Ne haragudjatok a hosszú szünet miatt! Amennyiben szeretnél időben tájékozódni, hogy mikor hozom a folytatást, kérlek kövess be instagramon (vorosviktoriawriter), mert ott vagyok aktív és ott szólok, ha új rész várható! 💜
Köszönöm!💜
Dominic
– Kérésed számomra parancs, nyuszi – vigyorogtam.
Akkora lendületet adott az engedélye, hogy komoly erőfeszítésre volt szükségem, hogy ne támadjam le. Mert ezer és ezer lehetőség futott át az agyamon, amit azon nyomban valóra váltottam volna, mikor közölte, hogy még sose érezte a kielégülés eufórikus érzését. Rögtön magam elé is képzeltem, ahogy nyöszörög, ahogy kipirosodott arca grimaszba fancsalodik, mert nem hagyom, hogy elsőre átlendüljön azon a bizonyos határon. A gondolatra pedig egyre elviselhetetlenebbül kezdet lüktetni a farkam a nadrágomban, de hogy ezt megpróbáljam enyhíteni, lassú mozdulatokkal kezdtem dörzsölni magam anyagon keresztül csupasz lábához, miközben azon járt az agyam, hogy mivel kényeztessem. Az ujjaimmal és a nyelvemmel is kezelésbe vehetném. Esetleg egyszerre mindkettővel, hogy olyan orgazmust okozzak neki, amiből többet és többet akar majd. Mert hát basszus, itt feküdt alattam a legtapasztalatlanabb lány, akivel valaha is alkalmam volt összegabalyodni, és valamiért túlságosan is beindított ez a tudat, és nem akartam csalódást okozni. Olyat akartam mutatni neki, amit sosem felejt el. Amiről ezután minden este fantáziálhat.
Azonban volt egy kis bökkenő, méghozzá az, hogy nem tudtam, hol kezdjem. Túlzásba se akartam esni. Csupán abban voltam biztos, hogy húzni akarom az agyát. Egy kicsit kínozni még, hogy magamnak is időt nyerjek, míg kitalálom a forgatókönyvet.
Lepillantottam Lucyre, aki teljesen kiszolgáltatva és ártatlan tekintettel nézett rám, és ha nem vettem volna tudomásul, hogy még szűz, minden bizonnyal egy mozdulattal megszabadítottam volna az egyberészes szoknyájától, aztán magamat is a ruhámtól, hogy utána keményen megdugjam. De nem siethettem el, és a legkevésbé sem állt szándékomban magamat is bevonni a folyamatokba, mert azt akartam, hogy ez most róla szóljon. Az ő élvezetét terveztem előtérbe helyezni. Bizalmat építeni azzal, hogy most nem várok cserébe semmit. Fontosnak tartottam, hogy minden szempontból tökéletes legyen az elkövetkezendő néhány perc. Nem érezhettem vele azt, hogy nincs beleszólása a folyamatba, mert nem így volt. Egyenlő félként tekintettem rá, még tapasztalat híján is, hiszen azt akartam, hogy az első szexuális élménye pozitív emlékként éljen benne, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy uralkodjak magamon. Mivel mindkettőnk érdeke, hogy ügyeljek a körülményekre, még akkor is, ha szörnyen nehéz mindezt szem előtt tartani. Mert legszívesebben tényleg elvesztettem volna az eszem, és hagytam volna, hogy a napok óta gyötrő vágy utat törjön magának.
Habár megjegyezném, nem lett volna ellenemre, ha önszántából akart volna valamit kezdeni fájdalmasan meredező farkammal, mert hát valójában másra se tudtam gondolni, mióta megláttam folyosón, hogy ajkai közé vesz, mindeközben hajába túrva diktálom a ritmust, és hátra döntött fejjel élvezem, ahogy orálisan kielégít. De mivel nem állt szándékomban semmire se rábeszélni, így hát inkább lassan nyakához hajoltam, és újabb csókokkal kezdtem el behinteni sápadt bőrét, miközben egyre szaporábban kezdett emelkedni a mellkasa.
