Dominic
Leginkább azt akartam elérni, hogy Lucy ne tudjon nemet mondani nekem. Tisztában voltam vele, hogy kockázatos ilyen gyorsan és erőszakosan rábeszélni, hogy tegyen velem valamit, de az egész éjszakát miatta töltöttem merevedéssel, mert semmi másra nem tudtam gondolni, csakis rá, ahogy élete első orgazmusát átéli, így úgy gondolom ennyi kijár nekem. Főleg, ha már életbe lépett a megállapodásunk.
A reakciója nem ébresztett bennem kétségeket, mert az előttem ülő Lucynek nem csak a füle, de az egész nyaka elvörösödött, és ha ez még nem lett volna elég, szemmel láthatóan keresztbe fonta lábait, jelezve, hogy ő is érzi, amit kell.
Gyerünk nyuszi, izgulj fel a látványra, hogy a végén te könyörögj nekem!
– Dom, beszélni jöttem fel hozzád – felelte elfojtott hangon. Hogy a bizonytalanság, vagy a vágy miatt csuklott el, nem tudom, mindenesetre megközelítettem kaján mosollyal az arcomon.
– Beszéljük meg utána – mondtam vigyorogva, felé lépkedve, mire ő hátra támaszkodott az alkarjára, tökéletes helyet pozícionálva nekem, így én szépen fölé másztam. Kezeimmel feje mellett támaszkodtam, lábaimmal pedig combjai közé furakodtam. Kicsit sem feszélyezett, hogy míg ő teljesen fel van öltözve, én addig teljesen csupasz vagyok, és nem is tulajdonítottam ennek túl nagy figyelmet. Semmi olyat nem látott, amivel később ne találkozott volna. Mindössze rásegítettem, egy kicsit felgyorsítottam a folyamatokat, mert hát egyáltalán nem bírtam az ösztöneimmel.
– Mi után? – kérdezte, végig a szemembe nézve. Az arca még mindig a legélénkebb pirosban pompázott. Tekintete mereven az én arcomra összpontosult, mintha nagy önfegyelemre lett volna szüksége, hogy ne kalandozzanak el mélyzöld íriszei a testemen.
– Miután végeztél velem és a farkammal. Mint már mondtam, nem bírtam egy szemhunyásnyit se aludni, mert állandóan rád gondoltam, és ha már itt vagy, kisegíthetnél. Utána meg megbeszélhetnénk, amiért feljöttél. Majdnem van egy óránk – biztosítottam, emlékeztetve, hogy sok időnk van még, aztán nyakához hajoltam és apró csókokkal hintettem be a füle alatti érzékeny bőrt, mire egy hosszú sóhajt tört fel a torkából.
Le se tagadhatta volna, hogy élvezte.
– Dom... – motyogta, hangjában felcsengett a tiltakozás apró hulláma, mire elkínzottan morogtam egyet. Nem lettem volna képes ezek után lehűteni magam, de nem akartam magamat rátukmálni sem. Szükségem volt arra, hogy Lucy csináljon velem valamit, mert már az őrületbe kergetett ez az állapot. De nem tartozott a személyiségemhez, hogy durva legyek, így feltérdeltem, majd frusztráltan kifújtam a benntartott levegőt, aztán lemásztam róla elindultam a fürdő irányába.
– Most meg hova mész? – kérdezte, arcán zavart fintorral. Visszapillantottam az irányába, és végig néztem rajta. Ha nem tudtam volna, hogy az előbb mi történt, egész hihetően le tudta volna tagadni, hogy pár másodperccel ezelőtt még fölötte térdepeltem anyaszült meztelenül. Az egyetlen árulkodó jel, miszerint majdnem történt valami, az a vörösben pompázó orcája és szapora légzése volt.
– Ha nem akarsz semmit se kezdeni velem, akkor veszek egy újabb hideg zuhanyt és utána csak reménykedem, hogy nem vesztem el ismét a fejem a közeledben– tájékoztattam, lemondva arról, hogy kielégít.
Baromi fáradt voltam és ingerült, amiért nem tudtam kiverni őt a fejemből.
– Most csalódtál bennem? – bombázott újabb kérdéssel, miközben felkaptam a földről a törülközőmet és a derekamra csavartam, hogy fedje valami a testem. Ilyen körülmények között baromi kiábrándító volt pőrén álldogálni egy olyan lány jelenlétében, aki nem szándékozott hozzám érni, annak ellenére sem, hogy volt egy alkunk. Egy olyan alkunk, mely kifejezetten a testi örömökre fókuszált.
