégyeltem el magamat.
-Biztos hogy nem fáj?-jött közelebb. Hátráltam egyet.
-Biztos.-szóra nyitotta a száját de inkább csendben maradt.
-Mit akartál mondani...?-kellemetlen.
-Utállom, hogy a húgom vagy mert nem érhetek hozzád.-boxolt egyet a falba.
Jól hallottam?! Ez egy szerelmi vallomás?
-De a batyám vagy....-mondtam halkan.
Sötétbarna szemeivel rám nézett.
-Éppen ez a baj...Rayat is szeretem de téged... egyenesen beléd zúgtam...-pirult el és sülyesztette le a tekintetét.
-Nem én tehetek rólla...
-Néha azt kívánom bárcsak én lehetnék Noah... Irigykedem rá mert az övé vagy...-nézett rám ártatlanul.
-Merre nem tudok mit mondani...-tettem ökölbe a kezemet és a szívemhez raktam.
-Bárcsak....hh...-sóhajtott egyet és kiment.
A fal mentén lecsúsztam és az agyam kattogni kezdett a történteken.
Az a két szempár...igazat mondtak. Láttam rajta a visszafogottságot.
De nem én tehetek rólla, hogy belém szeretett. Mit csináljak? A batyám. Helyes meg minden de én nem tekintek rá úgy mint ő rám.
-Lív. Minek ülsz ott? Gyere a tanár oda akarja adni a bizonyítványt.
-Megyek.-áltam fel és lepodoltam magamról a koszt.
Amikor kimentem a tanár a bizonyítvannyal a kezében várg engem. Davidra néztem aki már eleve engem nézett.
-Gratulálok. Remélem, hogy sikeres életed lessz.
-Köszönöm szépen. És hálás vagyok amiért iskolát váktott értem.
-Nagyon szívesen.-átvettem a bizit mire taps keletkezett.
-Grat!!
-Köszi.
-Felkérhetlek egy táncra?-jött hozzám Noah.
-Igen.-elkezdtünk lassuzni. Melkasára hajtottam a fejemet mire a mosoly lehervedt róllam.
Nem jó hazudni.
De hiszen egész életemben ezt csináltam...
Davidra néztem aki a poharat szorongatta miközben néha néha rám nézett.
Nem akarok fájdalmat okozni neki mivel szeretem őt. Hiszen a bátyám, de mint kiderült szerelmes belém...
-Minden rendben? Annyira le vagy törve.
-Mi? ,Ja persze.
-Gondolom még mindig a veszekedésünkön rágódsz.-nézett a szemembe.
-Egy kicsit...
-Ne haragudj.-ölelt meg és a keze a csípőmre csúszott.
-Áu......-csuktam be az egyik szememet és fél szisszentem.
-Mi az? Mi fáj?
-Öhh.....nincs baj. Csak egy kicsit meg ütöttem az oldalamat.-David fel ált és hozzánk jött.
-Mindtha feszült lennél. Valami baj van David?-kérdezte Noah.
-Lívet...
-David.-szoltam rá szépen.
-Lívet meg támadták.
-Baszdki....-hátráltam meg és a fejemet a kezembe temettem.
-Mi!? Mikor!?
-Amikor részeg voltál.
-David!-emeltem feljebb a hangomat.
-Nem értem. El mondanád?!
-Amikor hazafelé ment 3 fiú lefogta.
-David!-telt be a pohár.
-Joga van tudni Lív!
-Fojtasd.
-A többit már Lív had mesélje el.-elakart menni de megfogtam a karját és mérgesen néztem rá.
-Otthon még beszélünk.
-Alig várom.-vissza ment Rayahoz.
-Szóval mi történt?!
-Az egyik lefogott míg a másik a csípőmet fogdosta... Védekezni kezdtem. Nem figyeltem a harmadikra. Kihasználta az alkalmat és...megszúrt....
-Mit csinált?!
-Megszúrta az oldalakat....
-Muta!
-Itt biztos, hogy nem!
🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹
A bál hátralévő részében csak ültem és néztem a párokat.
Haza értünk.
-Veled beszédem van.-rángattam ki magammal.
-Minek említetted meg előtte!?
-Már mondtam, hogy joga volt tudni!
-A bál hátra lévő részében hozzám se szólt amiért nem mondtam el neki!-vállat vont és a szemembe nézett.
-Direkt csináltad ugye... Azért csináltad, hogy újra össze vesszünk.
-És ha igen?
-Miért...?
-Nem akarom magamat ismételni.
-Rád se ismerek... Mióta?
-3 hét. Akkor lettem benne biztos amikor Raya-val tánc versenyeztél....-turt bele a fekete kócos hajába és mélyen a szemembe nézett. Beakartam menni, de elkapta a kezemet.
-Kérlek engedj el...
-Ha nem lennék a bátyád...viszonoznád?
-Őszintén?-bólintott és közelebb jött.
-Nem tudom. Helyes srác vagy de én bátyámként tekintek rád.
-Ez nem fer....rohadt élet...-engedte el a kezemet.
-David....-egy hatalmasat rúgott a székbe ami felborult.
-David...!
-Picsába!-rugdosta tovább.
-Hagyd abba! Kérlek!-csordult ki a könnyem.
-Hogy az a....-át öleltem, hogy abbahagyja a tombolást.
Vissza ölelt.
-Ez nem fer....
-Rayat szeresd ne engem.
-Könnyü azt mondani....utállom, hogy a húgom vagy... Szeretlek téged és nem érhetek hozzád...olyan nehéz...nehéz visszafognom magamat, hogy ne csináljak veled olyat.