– Oké... – sóhajtottam, majd mély levegőt vettem, hogy megpróbáljam álcázni a kézremegésemet. Édes parfümjének illata azonnal beszökött az orromba, mely még inkább csökkentette józanságom.
Nem is emlékszem, mikor volt utoljára dolgom szűzzel, de nem akartam túlzásba esni. Nem ismertem a korlátait, és tisztában voltam azzal, hogy mindenki máshogy reagál az ingerlésre, ezért se kezelhettem úgy, mint az eddigi partnereimet. Ki kellett tapasztalnom, hogy Lucy mennyire érzékeny. Nem vághattam bele a közepébe. Türelmesnek, óvatosnak és leginkább alaposnak kellett lennem.
Apránként akartam felfedezni aprócska testét. Kezdve a nyakától, egészen le a combjaiig. Egyetlen szabad millimétert se kihagyva.
Nem csak az volt a célom, hogy kielégüljön, hanem az is, hogy elakadjon a lélegzete. Hogy beleszédüljön az élvezet hullámaiba. Hogy az ájulás határán azt súgja a fülembe: fantasztikus volt, amit az előbb átélt. Hogy újabb menetért esedezzen, és merjen megnyílni nekem, ha ismétlést akar. Elvégre a megállapodásunk a testi örömökre fókuszált, és ehhez elengedhetetlen egy minimális bizalom, illetve kényelem, amiket azért igyekeztem megteremteni számára.
– Akkor ezt most levesszük – tájékoztattam, miközben megfontolt mozdulatokkal kezdtem el felfelé tolni ruháját, hogy tudja jelezni, ha mégse szeretne megszabadulni tőle. Nem erőszakoskodtam, mert tudtam, hogy akár ruhában van akár nem, akkor is el fog élvezni. Ez nem jelentett akadályt, de sok szempontból előnnyel szolgál, ha nincs rajta.
Miközben hámoztam lefelé a virágmintás szövetet, le se vettem tekintetem az arcáról, látni akartam minden egyes rezdülést, amit kiváltok belőle. Mindvégig lehunyt szemmel hagyta, hogy tegyem a dolgom. Légzése továbbra sem enyhült, ugyan olyan hevesen kapkodta a levegőt, mint a csóklavina közben, mellyel nyakát és kulcscsontját temettem be az előbb.
Az alattam fekvő lány szemernyi tiltakozást sem mutatott az ellen, hogy lefejtsem róla az egyetlen ruhadarabot, mely a legtöbbet takart a testéből, így hamar megszabadultunk tőle. Valamiért meglepett a fesztelensége, annak ellenére is, hogy korábban már említette; nem szégyellős. Volt egy olyan előérzetem, hogy nehezebb lesz őt meggyőzni, hogy mutassa meg nekem a fehérneműjét, de nagy örömömre nem vonakodott. Ez pedig engem is egyre inkább felbátorított.
Mikor áthúztuk az anyagot a fején, egy jól irányzott, de hanyag mozdulattal a hátam mögé hajítottam, mely valahol az ágy végén, vagy a földön landolhatott, aztán a félhomályban amennyire csak tudtam, szemügyre vettem Lucyt a szoknyája nélkül.
Ismét élesen szívtam be a levegőt. Az elém táruló látvány leírhatatlanul elvette az eszem. Nem csak azért, mert a fekete melltartó és bugyi kombó még szexibbé varázsolta, mint képzelni tudtam, de emellett még az alakja is bomba volt! Nem ő a legvékonyabb lány, akivel valaha egy ágyba kerültem, de határozottan a legvonzóbb és legtökéletesebb. Eddig fogalmam se volt, hogy a testi vonzalom lehet ilyen erős, de Lucynek hála erre is rá kellett döbbennem, hogy ez lehetséges. Mivel hát egyértelműen az ideálom, ha a csajnak van egy kis pocakja és a combján is van mit fogni, ő pedig pont ilyen.
