[Írói megjegyzések / Az én gondolataim]
["Nightmare / Palette gondolatai"
AU=Alternatív Univerzum rövidítése
Figyelmeztetések: A Megemlékezés Estélyének tradíciói, Ship pillanatok, Nightmare sötétebb gondolatai.]
– A Megemlékezés Estélyének tradíciói, kezdjük a meghívóval – érintette meg Star arcát. – A meghívó lehet a Megemlékezés szalagjával, egy virág, virágokból font kiegészítő vagy egy mágikus festés. Az esemény alkalmából használt mágikus festés többnyire a meghívót színével és az esemény jelképével történik, de lehet a meghívót jelképét is használni a saját színeddel ezzel jelképezve, hogy ő lesz a párod az eseményre – Error/Goth a saját csuklóján lévő mintát megérintve.
– Függetlenül a meghívás módjától, a meghívó maga is viselni fogja a meghívásra használt jelet, amit vagy ő intézet saját magának vagy a meghívót adott neki. Az, amit te csináltál viszont inkább pároknál vagy udvarlásnál használt – vet elő két fekete szalagot. – A titoktartásra való kérésed miatt nem mutathatom meg a jelet.... És bár Sky amúgy sem köthetne bele a jelenlétedbe, biztos, ami biztos ez a szalag legyen nálad – kötötte a csuklójára.
– Azért fekete mert a Halál Isten gyermeke vagy, vagy azért, mert a Megemlékezést jelképezi? – Nightmare/Palette nyugodtan, de az arcán lévő pír elárulta mennyire zavarba is van. Nem akarta, hogy a szándékai megkérdőjelezhetőek legyenek. De a rámenősége miatt Goth-nak egy plusz erőfeszítést kelletett tennie, rá adásul úgy tűnik mintha készült volna erre az eshetőségre, bár ebbe nem volt biztos...
– Egy kicsit mindkettő – Error/Goth oda adva neki a másik szalagot.
– Ha a festés volt a terv, akkor miért hoztál magaddal szalagot is? – Nightmare/Palette, miközben Goth még fehér csuklójára kötötte a szalagot.
– Sosem árt, ha van egy B terved – Error/Goth egy szemtelen mosollyal.
– Igaz... – értet egyet vele Nightmare/Palette, Goth kezét nem engedve tanulmányozta rajta a szalagot.
– Te be fogsz öltözni valaminek Csillagom? – Error/Goth némileg flörtölve vele.
– Ősszintén, nem tudom – Nightmare/Palette vállat vonva, majd a kezét elengedve némileg habozva érintette meg a vállát.
– Ha szeretnél valamit csak egy szavadba kerül – Error/Goth sötéten vigyorogva, egészen közel hajolva a koponyájához, már-már súgva, meg sem próbálva elrejteni menyire élvezi a helyzetet.
Nightmare/Palette nagy levegőt vett, szinte megrészegült a szavak adta hatalomtól.
A tekintete a rávigyorgó nem e világi teremtényre siklott. Szinte felfoghatatlanul közel volt hozzá... És a közöttük lévő apró távolság is, mintha magától kezdet volna megszűnni, ahogy közelebb hajolt.
Error/Goth szeme egy pillanatra elkerekedett, ahogy megértette mit akar. Az érzelmek, mint világok pusztulásának tűzijátéka kerítették hatalmukba. Lekaparni sem tudta volna az arcáról, azt a démoni már-már birtokló mosolyt.
Nightmare/Palette érzelmei csillagként ragyogtak az őt körülvevő sötét erdőbe. Goth aurája ölelte körbe és rejtette őt el. Az érzelmek minden eltelt pillanattal fokozódtak, ahogy a távolság is csökkent kettejük között.
Mint egy apró szárnycsapás úgy érintette őket egymás mágiájának „lélegzete". Olyan közel voltak... Míg végül középen találkoztak,
csak egy pillanat erejéig tartott, csak egy aprócska koccanás volt, még is olyan volt, mint egy katalizátor. A lelkükbe elszabadult érzelmek, mint vihar tomboltak, hogy aztán az egész világuk kivirágozzon abba a pillanatba ahogy szerelmesen egymásra mosolyognak.
