James szemszöge
-Sirius!-Rázogattam a fiút. Még a kabátom sem vettem le, azóta, hogy vissza értem.
-Mi...-Dörzsölte álmosan a szemét Sirius.-Kigyulladt az iskola?
-Nem, de..
-Akkor fogd be.-Húzta a fejére a takarót.
-De ez vészhelyzet. Szívügyi tanácsadás kéne.-Rántottam le róla a takarót.
-Ugyan már, én egy drogos fasz vagyok nem egy párkapcsolati tanácsadó.-Nyöszörgött.
-Kérleeek!-Rángattam a karját.
Sirius nagyot sóhajtott, majd végre kinyitotta a szemét.
-Két percet kapsz.
Nagy nehezen kimászott az ágyból, és alsógatyában követett ki az erkélyre.
-Megfázol.-Szóltam rá.
-Lökjed már mit akarsz.-Dőlt neki az erkély korlátjának.
-Jóh, khm...szóval, van valaki akiről nem tudom eldönteni, hogy mit is érzek pontosan, mert egy beképzelt pöcs és normál esetben gyűlölném...de nem gyűlölöm, de ő gyűlöl, és azt hiszem...
-James, James drága jó barátom. Nyugodj meg. Ebből szart sem értek.-Tette a vállamra Sirius a kezét, majd beletúrt tökéletes éj fekete fürtjeibe bambán rám nézett.-Tehát tetszik valaki?
-Igen.-Bólintottam.
-De neki nem tetszel?
-Így van...legalábbis azt hiszem...
-Mi az, hogy azt hiszed?
-Mind egy.
-Ki ez az illető? VÁRJUNK CSAK EGY KICSIIIT. Hé, hé , hé.-Lépett hátra mint aki épp most látott kísértetet.-És mi van Lilivel?
-Lilinek nem én kellek Sirius.-Ráztam a fejem.
-Mi...James beteg vagy?-Csapta a homlokomra a tenyerét.
-Hagyá' már!-Löktem le a kezét.-Semmi bajom.
-Ki lehet ez a valaki, aki annyira jó, hogy még Lilit is lecseréled rá?
- Az nem számít. Inkább segíts!
-Nem tudok segíteni, ha nem tudom ki az.-Tárta szét a karját.
-Dehogy nem tudsz! Na figyelj, te mit csinálnál a helyemben ha tetszene valaki akit eddig utáltál, és szerinted ő is utál de nem vagy benne biztos?
-Őszintén?
Bólintottam.
-Megbasznám és ott hagynám.-Vonta meg a vállát.
-Oké, soha többé ne legyél őszinte.-Sóhajtottam.
-Komolyan James, rá kell mozdulnod, különben sosem tudod meg, hogy tetszel-e neki vagy sem.
-És ha nem tetszem neki?
-És ha igen? Ne legyél gyáva. Most pedig hagyj aludni.-Lépkedett vissza mezítláb lábain az ágyához.
-Sokat segítettél.-Motyogtam magam elé szemforgatva.
Egész este az erkélyen üldögéltem, és az eget bámulva egy sörrel a kezemben agyaltam. Próbáltam felsorakoztatni magam előtt az érveket, miért nagyon rossz ötlet amit csinálok, de minden rossz érv mellé jött egy olyan gondolat, hogy, de olyan gyönyörűek az ajkai, vagy még most is érzem az illatát az orromban és nem akarom nem érezni ezt az illatot. Szóval nem igazán tudtam segíteni magamon. Sirius biztos többet tudna tenni, ha elmondanám neki kiről van szó, de ez nem történhet meg. Ha Sirius megtudja, hogy érzek valamit ami nem gyűlölet a testvére iránt akkor megöl.
Már hajnalodott mire rávettem magam, hogy bemenjek. A szoba még csendes volt, csak Remus motoszkált már az ágya szélén.
-Te le sem feküdtél?-Nézett rám.
-Nem.-Roskadtam le mellé az ágyra.
-Baj van?-Ráncolta a homlokát.
-Azt hiszem szerelmes vagyok.
Remus halkan felnevetett.
-James, te kétpercenként vagy szerelmes. Ez azért nem akkora katasztrófa.
-De most rossz emberbe szerettem bele.-Piszkáltam a huzat szélét.
-Kibe?
-Nem mondhatom el.
-Ajaj, mibe keverted magad öregem?-Húzta fel a zokniját.
-Ha tudnád...
-Na szedd össze magad. Egy óra múlva reggeli.-Állt fel és ahogy elment mellettem megveregette a vállam.
Fájdalmasan terültem el az ágyon.