Éreztem, hogy a farkam ismét életjelet ad magáról, amiről, habár egyetlen percre se feledkeztem el, de figyelmen kívül sikerült hagynom azidőre, míg vetkőztettem. Azonban most kínlódva konstatáltam, hogy egyre szorosabb az anyag.
– Kurvára szexi vagy, nyuszi – suttogtam elámulva. Egy pillanat alatt transzba estem, a vágy pedig erős hullámként tört rám ismét. Bár azt mondhatnám, hogy elmúlófélben volt és ismét felizgatott, de nem. Most csak még erősebben csapott meg a késztetés, hogy kezdjek vele valamit.
A francba is, most először látom ilyen kevés ruhában, és ez még inkább felkorbácsolta a kéjvágyam!
– Te nem... nem veszel le semmit? – kérdezte bizonytalanul, szinte cincogva. A halovány fényeknek köszönhetően láttam, hogy egy kicsit feszeng, és kellemetlenül érzi magát, ezt pedig azonnal el akartam kergetni. Ilyen fajta érzelmeknek nem volt helye itt, főleg nem velem. Ezért, hogy jobban érezze magát, feltérdeltem, a tarkómhoz nyúltam, majd tartva a szemkontaktust, megragadtam a mezem nyakát, hogy leránthassam a kék felsőt. Az anyag gond nélkül lecsúszott a testemről, és nagy megkönnyebbülésemre pillanatok töredéke alatt párolgott el Lucy zavara is. Láttam az arcán a csodálatot, ami kifejezetten jót tett az egomnak. Holott nem küzdöttem önértékelési zavarral, mivel tisztában voltam a testi adottságaimmal, mégis ez az elismerő tekintet, mellyel megállás nélkül vizslatott, sokat dobott a magabiztosságomon.
– Azta – nyíltak el ajkai csodálatában. Sokkal inkább tűnt ösztönös reakciónak, mintsem szándékosnak. És ez tette annyira őszintévé a véleményét. Biztos voltam benne, hogy elégedett a látvánnyal, legalább annyira, mint én.
– Tetszik, ugye nyuszi? Mit gondolsz, folytathatjuk, amit elkezdtünk? – kérdeztem kaján vigyorral az arcomon. Továbbra is rettentően sok önuralmat kényszerítettem magamra, hogy ne teperjem le a következő másodpercben, míg ilyen kíváncsian méreget. Habár egyre nehezebb feladatnak bizonyult megtartani a hidegvérem.
– Még rajtad van a nadrág – közölte, és lejjebb vezette tekintetét dudorodó ölemre.
– Mondtam, hogy semmi durvát nem fogunk csinálni. Ma csakis a te örömöd van középpontban. Nem akarom most elvenni a szüzességed, nyuszika – néztem mélyen a szemébe, és végig simítottam az arcán. Erre mintha elakadt volna a lélegzete, csak később reflektált.
– Miért nem? – kérdezte, ami teljesen meglepett. Még a lassan ringatózó csípőm is megállt, annyira váratlanul ért a kérdése.
– Mert nem állsz rá készen – jelentettem ki az álláspontom határozottan.
– És ezt mikor döntötted el helyettem? – kért számon. Olyan éllel ejtette ki a szavakat, hogy egy pillanatra elbizonytalanított a kijelentésemmel kapcsolatosan. Vajon tényleg készen áll és csak én akarom húzni az időt?
– Túl korai lenne, és nem megfelelő az alkalom. Még nem ismerem a tested sem téged eléggé hozzá – suttogtam lágyan, miközben csókolgatni kezdtem a nyakát, hogy eltereljem a figyelmét. Aztán egyre lejjebb vezettem ajkaimat, és az egész testét elhalmoztam csókokkal. Az ujjaimmal elszórakoztam melltartójának pántjával, és néha-néha felpillantottam, hogy mit szól hozzá.