Viszont nem voltam értetlen, felfogtam a viselkedéséből, hogy most a legkevésbé sem áll készen arra, hogy egy reggeli menetet lezavarjunk, így hát megpróbáltam összehaverkodni a gondolattal, hogy ezúttal a hideg víz és legrosszabb esetben a jobb kezem lesz csak segítségemre. Be kellett érnem ennyivel, bár tudtam, hogy közel sem fogja csillapítani a vágyamat, egész hajnalban próbáltam enyhíteni a kínzó fájdalmat, mely az ölemben lángolt.
– Miért csalódtam volna? – kérdeztem ismét sóhajtva, miközben az ajtóhoz álltam. A szememet továbbra sem szakítottam el a lányról, aki még mindig az ágyamon ücsörgött. A látványa egyáltalán nem segítette elő a lenyugvásomat, pont ellenkezőleg. A párnámon összekócolódott haja, arcának színe és mellkasának heves emelkedése és süllyedése csak tovább bővítette a róla alkotott fantáziagyűjteményemet.
– Mert nem teljesítettem a megállapodásunk rám eső részét, mikor arra került volna sor – húzta el a száját. Ha ismertem volna, kijelentettem volna, hogy mardossa a bűntudat, amiért kihátrált. De mivel nem ismertem, így egyáltalán nem próbáltam meg megfejteni az érzéseit. Csak felesleges túlgondolást eredményezett volna, egy hazug képet róla, ami minden bizonnyal messze állt volna a valóságtól. Miért sanyargattam volna hasonló gondolatokkal magam?
– Számtalan alkalom lesz még arra, hogy bizonyíts, ez az egy nem oszt nem szoroz. Nem volt bekalkulálva, feszengsz, mintha bármi olyat tennék veled, amiben te ne lennél partner, pedig erre semmi okod nincs, és ezt te is tudod. Nem vagyok erőszakos, kölcsönös megállapodáson történnek az események, és bármennyire is reménykedtem, hogy sikerült egy kicsit felcsigáznom a kedélyeket, nem sikerült. Sajnálom, ha soknak és kellemetlennek érezted. Ha nem alszom eleget és tombolnak bennem a feromonok, hajlamos vagyok előbb cselekedni, mint gondolkodni. Ez nem téged minősít, hanem a saját gyengeségemet. És mielőtt még túl sokat mentegetőznék, és még ennél is kínosabb helyzetbe sodornám magam, ha nem haragszol, beállnék a zuhany alá és megoldanám a problémát – válaszoltam egyhangúan. Próbáltam palástolni a feszültséget, ami az egész testemet uralta.
– Várj, Dom! – szólt utánam nem sokkal, hogy átléptem a szobám küszöbét. Halk volt a hangja, épphogy csak kiejtette a szavakat tökéletes, dús ajkain, én mégis megtorpantam. Vettem egy nagy levegőt, mielőtt hátráltam volna pár lépést, hogy visszamenjek hozzá.
Csak a fülem káprázott vagy tényleg a nevemen szólított?
Fogalmam se volt, hogy mire kellett volna számítanom, mégis nagy reményeket táplálva totyogtam az ajtóba.
– Szóltál? – hajoltam be, miközben a derekamra rögzített anyagot szorongattam, hogy biztos a helyén maradjon.
– Igen. Gyere be! – utasított. Hangja kellemesen csengett, miközben a földet pásztázta.
Tettem, amit kért, a szoba közepébe slattyogtam, majd megálltam kellő távolságra tőle, hogy ne legyek se túl közel, se túl távol.
– Gyere közelebb – kért, ezúttal viszont mintha megingott volna. Az agyam automatikusan elemezni kezdte a hanghordozását és a testbeszédét. Nem tűnt magabiztosnak, leginkább ahhoz tudtam volna hasonlítani a mostani helyzetét, mintha valami olyat szándékozna tenni, amit nem akar, de kényszert érez rá, hogy mégis megtegye. És egyáltalán nem tévedtek a megérzéseim, mert mikor megálltam előtte, ő a nedves anyag felé nyúlt, de mielőtt leránthatta volna rólam, rámarkoltam a csuklójára, hogy megállítsam.
– Mit művelsz? – kérdeztem félig-meddig megrémülve.
Pontosan ezt akartam elkerülni, hogy nyomásként tekintsen a megállapodásunkra, ahelyett, hogy élvezetet látna benne. Nem erről szólt ez az egész, hogy egymásnak rendeljük alá magunkat, és álljunk készen, ha a tettek mezejére kell lépni. Vagyis elméletileg de, pontosan erről szólt, de nem ilyen körülmények között. Nem kellene, hogy muszájnak érezze, főleg azok után, hogy önként mondtam le a ma reggeli megkönnyebbülésről. Nekem ez nem ért annyit, hogy Lucyt nehéz helyzetbe hozzam.