– Most már szeretnéd, ha követelnélek? – viccelődőt Error/Goth. Nightmare/Palette torkából felhőtlen nevetés szalad ki a kérdés nyomán.
– Nem hiszem, hogy itt már bármit is szükséges lenne követelni – Star őszinte boldogságba fürödve.
– Mivel megelőztél – kötekedett vele Error/Goth.
– Nem érzek semmilyen rosszallást a részedről – Nightmare/Palette szórakozottan.
– Ez is a részed, én pedig ezt is szeretem benned – Error/Goth könnyedén. Már kapott egy két vallomást, mégis a konkrét szavak váratlanul érték őt.
– Lehetnél még ennél is nyersebb? – Nightmare/Palette zavarban, iróniával a hangjában.
– Nos – Error/Goth vigyorogva. – Ha szeretnéd – súgta.
– Ha így folytatod, soha nem fogunk eljutni a Megemlékezés Estélyére – Nightmare/Palette komoly hangon, de nem húzódva el az arcára adott puszitól.
– Egy randi, akkor is randi, ha csak mi ketten tudunk róla – Error/Goth mosolyogva tartva a karjaiba kedvenc csillagját.
– Mondd ezt a szüleidnek – Nightmare/Palette játékos sötét mosollyal, szemtelen hangon.
– Nem akadály – Error/Goth viszonozva a szemtelenségét.
– Téged tényleg nem zavar, ha megtudják?! – Nightmare/Palette a fejét ingatva.
– Nem mintha tényleg el tudnának tiltani tőled! Az sem érdekel, ha megkel szöktesselek és az egész világ utánam lesz – Error/Goth félig szórakozottan a gondolattól.
– Tőled ki is telik – Nightmare/Palette egy félmosollyal. – De már túl sok energiát tettem ebbe a szerepbe, most már nem állok meg amíg el nem érem a célt – tette hozzá komolyan.
– Tudom – Error/Goth elfogadva és tiszteletbe tartva a döntését.
– Akarsz egy kis tánc gyakorlást, miközben átvesszük a többi tradíciót? – ajánlotta fel könnyed mosollyal. Nightmare/Palette rábólintott és át vették a részleteket.
Szóeset arról, hogy: Az esemény részeként a résztvevők elkészíthették a saját lámpásukat, amit az égnek eresztve emlékeznek meg az elhunytakról. A helyszínen is találhatóak lámpások, amiket ellehet engedni. Ezeket többnyire azok szoktak az esemény végén elengedni, akik csak általánosságba akarnak megemlékezni minden elhunytról.
A lámpások többféle színűek lehetnek, az átlagosak fekete színűek voltak arany főnix mintával és ezüst szalaggal a főnix csőrében, ami jelképezte a maradványokat. De vannak fehér lámpások vörös főnixszel, aminek fekete szalag van a csőrében, meg piros lámpások arany főnixszel és ezüst szalaggal.
[Saját szerkesztésű kép, az eredeti a fejezet végén látható.]
A lámpások eleresztése az égbe az elhunytakra való megemlékezés legfontosabb eseménye. Vannak, akik egy üzenetet is szoktak a lámpásukhoz adni, esetleg a lámpásba elégetni, ezzel tovább mélyítve a megemlékezést. Egyesek az elhunyt halálának napján is megemlékeznek. A lámpások elengedése csendben zajlik, csak a természet zajaival kísérve. És még további ehhez hasonló hagyományok.
A tánc és a tradíciók megbeszélése után.
– Csodálatos voltál – dicsérte meg a tánc tudását Error/Goth egy csókot hintve a kezére. Star-nak jól eset az elismerés, nem bánta meg, hogy időt fordított a tánc elsajátítására.
– Te is méltó partner voltál – Nightmare/Palette némi pírral viszonozva a dicséretet.
– Örömömre szolgál, hogy így gondolod – Error/Goth zavarba ejtően jól imitálva a nemesi hangnemet. Star-ra nagyobb hatással volt a flört, mint szerette volna. De hazudna, ha azt mondaná nem élvezi. – Szóltam Dream-nak a meghívásodról, szóval nem kell aggódnod miatta – tette hozzá Goth nyugtató még is kedves hangon.
– Találkoztatok még én iskolába voltam? – Nightmare/Palette némileg zavarban a tudatól, hogy engedélyt kért a szüleitől.