Azt hiszem soha életemben nem láttam még lányt ennyire élvezni az érintésemet, ugyanis Lucy lehunyt szemekkel, enyhén elnyíló ajkakkal, és halk sóhajokkal nyugtázta, hogy mennyire jól esik neki minden egyes csókom.
Esküszöm, hogy ez a látkép függőséget okoz!
A melltartóját egyelőre nem vettem le, így csak azt a kis felületet vettem kezelés alá, melyhez hozzáférésem akadt.
– Dom... – nyöszörgött, combjait pedig minden bizonnyal sikeresen összeszorította volna, ha nem feküdtem volna közöttük. Vigyorogva és elégedetten konstatáltam, hogy sikerült eléggé felizgatnom, hogy lassan fohászkodni kezdjen a folytatásért. Kétségem se volt afelől, hogy ha a bugyijába nyúlnék, baromi nedvesen találnám már most. Pedig csak csókokat kapott eddig. Nem simogattam a bőrét, nem duruzsoltam mocskos szavakat a fülébe. Érdemben még csak hozzá sem értem.
És ez kurvára beindított, hogy ennyitől is valószínűleg tocsog már.
– Tessék, nyuszi? – Le se tagadhattam, baromira élveztem, ahogy Lucy a könyörgés küszöbén áll. Hogy én sodortam ennyire a határai széléhez. Vajon mennyit bír még ki?
– Nem lehetne, hogy... hogy a lényegre térjünk? – kért türelmetlenül, zihálva, izegve-mozogva. Próbálta enyhíteni a lába közti sajgást, ahogy én is, de nem adtam meg neki ezt az örömöt. Még nem.
– Mintha azt mondtam volna, hogy egy kicsit kínozni akarlak, mielőtt megkapod életed első beteljesülését. Még egy kicsit hadd szórakozzak – incselkedtem vele, majd tovább haladtam hasa felé. Gondosan csókoltam végig hullámzó mellkasától a gyomráig. Közben pedig végigsimítottam törzsén.
Éreztem, hogy végig fut rajta a borzongás, mire köldökére leheltem egy csókot és felpillantottam rá ismét. Felbátorodtam a látványra és mellére markoltam, hogy fokozzam a szenvedését. Lucy abban a pillanatban ajkaiba harapott és élesen, sziszegve szívta be a levegőt.
– Meddig fog ez még tartani? Vonj bele a folyamatba, Dom! Ha én is, akkor te is gyötrődj egy kicsit, így az igazságos! – könyörgött, fejét pedig párnáim közé fúrta.
– Ohh, nyuszika! Szerinted én nem szenvedek eléggé? Minden másodperc felér egy évvel a pokolban, mert tudom, hogy nem fogsz ma hozzám érni – vallottam be, majd végig nyaltam köldöke alatt az alhasán. Térde automatikusan reagált vállam mellett.
– Mert nem engeded – vágott vissza nyöszörögve, ami őszintén meglepett. Hogy nem engedem?
Felhívás keringőre, vagy mi akart ez lenni?
Feltoltam magam fekvőtámaszba, feje mellé helyeztem kezeim, és a füléhez hajoltam. Kibaszottul fogytán volt a türelmem, és ez volt az utolsó csepp a pohárban.
– Nyúlj a nadrágomba! – utasítottam keményen. Túlságosan provokatívnak éreztem a megjegyzését, hogy annyiban tudjam hagyni. Ha ezt akarja, akkor tessék!
– Biztos? – kérdezte megszeppenve, mintha arra számított volna, hogy ellenkezni fogok.
– Igen, gyerünk! – Égtem a vágytól, hogy megtegye. Konkrétan soha semmiért nem sóvárogtam még jobban, mint azért, hogy Lucy itt és most hozzáérjen a farkamhoz.
Láttam, hogy nyel egy nagyot, majd lassan felemelte a kezét, és csípőm felé vezette őket. Megálltak a bőrömön, aprócska kezei szinte cirógatták a derekam.