– Segítek – motyogta lehajtott fejjel.
Nem volt teljesen tiszta a fejem, nyomokban továbbra is tartalmazta a vágy ködét, így érthetően egészen gyorsan beindult a fantáziám ettől a testhelyzettől, hiába próbáltam uralkodni magamon. Rögtön magam elé képzeltem, hogy Lucy, aki jelenleg pontosan a farkammal volt szemmagasságban, lerántja rólam a barna törülközőt, és a tőle várható óvatosággal a szájába vesz. Ez a jelenet pedig határozottan nem segített az így is fájdalmasan meredező farkamon.
– Nem kell Lucy, minden rendben – mondtam lágyan, miközben álla alá nyúltam egyik kezemmel, hogy felemeljem a fejét, és találkozzon a tekintetünk. Látni akartam a szemét, megfigyelni, hogy mi tükröződik benne. Félelem vagy vágy? Esetleg mindkettő?
Mielőtt viszont alaposabb tanulmányozásba kezdhettem volna, és megfejthettem volna arcvonásainak mögöttes tartalmát, rám förmedt:
– Befognád? – nézett rám kicsit sem kedvesen, mire teljesen ledöbbentem. A hangjában hordozott élre egyáltalán nem számítottam, miután olyan kellemesen csalogatott vissza a szobámba. Nem is jutottam szóhoz, a pillanatnyi sokk pedig pont elegendő időre bénított le, hogy Lucy a kezébe vegye az irányítást.
Kirántotta markomból a kezét, majd egy határozott mozdulattal megszabadított az egyetlen anyagtól, mely fedte a derekam. Reflexből nyúltam volna utána, de Lucy apró keze megállította a mozdulatsoromat, mikor körém fonta ujjait. Másodpercek tört része alatt történt minden, legalábbis én alig érzékeltem az idő múlását. Kezdetben lassan mozgatta a kezét, pontosan olyan finomsággal és óvatossággal, ahogy vártam volna tőle elsőre. Aztán felbátorodott és kicsit ütemesebben kezdte el ingerelni a tagom, mire kontrolállhatatlanul hátravetettem a fejem és halkan, de elég hallhatóan felnyögtem, hogy tudatára adjam, baromi jól csinálja. Képtelen lettem volna leállítani, hiszen ez után sóvárogtam egész éjszaka, és hülye lettem volna elutasítani. Főleg, hogy korábban is megtettem, ami meggyepálta az önbizalmát. Szó sem volt arról, hogy ne kívánnám, már pedig, ha megálljt parancsoltam volna, minden bizonnyal ezt az érzést keltettem volna benne, ezt pedig jobbnak láttam elkerülni.
Itt már nem volt visszaút, és habár nem állt szándékomban, de ha akartam volna, akkor se tudtam már volna leállítani. Kezemmel megtámasztottam a falat, hogy valamibe kapaszkodni tudjak arra az esetre, ha elveszteném az egyensúlyom a hirtelen rám törő kéjhullámoktól, amit az előttem ülő lány váltott ki belőlem. A szememet lehunytam, a légzésem egyre felületesebb és hangosabb lett. Ráadásul egyre többször feltört a torkomból egy-egy sóhaj vagy nyögés.
Percekig élveztem, instrukció vagy egyéb megszólalás nélkül, hogy Lucy munkálkodott rajtam. A fejem teljesen elködösödött, alig voltam tudatában, hogy mi történik, teljesen átadtam magam Lucynek, de aztán olyan csúszott ki a számon, ami még engem is meglepett. Nem terveztem ezt hangosan kimondani, csupán a fejemben lejátszódó képsorok miatt botlott meg a nyelvem.
– Nem vennél a szádba, nyuszi? – sóhajtottam elkínzottan egy újabb kéjhullám után. Nem néztem le, csak vártam, hátha történik valami változás, aztán mikor nem sokkal a kérdés után megéreztem meleg leheletét a makkomon, fel tudtam volna üvölteni örömömben. Ez most tényleg megtörténik?
Tudtam, hogy innen már nem fog megfutamodni, éreztem a zsigereimben, éreztem az elszántságát. Egyszerűen tudtam, hogy ha ez megtörténik, akkor a nem régiben kötött alkunk egy egészen más szintre lép és örökre búcsút inthetek a fejemben kialakult szende Lucynek.