– Leszólítót miközben virágokat gyűjtöttem az ünnepséghez – válaszolt. – Aggódik miattad én pedig megragadtam a lehetőséget, hogy elkérjelek – Error/Goth. Nigtmare tudta, hogy Dream miért volt nyugtalan és hálás volt azért, ahogy Error kezelte a helyzetet.
– Örülök, hogy hozzád fordult és nem a többieknél próbálkozót – őszinte Nightmare/Palette.
– Úgy mondod mintha nem tettél volna azért, hogy így tegyen – Error/Goth szórakozott mosollyal.
– Nem kellet sokat tegyek érte, a természetes közvetlenségünk egymással bőven elég volt – Nightmare/Palette szórakozót könnyedséggel.
– Természetes közvetlenség... Kíváncsi vagyok a banda, így látott e minket előzőleg – Error/Goth keserédes mosollyal.
– Akkoriba is közel álltunk, de másképp – Nightmare/Palette egy lágy mosollyal. Error/Goth egyet értet vele. Egyiküknek sem volt kétsége afelől, hogy a Banda tagjai támogatnák őket. Talán még viccelődnének is azzal, hogy ők ketten eddig is olyanok voltak, mintha a szüleik lenének.
– Találkozunk a helyszín előtt vagy menjek elébed? – Error/Goth most is figyelmet fordítva a véleményére.
– A szüleim jelenlétébe nem tudnánk olyan szabadon beszélni – válaszolt egy félmosollyal az arcán. – Találkozunk előtte – Nightmare/Palette értékelve a figyelmességét.
– Várni fogok – fogadta el Error/Goth a válaszát.
Mind a ketten jókedvűen mentek haza, hogy elkészüljenek az ünnepségre.
Nightmare/Palette a már feldíszített házba ért haza, ahol a szülei és a barátaik maguk is egy saját kis ünnepségre készülődtek.
"Úgy tűnik Ink annyira magára vette azt, hogy nem vehet részt az ünnepségen, hogy úgy döntött rendez egy sajátot" vonta le a következtetést Nightmare/Palette.
– Palette kincsem – fogadta őt Dream az asztalnál ülve mosolyogva, igyekezve nem túlsókat mozogni, hogy nehogy megzavarja az arcára rajzoló Ink-et. Aki a saját mágiájának alapul szolgáló tintával rajzolt egy sárga lótuszt a kedvese arcára, ezzel is reprezentálva az eseményt.
– Az ott Goth meghívója az arcodon? – Ink ragyogó szemekkel, emelve fel az apró ecsetet Dream arcáról. Ink bevolt öltözve, az eredeti stílusát keverve hozott létre egy barna boszorkány ruhát. Nem volt nehéz elképzelni, ahogy a hatalmas ecsetét seprűként használva repül az égen.
– Igen – Nightmare/Palette lágy mosollyal érintette meg az arcán lévő rajzot.
– Már beszéltem Sky-al az érkezésed kapcsán, azt mondta, hogy szívesen várnak – értesített őt Dream lágy mosollyal az arcán.
Nightmare/Palette-nek jött volna, hogy nevesen, ahogy szinte maga előtt látta Sky arcát. Valószínűleg egy elég kényelmetlen beszélgetés lehetett Sky számára. Dream pedig a Goth adta információk birtokában, nem sok esélyt adót neki arra, hogy elutasítsák Palette részvételét.
– Tudod már mit fogsz felvenni vagy minek fogsz beöltözni? – Outer koponyáján csillagokból kirakott koszorú és farkas fülek tették ünnepiesebé az öltözékét.
– Egy Star Sans-nak – lelkesedet Ink, már elő is kapva egy csillaggal összetartott köpenyt. Nightmare cringed, ahogy most is egy mosoly mögé rejtette az érzéseit. Pedig valójában minden erejével vissza kelet fognia magát, hogy ne vese rá magát és kényszerítse le a torkán a ruhadarabot.
– Mi lenne, ha inkább hagynánk Palette-t választani – javasolta Dream gyengéden.
– Lehetnék én is egy természet spirit, mint te – Nightmare/Palette angyali mosollyal. A természethez való kötödésüknek régen sem volt sok nyoma, Palette-ként pedig még jobban megkérdőjelezhető volt, hogy mennyire számított annak. Ami felemás érzéseket ébresztett benne.