Bizonytalannak tűnt, de nem állítottam le. Tudta, hogy semmit se kell muszájból tennie, így bíztam abban, hogy csak egy kis unszolásra és bátorításra van szüksége. Én pedig ezer örömmel megadtam neki ezt a löketet. Amúgy is úgy vettem észre, hogy jobban szívleli, ha én irányítok, és megmondom mit csináljon, minthogy rögtönözni kelljen. Nem mintha ezzel bármi gondom akart volna, kifejezetten tetszett.
– Ne járjon azon az agyad, hogy ha esetleg rosszul csinálnád akkor mi lenne, mert ezt nem lehet. Csak érj hozzá, dobd félre a félelmeidet. Irányítalak és segítek, de ahhoz az kell, hogy te is partner legyél ebben – leheltem a szavakat nyakára, miközben végig húztam orromat érzékeny bőrén.
– Oké – lehelte, majd aprócska ujjai megtalálták nadrágom szegélyét, mire élesen beszívtam a levegőt.
Jézusom! Rohadtul meg fogom rontani ezt a lányt! És ebben az a legélvezetesebb, hogy ezt ő is pontosan annyira akarja, mint én!
Nem foglalkoztam remegő kezeivel, mert tudtam, hogy csak az adrenalin dolgozik benne. Hagytam, hogy a maga tempójában vigye végbe, elvégre nem akartam siettetni, de azért letoltam helyette a nadrágom, hogy csak az alsónadrágommal, mint egyetlen akadállyal kelljen megküzdenie.
Láttam, hogy vonakodik, így feltérdeltem, sóhajtottam egy nagyot és remegő kezeire helyeztem sajátom. A bizonytalansága ismét józanítóan fejbe vágott.
– Nem... nem muszáj, Lucy. Csak annyira nehéz kontrollálnom magam a közeledben. Főleg ilyekor, mikor fehérneműben fekszel alattam. Nem akartam durva lenni és erőszakos – váltottam kellemes hangnemre, hogy megnyugtassam.
– Miért hiszed állandóan azt, hogy nem akarok semmit? Mintha szívességet tennék, hogy itt vagyok. Nem erről van szó, Dom! Csak nem tudom mit csináljak, oké? És nem könnyíted meg a helyzetet azzal, hogy állandóan le akarsz beszélni mindenről, mert azt az érzés kelted bennem, hogy te nem akarod, hogy megérintselek! – förmedt rám egy pillanat leforgása alatt, mire elkerekedtek a szemeim.
Egy kis ideig ízlelgettem az elhangzottakat, majd elmosolyodtam és felnevettem.
– Most mégis min nevetsz? – kérdezte ingerülten. Dühösnek tűnt.
– Állandóan általánosítalak a többi szűzzel, miközben bakker! Kicsit sem vagy olyan, mint azok a lányok! Baszki, megkerestél egy alkalmi kapcsolat ajánlatával, én pedig még mindig arra számítok, hogy bármelyik pillanatban kihátrálhatsz félelmedben. Túl szép, hogy igaz legyen, tudod? Egy szűz önként és dalolva repül az ágyamba! Ez minden srác álma! Ezért vagyok ennyire óvatos – kacagtam hitetlenkedve. A szavakat sokkal inkább magamnak szántam, mintsem neki.
Rohadtul félreismertem Lucyt! Nem az a nyámnyila fajta, amit elsőre feltételeztem róla, hanem egy belevaló, vagány csajszi, aki nem fél az ismeretlentől. Aki szánt szándékkal belelöki magát a mélyvízbe, azzal a szándékkal, hogy vagy megtanul úszni korlátok nélkül, vagy belefullad.
Veszélyes felfogás, de kurvára imponált a bátorsága!
– Nem fogok kihátrálni, Dom! Mondtam már! – erősködött, mire elégedetten végig nyaltam a szám.
Visszatámaszkodtam, hogy a fejem az övé fölött legyen, majd jobb kezemmel megragadtam kézfejét, és egy markáns mozdulattal farkamra simítottam tenyerét, mindvégig zöld szemébe nézve.
