-Nem baj csináltam helyette mást.
-Micsodát?
-Ültem és telóztam.
-Most milyen program jön?
-Elvileg kosár fiúk a lányok ellen.
-Utállok kosarazni...
-Most komolyan beszélsz?!
-Igen.
-Hhhhh.....kitagadlak meg etted a zsiros kenyeret!
-Nem! Én soha nem ennék zsíros kenyeret!
-De igen! Ne is kérd, hogy megbocsássák neked!
-De nézd van rajtam bugyi...-vágtam boci szemet.
-Az sem érdekel...mert rajtam nincsen.
-Most tényleg nincsen rajtad?
-Van rajtam te bolond! Miféle kérdés ez. Na és rajtad van bugyi?-pimaszul mosolyogni kezdett rám.
-Nincs.-kacsintottam rá.
-Most komolyan!?
-Van rajtam te idióta.-elkezdtem nevetni.
-Kár. Szívesen meg kóstoltalak volna.-bujt a képemb. Én zavartan rá néztem mire közeledni kezdett felém.
A falnak ütköztem. A kezét a fejem mellé tette és mélyen a szemembe nézett.
-Mi...mit csinálsz.
-Meg teszem az első lépést.
-Ezt mire érted?
-Sssss...-az ajka közeledett az enyémhez.
-No...Noah...
-Imádom a hangodat Lív...-egy apró puszit hagyott a nyakamon. Majd ezt követte még egy és még egy. Kezdtem össze felé esni. Váratlan volt és egyben csábító.
Noah megtartott de nem hagyta abba.
-Ahogyan elnézem tetszik neked...-komoly tekintete volt. Olyan szívdöglesztőennnézett rám azokkal a barna szemeivel..
Noah:
Lívnek tetszett amit vele csináltam. Hogy miből gondolom. 1 nem ellenkezik. 2 elfele ájul attó ahogyan apró puszikat lehellek a nyakára.
Annyira elakarom venni tölle a szüzességét...
Felkaptam a vállamra.
-Hé...hé Noah tegyél le!
-Nem nem. Most szépen elmegyünk oda ahol csak ketten vagyunk.
-Mi...mit akarsz csinálni velem?...
-Majd meg látod.-a combjánál fogva felmentünk a könyvtárba. Olyan formás combja van...
Benyitottam a könyvtárba.
Lív:
Az asztalhoz vitt és letett rá. Megfogta a derekamat és magához húzott.
Gyerünk Lív! Itt a megfelelő idő, hogy tudásod vele, hogy szereted!
Hirtelen megcsókoltam. Lepődötten nézett rám majd viszonozta a csókot.
Lihegve váltunk el egymástól.
-Szeretlek...-vallottam be.
-Én is szeretlek Lív...-ujra megcsókolt. A nyelvünk táncot jártak egymással. Benyultam a polója alá. Nem sokkal később ő is ezt tette velem.
-Ah....-kiráz a hideg az érintésétől...
-Ne hagyd abba...hallani akarom a nyögéseidet.
-De azt csak otthon fogod.-lacsintottam rá.
-Mikor lessz vége a sulinak?
-15:20 órakor.
-Ne már...-vágott szomorú arcot.-Egyépként büntetést kapsz.
-Miért?
-Amiért megölelted a kisfiút.-mosolygott rám perverzesen.
-Viszont vissza kell menni a programokra
-Menjünk.
🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹
-Következzék az utolsó program mára! A vizes program!
🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹
-Most komolyan. Vízipisztjoznii fogunk?
-Nem is az a neve vagy de?
-Mit tudom én.
-Három csapatra fogjuk osztani az osztályokat. Az első csapat Lív, David, Leo és Ella.
-Ella!?-mosolyogva oda jött hozzám.-Jaj.ne....-utanna még a két fiú is ide jöttek.
-A csapatok menjenek Mrs Smith tanárnőhez. Ott kapjátok meg a vizipisztolyt.
-Sziasztok gyerekek.
-Csókolom.-köszönt vissza Ella.-Köszönjetek már...-mondta ki halkan.
-Semmi baj Ella. Lívtől már nagyon is megszoktam. Az iskolában ő a mi fekete hollónk. De ki ez a fiúcska?
-David.
-A bátyám.-egészítettem ki egy kicsit.
-Lív....nem is mondtad, hogy van bátyád.
-Hát én is csak pár héttel ezelőtt tudtam meg. Viszont még kaphatnánk a "fegyvereinket"?
-Persze. Egy neked, neked, neked és neked.
Mennyit bír még beszélni!? Mingyárt szemén lövöm.
Viszont ha az a szőke is fog játszani nem kegyelmezek majd.
🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹
-Hát ez szar volt....csurom víz vagyok és kimarkolt Kriszti azzal a hatalmas műkörmeivel, amik olyanok mint a boszorkány körmök.
-Nekem mondod!? Bevertem a fejemet mert meg csúsztam a füvön...
Vissza emlékezés:
-Vigyázz David! Hátadnál!
-El kapom.-az ellenség bevizeszte a füvet ami miatt David elesett és beverte a fejét.
-Krisztina! Ott van mögötted!-elkezdett közeledni hozzám. Mind ketten úgy áltunk be mint a kábolyok.
-Azta ez olyan mint a filmekben, amikor két ellenség meg fog küzdeni!