A reggelinél ülve egy levél pottyant az ölembe a semmiből. Óvatosan kihajtogattam, hogy a többiek ne vegyék észre.
Még most sem adtad vissza a gyűrűm. De ez most a kisebb problémád. Remélem tisztában vagy vele, hogy felakasztalak. Mi a szart kevertél este az italomba? Úgy fáj a fejem és ég a gyomrom mint még soha. Told ki a képed a gyűrűmmel reggeli után, ott leszek a kútnál, ne készülj nagy beszéddel mert nem vagyok rá kíváncsi.
R
Vigyorogva hajtottam össze a lapot, majd a diákseregen átnézve egyenesen a terem túlsó felén ülő Regulusra néztem. Regulus mikor észrevette, hogy figyelem elegánsan bemutatott. Igyekeztem nem röhögni.
-Csak nem a titkos szerelmed?-Karolta át a vállam Sirius.
-Kapd be.-Dugtam zsebre a levelet.
-Most mi bajod van? Segítettem vagy nem?
-Dugjam meg és hagyjam ott? Komolyan Sirius, te ezt nevezed segítségnek? Egyébként meg leetted magad.
Sirius lepillantott tökfőzelékes nadrágjára.
-Figyeld megmutatom, hogy mit kéne csinálnod. Válassz egy random csajt.
Körbe néztem, majd rámutattam egy tőlünk nem messze ülő vörös hajú lányra. Sirius felállt és oda sétált hozzá.
-Szia édes, nézd meg mit csináltál!-Mutatott a tökfőzelékes nadrágjára.
-Mi? Ez nem én voltam.-Értetlenkedett a lány.
-Dehogy nem. Olyan lélegzet elállító vagy, hogy mikor megláttalak kiesett a kanál a kezemből.-Rázta a fejét rosszallást tettetve Sirius.
A lány elpirult.
-Hát...izé...
-Feljöhetnél reggeli után, hogy kimosd.-Kacsintott rá Sirius.
-Barátom van bocsi.-Nevetett a lány zavarában.
-A barátod is feljöhet kimosni.-Vonta meg a vállát Sirius.
Röhögve ráztam a fejem. Sirius vissza ült mellém.
-Látod?-Törölgette le a nadrágját.-Használd ki a helyzetet ami megadatik.
-Hülye vagy.-Vigyorogtam.
-Most mondjuk azt, hogy nem sértődtem meg.-Szedett magának még egy adag kaját a fiú.
-Ki eszik egyáltalán reggelire tökfőzeléket.-Ittam bele a serlegembe.
-Én. Meg Peter. Igaz Peter?-Peter épp egy hatalmas kenyérdarabot tömött a szájába, és hüvelykujját mutatta felénk.-Na látod.
Reggeli után a kúthoz mentem, ahogy Regulus kérte. A fiú épp egy könyvel a kezében üldögélt a kút szélén.
-Nagy a kísértés, hogy belelökjelek.-Álltam meg előtte.
Regulus lekevert egy pofont.
-Mi a...-Fogtam égő arcom.
-Ezt azért mert két perccel ezelőtt még mindig hánytam a szar italodtól.-Csukta be a könyvet.-Itt a gyűrűm?
Elő vettem az ékszert. Regulus érte kapott de vissza húztam a kezem.
-Á-á-á! Előbb válaszolj egy kérdésemre.
-Mi vagy te szfinx?-Húzta fel a szemöldökét.
-Tetszett a tegnap este?
-Nem. Most már kérem vissza.-Tartotta felém tenyerét.
-Ha hazudsz bele dobom a kútba.
-Ez gyerekes fenyegetőzés James.
-Azt mondod?-Tartottam a kút felé a gyűrűt.
-Nem mered.-Húzta össze a szemét Regulus.
Kitartóan tartottam a gyűrűt a kút felett.
-Biztos vagy benne?-Vigyorogtam rá ravaszul.
-Ne szórakozz már!-Kapott a gyűrű után, de elvesztette egyensúlyát és majdnem beleborult a kútba. Utolsó pillanatban ragadtam meg a karját.
-Milyen kis akaratos valaki.-Húztam vissza.
Regulus gonosz kis szemeivel engem bámult.
-Utál...
-Persze, persze. Utálsz. Tudom.-Forgattam a szemem.-Itt a gyűrűd.
A kezébe nyomtam a gyűrűjét.
-Siriusnak miért nincs gyűrűje?-Kérdeztem.
-Felgyújtotta.-Húzta fel az ujjára a gyűrűt Regulus és otthagyott.
Neki dőltem a kút szélének. Figyelte ahogy Regulus bemegy az épületbe. Majd hosszasan bámultam az utána becsukódó ajtót.