Amint megéreztem az anyagon keresztül kezének melegét, csukott szemekkel szívtam be orromon a levegőt és fújtam ki. Egy hajszál választott el, hogy hangosan belenyögjek az érzésbe.
Baszki!
– Akkor ez nincs ellenedre? – kérdeztem lehelve, közben pedig lassan húzogatni kezdtem hosszomon a kezét, mely még több morgást hozott felszínre belőlem.
A kurva életbe!
– Nincs – motyogta, bár a tekintetén azt láttam, hogy tanácstalan. Azt azonban nem akartam, hogy abba hagyja. Arról szó sem lehetett most már! Túlontúl elvette az ép eszem, hogy ezt képes legyek leállítani.
Rövid ideig ingereltem magam a tenyerével, majd lassan elengedtem, hogy önállóan folytassa, mert a kezemmel más terveim voltak.
– Csak folytasd! Remekül csinálod – biztattam, mikor megtorpant, és lefagyott egy pillanatra az irányítás hiányától. Habár lehet csak az lepte meg, hogy jobb kezem már belső combjára simult.
– Biztos? – kérdezte, mire bólintottam.
– Persze. Kapásból akkora előnnyel rendelkezel másokkal szembe, hogy képtelenség bármit is rosszul csinálnod, mert a tapasztalatlanságod még jobban beindít. Akármit csinálhatnál, akkori is nagy valószínűséggel elélveznék – válaszoltam nehezen lélegezve.
– De ha mégis rosszul csinálnám, szólj kérlek – kért, én azonban egy csókkal belé fojtottam a szót. Csípőm ütemesen mozgott kezével, miközben a lelkét is kicsókoltam belőle.
A heves csókkal leginkább a figyelmét akartam elterelni, mert míg ajkaimmal volt elfoglalva, óvatosan bugyijába csúsztattam a kezem.
És milyen jól feltételeztem korábban!
Olyan nedves volt a bejárata, hogy ha nem figyeltem volna, valószínűleg gond nélkül becsúsztathattam volna az ujjam, és minden bizonnyal észre se vette volna. Legalábbis fájdalom híján csak az elsöprő élvezetből realizálta volna, hogy éppen az ujjaimmal elégítem ki. De ez egyelőre nem szerepelt a terveimben.
Nem hittem el, hogy ennyire sikerült felcsigáznom, de kihasználtam ezt a lehetőséget, hogy hatással vagyok rá. Hogy tetszik neki az, amit éppen művelünk. Amit én művelek vele.
Egy biztos: a teste reagált rám.
Ujjaim csak úgy siklottak, benedvesítettem őket, és nem telt túl sok időbe, hogy a legérzékenyebb pontját is megtaláljam, amit ezt követően kiemelt figyelemben részesítettem. Ütemesen kezdtem el körkörösen játszadozni vele, mire Lucy belenyögött a számba és megszorított ott. Térdeit reflexszerűen hajlította be, de nem foglalkoztam velük, mert ha akarta se tudta volna összezárni lábait. Ahhoz útban voltam.
A csókot azon nyomban megszakítottam és cifrán káromkodva döntöttem homlokomat az övének, míg megpróbáltam levegőhöz jutni.
– Ne haragudj – szabadkozott ő is lihegve, mire azonnal megráztam a fejem. A szememet nem tudtam kinyitni, annyira maga alá sodort a kéjhullám, de annyi lélekjelenlétem még maradt, hogy pár szót megformáljak és kiejtsek:
– Abba ne hagyd! – sóhajtottam elfojtott hangon. Csípőm továbbra is kezével egy ütemben mozgott, hogy rásegítsek egy kicsit.