-Háromra.
-Egy....
-Kettő...
-Három-egyszerre mondtuk ki. Azonnal támadásba lendültünk. Pár el talált, de háromszor kell eltalálni egymást, hogy kiessen az az ember.
Fu de gagyin fogalmaztam meg..
-Mindjárt meg van!-közöltem Daviddal. El kezdett futni felém. Ki akarta szúrni a szememet a körmeivel. Lehajoltam ami miatt a nyakamat markolta ki.
-Jól vagy Lív?!-egybpicit kikapcsolt az agyam. Hátra fordúltam. Megfogtam a vállát és magamhoz fordítottam. Az arcára öntöttem a maradék vizemet.
-Nyertünk.-a lány fuldokolva elment.-Sminkelj újra!
Vissza emlékezés vége:
-Fáj még a fejed?
-Egy kicsit...
-Ur Isten...mit csináltál!? Mi az a nagy pukli a fejeden!?-rohant hozzán Raya.
-Elestem.
-Én még egyszer nem játszok ilyen baromságot. Faszom az egész tanáriságba.-Noah is oda jött hozzánk.
-Miért káronkodsz?
-Arról nem volt szó, hogy a tanárok is játszanak!
-A tanárok is játszottak!?
-Igen! Éppen Olivert lőttem lefelé amikor a tanár hátúlról rám támadt...-tettem keresztbe a kezeit.
-Csak én nem vettem észre őket?
-Én sem láttam a tanárokat.
-Még szép, hogy nem láttátok őket! Éresztétek, hogy random lelőttek, de senkit nem láttatok?
-Igen.
-Na azok ők voltak. Bujkáltak majd hátba lőttek minket.
-Ravaszok.-Ella oda jött hozzánk majd megölelt.
-Jól játszottál. De máskor kérlek légy egy kicsit finomabb.-kipirultan rám nézett és elfutott.
-Ez meg mi volt!?-kérdezte Raya és David.
-Ez a lány szerelmes Lívbe. Még szerelmes levelet is írt neki.
-Akkor ő leszbi?
-Igen....sajnos.
-De ugye te nem vagy az?!
-Dehogy is! Én mást szeretek....
-Na és ki az?-mosolyogtam rám.
-Hát....
-Én vagyok!-karolt át Noah.
-Na végre! Részleteket akarok.
-Ki tette meg az első lépést?
-Noah...
-És hogyan!?
-Belém bújt. Addig közeledett felém míg a falnak neki mentem. Ott pedig....-ezt nem akartam túlságosan részletezni mert nagyon kínos...
-Ott pedig meg pusziltam a nyakát és azt mondtam neki, hogy "szeretem".
-Ne! Ssss...
-Nem tudtam, hogy ilyen perverz vagy haver...
-Hát most na. Tudod, hogy milyen régóta meg akartam szerezni magamnak!?-ez váratlanul ért...éreztem, ahogyan a létező összes vérem az arcomra száll.
-Az első pár napban még utáltam. De utánna kezdtem bele szeretni. Hogy hogy az nem tudom.
-Na ilyen egy igazi szerelmi vallomás. Őszinte és érzelemmen teli.
-Lív el is pirult...-kezdtem el hizogatnina szemöldökét Raya.
-Naaa...inkább váltsunk témát..
-Hát gyerekek...azt hittük, hogy jobbak lesztek. Olyan sokat hallottunk a játékitokról és cseljeitekről.
-Talán majd jövőre jobbak lesznek.-dicsekedzek a tanárok.
Utállom őket.
-Kedves diákok! Ez a nap véget is ért. Holnap találkozunk. Hozzátok zsebpénzt és lehetőleg rövid nadrágba gyertek, mert meleg lessz. Hiszen közeleg a nyár!
-Az utolsó napon milyen program lessz?!-kiabálta be egy fiú.
-Nos kedves Oliver. Az utolsó napon egy bált rendezünk. Lesznek rágcsák és italok. Persze ez este 21:00-22:00-ig fog tartani. Persze előtte szabad foglalkozás lessz.
-Végre.
-Jó pihenést és találkozunk holnap!
-Gyertek menjünk haza.
🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹
-Na jó. Unatkozom szóvel nézünk filmet?
-Most én választok!-tettem fel a kezét Raya.
-De nehogy valami nyálas filmet tegyél be.
-Nyugi nem lessz nyálas. Csak sírni fogunk rajta.
-Fogadjunk, hogy nemfogok sírni rajta.
-Fogadjunk. 10 dolcsi.
-10 dolcsi.-kezet ráztam Raya-val.
Jaj Raya....nagyon elbízod magadat. Eddig még egyik drámai film sem ríkatott meg és ezután sem fog.
-És mit nézünk?
-Két lépés távolság.
-Tuti, hogy nyálas...-huppant le Noah az ágyra. Mutatta, hogy üljek mellé. Leültem mire át karolt.
-Te rendelés a pizzát én addig elmegyek a boltba.
-Jó.-megfuszilta az arcomat és rám kacsintott.
-Addig össze szerelem a Tv-t.
-A pizza megrendelve.
-Mennyit rendeltél?
-2 dobozzal.
-Akkor jó....a tv is mindjárt kész....áu!
-Mi az?
-Még rázott a lábel. Pedig csak beakartam dugni.