– Jézusom! – nyögtem a levegőbe, mikor puha ajkai közé vett. Kezem ösztönösen mozdult, aranyórában tündöklő búzakalász-hajába túrtam, majd lassan diktálni kezdtem a tempót, ezúttal lepillantva rá. Ezt a látványt egymillió dollárért sem hagytam volna ki.
Hosszom nem fért be teljesen aprócska szájába, csupán a hegyével szórakozott, mintha valami édesség lettem volna, amit most kóstol meg először. Hiába éreztem kényszert, hogy a torkáig hatoljak, hogy tényleg megbasszam, nem akartam elrontani ezt a pillanatot, így továbbra is gyengéd ritmust diktáltam a kezemmel. Nem hiányzott, hogy megsirassam, fuldokoljon vagy öklendezzen itt nekem. Az első ilyen alkalomnál fontos a jó élmény, ezt továbbra is mindig észben tartottam.
Lucy remekül csinálta, nem csak a szájával, de a kezével is, mert bizony azokkal se tétlenkedett. Azt a részt, melyet a nyelvével nem tudott ingerelni, finom ujjaival pótolta. Egyre intenzívebben éreztem, ahogy az orgazmus épül bennem, és egyre hangosabb sóhajok törtek fel belőlem teljesen öntudatlanul. Ujjam hajába markoltak, görcsöszen szorongattam arany fürtjeit, miközben kapkodtam a levegőt.
Eufória.
Leginkább ezzel tudtam volna körbe írni azt a mámorító érzést, amit Lucy kiváltott belőlem. A látvány is fantasztikus volt, ahogy dús, vörös ajka átölelt. De az érzés, ahogy a nyelvével szórakozott, miközben meleg és puha szájába fogadott, az egy teljesen más fokozata volt az eddig tapasztalt élvezeteknek.
Az életemre mertem volna esküdni, hogy egyetlen lány se szopott még úgy le, mint Lucy, ami számomra felfoghatatlan volt, hiszen messze ő a legtapasztalatlanabb mindközül. És mégis, olyan tökéletesen csinálta, hogy még én se akartam elhinni. Ezt nevezik kezdők szerencséjének? Vagy az órákig tartó vágynak és sóvárgásnak a beteljesülése erősítette ezt az érzést?
A gondolataim villámcsapásként ürültek ki a fejemből, ahogy az orgazmus végigcikázott a gerincemen, mielőtt viszont elmentem volna, hátrébb húzódtam Lucytől, aki kipirulva, rendezetlen hajjal nézte végig, ahogy remegve a földre élvezek.
Majd feltakarítom, gondoltam. Nem akartam az előzetes beleegyezése nélkül a szájában maradni, bár őszintén szólva ez a lány annyi meglepetést okozott már, hogy már magam sem tudtam eldönteni, a saját félelmem miatt, hogy valami sok lesz neki, vagy őmiatta hátráltam pár lépést a beteljesülésem előtt.
Mindenesetre lehajoltam a törülközőmért, feltöröltem a sarkával a padlót, aztán a derekamra csavartam az anyagot. Utána szó nélkül helyet foglaltam, majd hanyatt feküdtem mellette az ágyon és csendben, lehunyt szemekkel élveztem, hogy a testem minden izma ellazult.
– Jól csináltam? – kérdezte halkan.
Pilláim azonnal felpattantak. Eszembe se jutott, hogy valami pozitív megerősítést adjak, vagy egyáltalán megköszönjem neki, hogy kielégített, annak ellenére, hogy hirtelen jött ez az egész és az elején nagyon tartózkodott is tőle.
– Elhiszed, ha azt mondom, hogy soha senki se csinálta még ilyen jól, mint te? – kérdeztem kellemes hangon.
– Nem, de köszönöm. Értékelem a megjegyzést – mosolyodott el.
– Pedig nyuszi, azt kell, hogy mondjam, nagyon jól csináltad. Jobban, mint vártam. Este meghálálom – néztem rá kacsintva, mire az eddig is vörös színben ragyogó arca legalább három árnyalatot mélyült.
Ha tetszett, kérlek jelezd egy csillaggal és kommenttel! Nagyon sokat jelentene nekem!🥰
Ha nem akarsz lemaradni semmiről, kövess itt is:
Ig.: vorosviktoriawriter - itt tudtok nekem írni. Szívesen válaszolok minden üzenetre! <3
Tiktok: vorosviktoriawriter - könyvajánlókat, kedvcsináló, helyenként spoileres videókat gyártok, szóval érdemes figyelgetni, ha szereted az ilyen tartalmakat. :D
2023.11.06.