Akkora magabiztossággal állítottam, hogy lehozom neki a csillagokat is, olyan orgazmust okozok neki, erre tessék! Ő hamarabb váltja be a neki tett ígéretemet rajtam? Mert baszki, beleszédültem a szorításba az alsónadrágomon keresztül is. Komolyan megfordult a fejemben, hogy talán mégse ez az első alkalma, mert ahhoz túl ügyes. Túlságosan is belelendült a dolgok menetébe és a vártnál is jobban teljesít. Nem mintha lettek volna elvárásaim, de kellemes csalódás ért, már csupán azzal is, hogy engem is bevont a játszadozásba, és nem visszakozott.
– Rendben – suttogta elcsukló hangon.
Lucy engedelmeskedett, ugyan olyan önfeledtül bánt a farkammal, mintha csak én vertem volna ki magamnak. Egyre inkább elengedte magát a társaságomban. Halk és visszafogott sóhajai lassan átváltottak erőteljesebb nyögésekre. És ha ezek még nem repítettek volna el a csúcsra, azzal ahogy ajkamba harapott csók közben, feltette az i-re a pontot.
Forró leheletünk egybe olvadt, és hangos kilégzések közepette kényeztettük egymást, mikor hirtelen az egész testemben átfutott a kellemes bizsergető érzés.
– Dom...
– Lucy... – Egyszerre fojtottuk egymásba a szót. Lucy nem csapott nagy zajt kielégülése pillanatában, de ennek ellenére is biztos voltam abban, hogy sikerült elélveznie az ujjaimtól, mert a teste egyszerre feszült meg, majd ernyedt el teljesen. Ahogy vártam, úgy pihegett, szinte szétfolyva a matracomon. Elégedett voltam a teljesítményemmel, mert pont ez akartam elérni, hogy teljesen lelazulva, önkívületi állapotban, hunyorogva pillantson rám.
És mikor bágyadt tekintetét az ölemre vezette, esküszöm én is belevörösödtem abba, amit látott. Hatalmas foltban átázott a fekete alsónadrágom. Gáz vagy sem, eddig egyetlen lánynál se élveztem el így. Mindegyik ragaszkodott hozzá, hogy ruha nélkül vehessen kézbe.
– Ügyes voltam? – kérdezte fáradt hangon, mire mosolyogva biccentettem egyet.
– Nagyon! – nyugtáztam, majd kisimítottam kócos haját arcából. Lassan feltérdeltem, átlendítettem lábam dereka fölött és leléptem a földre.
– Hova mész? – kérdezte, és felkönyökölt. Még mindig az orgazmus utóhatása alatt állt, láttam ködös tekintetén.
– Így mégse dobhatlak haza – mutattam az alsómra, minta nem lett volna elég egyértelmű.
– Oh, igaz – tért magához pillanatok alatt, és már ült volna fel, de megállítottam.
– Nem kell kapkodni, Lucy. Nem foglak kidobni. Lehet, hogy vannak szabályaink, amikhez úgy ragaszkodsz, mint kisgyerek az anyjához, de ezek nem tiltják, hogy itt maradj, ameddig jól esik. Ha akarsz le is zuhanyozhatsz – tájékoztattam, miközben a szekrényemhez léptem, hogy tiszta alsót vehessek elő a fiókból.
– Nem, nem maradok – közölte, és térden mászva az ágy végébe kúszott, majd lehajolt a földön heverő szoknyájáért és harisnyájáért, a kettő közül azonban csak az előbbit vette magára. Hamar késznek nyilvánította magát, így nem volt más választásom, mint teljesíteni a kívánságát és hazavinni.
Fogalmam se volt, mi lett ennyire sürgős neki, esetleg velem volt valami gondja, de nem álltam le erősködni és magyarázatot követelni. Helyette inkább hamar átöltöztem, illetve magamra kaptam a levetett ruháimat, hogy egy rossz szava se lehessen, aztán lementünk a kocsimhoz és bepattantunk.
– Hol is laksz? Piper utca mennyi? 17?
– Igen, pontosan – biccentett, táskáját szorongatva az ölében.
– Oké – mondtam elhúzott szájjal, majd beindítottam a motort, és kifordultam az útra.
