Jegulus

21

Regulus szemszöge

Rohamosan közelgett a karácsony. Már a hülye fagyöngyök mindenhol ott virítottak. James egyre türelmetlenebbül várta a válaszát, de én még mindig irtóztam a gondolattól. Ráadásul, ha nyilvánosan meglátnak együtt, az sokban befolyásolja a dolgokat. Nem mintha érdekelne, hogy mit gondol már rohadt sznob, de ha a szüleim megtudják...

-Hoztam neked kávét.-Zárkózott fel mellém, a rohamos lépésekben egy srác. 

Magas volt, piszkos szőke jólfésült haja, enyhén napbarnított bőre, aranyló szemei és feltűnően drága ruhája volt.

-Ki a fasz vagy?-Vettem el a kávét.

-Arthur Winthrop.

-Az a Winthrop akiknek a hatalmas kúriájuk van Monaco-ban?

-Igen az.-Bólintott. 

-Tudom ki vagy.-Bele ittam a kávéba.-Honnan tudod, hogy szeretem?

-Amm...Louis mondta...de mind egy is. Nem a kávé a lényeg, vedd úgy, mint egy üzleti vacsora, okkal hoztam.-Dugta piszkosul drága nadrágja zsebébe a kezét.

-Látom ragaszkodsz a mugli tervezőkhöz.-Mértem végig.

-Jah, ők még tudják hogy kell felöltözni, manapság a varázsló divattervezők mind olyan....

-Kékek.-Segítettem ki.

-Pontosan! Kék selyem, kék bársony, kékre festett gyapjú, megőrülök! Nekem barna kell, fehér és bézs.-Rázta a fejét.

-És? Miért kaptam a kávét?-Sandítottam rá.

-Nem rég költöztünk ide. Ez előtt egy francia magániskolába jártam, de apámnak itt lett munkája szóval...Nous devions aller. Aztán...

-Az mit jelent?

-Nem tudsz franciául?! Pedig azt hittem....

-Jah, valahogy elterjedt a Black családról az a hír, hogy mindenki francia nyelvészprofesszor. Sirius tud franciául, de csak flörtölni. Bár azt hiszem azt minden nyelven tud...

Arthur halkan felnevetett. A nevetése kellemes volt. Pont olyan amilyen egy gazdag család fiához illik.

-Azt jelenti, el kellett mennünk. Semmi extra.-Magyarázta.

-Folytasd.

-Szóval mikor ide költöztünk, apámat meglátogatta a tiéd, nem is tudtam, hogy ismerik egymást, de mint kiderült egy iskolába jártak. Apám szerint okos dolog lenne megismerni titeket, Black fiúkat, mivel meghívtunk titeket vacsorára, holnapután.

Miközben beszélt, észre vettem, hogy van egy kis akcentusa, de csak pont annyi amennyi ízléses. Basszus, ez a srác ha akarná sem tudná tagadni, hogy egy kibaszott arisztokrata. A mozgása, a beszéde, az öltözködése. Még a végén féltékeny leszek. 

-Szóval vacsora.-Dobtam egy kukába a poharat. 

-Oui.-Mondta szemtelenül franciásan.

-Ne beszélj franciául.-Vigyorogtam.

-Come si desidera.-Hajolt meg finoman.

-Ez olasz igaz? OLASZUL SE!-Löktem meg a vállát, mire nevetve feltette a kezét.

-Jó. De áruld el. Milyen nyelven beszélsz te? Nem szégyen, hogy se franciául, se olaszul nem tudsz? C-c-c Black, micsoda elcsépelt neveltetés.-Rázta a fejét.