Egyikünk se szólalt meg, míg vezettem és kezdett számomra kínossá válni a néma csend, ami közénk telepedett. Fojtogató érzés lett úrrá rajtam, amiért ilyen hirtelen változott meg a kettőnk közti hangulat. Nem sokkal ezelőtt még egymásnak estünk, most pedig úgy viselkedik mintha mi sem történt volna. Talán szégyelli? Rosszul érzi magát? Esetleg bűnősnek? Vagy csak kényelmetlen számára? Vagy én tettem valamit, amiért ilyen hirtelen hideggé és távolságtartóvá változott?
Nem tudtam magyarázatot adni, de egyre inkább emésztettek a gondolataim.
Előfordulhat, hogy rossz véleménnyel van rólam ezek után? Túl erőszakos voltam?
Vettem egy mély levegőt, és lehúztam az ablakot is, hogy megpróbáljak lenyugodni a hűvös levegő hatására, az mindig segített kitisztítani a fejem.
– Minden oké? – szólalt meg Lucy, váratlanul.
– Aha, csak nem értem miért menekülsz – válaszoltam egy szuszra. Nem gyakran mondtam ki a félelmeimet és kétségeimet, de most kikívánkozott belőlem. Annyira elbizonytalanított a viselkedése, hogy nem tudtam magamban hova tenni, hogy most azért ilyen, mert esetleg mégse élvezte annyira, mint mutatta, vagy mert megbánta és röstelli magát, amiért hagyta, hogy egy ismeretlen srác a bugyijában matasson. Mert nem voltam több egy idegennél.
Ezért tartottam kockázatosnak a mentalitását. Mert az előbb belelökte magát a mélyvízbe úszógumi nélkül, és lehet most fuldoklik. És ezellen semmit nem tehettem, mert én vagyok az, aki miatt nem kap levegőt. Én jelentettem számára a feneketlen nyílt vizet.
– Nem menekülök. A szabályok közé tartozik, hogy nem maradok nálad estére, ehhez pedig tartom is magam. Nem kezdesz el kötődni, nem azért zavar, ugye? Mert ha esetleg igen, lehet jobb lenne, ha most abba hagynánk – magyarázta jelentőségteljes pillantással.
Elképzelhető, hogy ki akar lépni, mert megbánta, de nem meri megtenni és tőlem várja az alku megtörését?
– Nem, dehogy kötődők! Csak nem tudtam miért kezdtél el úgy viselkedni, mintha nem élvezted volna, miközben az ágyamban egyáltalán nem úgy tűnt, mintha ellenedre lett volna bármi is. Ennyi – rántottam vállat. Ki akartam verni a fejemből minden baromságot, ami eszembe jutott.
Állandóan emlékeztetnem kellett magam, hogy ezeket csak magamnak kreálom. Hogy semmi valóságalapjuk nincs, csak én reagálom túl. Lehet, hogy csak fáradt és ezért nincs kedve beszélgetni!
Nem kell mindig a legrosszabbra gondolnod, Dom!
– Pedig fantasztikus volt – mondta, teljesen hátra dőlve, szemem sarkából pedig láttam, hogy pironkodva próbál elnyomni egy mosolyfélét, mely titkon, de megnyugtatott.
Az agyamban, mintha aktivált volna egy törlés gombot, minden kétségem elszállt.
Ha tetszett, kérlek jelezd egy csillaggal és kommenttel! 🥰
Ha tetszik a stílusom:
💜ELŐRENDELHETŐ AZ ELLENSÉGES SZOBATÁRS CÍMŰ KÖNYVEM A LIBRI ÉS A LÍRA OLDALÁN IS!💜
Ha nem akarsz lemaradni semmiről, kövess itt is:
Ig.: vorosviktoriawriter - itt tudtok nekem írni. Szívesen válaszolok minden üzenetre! <3
Tiktok: vorosviktoria_ - könyvajánlókat, kedvcsináló, helyenként spoileres videókat gyártok, szóval érdemes figyelgetni, ha szereted az ilyen tartalmakat. :D
2023.08.12.