– Én vámpírnak fogok beöltözni – Dream őszintén és boldogan.
– Én attól még lehetek természet spirit – Nightmare/Palette mintha nem látná a problémát. Dream nem igazán beszélt a múltjáról és bár a többség számára ő elsősorban a Pozitivitás Őre volt, Dream nem titkolta el a természettel való kötödését, így akik figyeltek rá azok tudhatták, miről volt szó.
– Természetesen Ink beboríthat téged virágokkal, egy csodálatos természet spirit leszel – Dream ragyogó mosollyal. Nightmare/Palette viszonozta a mosolyát értékelve a próbálkozását.
– Ha ez az, amit szeretnél, akkor itt az ideje a varázslatnak – Ink játékosan, az ecsetet használva gyorsan beborította Palette-t virágokkal. Nightmare most sem reagált különösebben, a régen támadással felérő gesztusra, Palette-ként már hozzá volt szokva.
– Hogy nézek ki? – Nightmare/Palette mosollyal az arcán, az egyik kezével megérintette a sapkáján lévő virágkoszorút, a ruháján helyenként színes virágok nyíltak és még a kéz csontjára is virágok tekeredtek.
– Egyszerű, de célratörő – Ink a saját munkáját értékelve.
– Jól áll! – Dream némileg elérzékenyülve. A többiek is egész jól véleményezték a végeredményt. Fell azok közé tartozott, akik csak a vállukat vonták.
– Felvehetnéd a köpenyt és csinálhatnál sok képet is, ha már ott vagy – lelkesedet Ink.
– Ink! – szólt rá Dream. – Koncentrálj arra, hogy jól érezd magad – biztatta Palette-t gyengéden. – Mi is így fogunk tenni – vidította fel Ink-et, aki lelkes bólintással értet egyet. – És ha az ünnepség véget ért szeretnék majd beszélni veled – tette hozzá komolyan és diszkréten, Palette rá bólintott már tudva miről akar beszélni. Amit Dream egy megkönnyebbült biccentéssel és egy mosollyal fogadott.
– Lassan ideje mennem – nyitott átjárót Nightmare/Palette készen állva a távozásra, a többség el is köszönt.
– Majd azért elmeséled milyen volt? – Ink csak azért is rá téve a köpenyt.
– Jó szórakozást – távozott Nightmare/Palette. Legszívesebben letépte volna magáról a köpenyt, legszívesebben lassú és fájdalmas kínok között törte volna szilánkosra Ink kezeit.
Leellenőrizte, hogy Goth-on és rajta kívül senki sem volt e a közelbe, mielőtt megengedte magának, hogy az arcán lévő sötét mosoly tükrözze, a fejében lejátszódó kínzás kegyetlenségét...
– Kit kínzol? – Error/Goth játékos mosollyal hívva magára a figyelmét. Star egy pillanatra lefagyott mikor meglátta őt. Goth csuklyája a csillagos eget, míg a ruházata és az arcén lévő ráfestés Nightmare régi kinézetét idézte.
A csuklyát fekete alapon lévő ezüst holdmintával ékesített bross tartotta össze, a levendula lila elegáns arany szegélyezett ing még a nyakát is eltakarta... A szeme alatt lévő félholdtól nem mesze szárnyra emlékeztető vonalak sorakoztak.
Még a szemei is teljesen lilák voltak, a látvány egyszerre volt varázslatos, megható és fájdalmas.... Star kereste a szavakat az érzésekre, amiket felkavart benne. Error a kapcsolatukat használta, hogy új színbe fesse azokat a dolgokat, amiket Star utált magában...
– Ink-et – válaszolt szárazon Nightmare/Palette, a kezével megérintve a köpenyen lévő csillagot. A tekintete egy pillanatra sem eresztette az előtte álló Goth-ot.
– Jól áll – Error/Goth a gesztusból kikövetkeztetve, hogy a köpeny közre játszik a rossz hangulatában. Egy mosoly bujkált az arcán, az őt érő figyelem nyomán.
– Ha rajtad múlik, akkor minden jól áll – Nightmare/Palette a szemét forgatva. Maga sem tudta, hogy volt képes ilyen normálisan viselkedni...
– Ha így van, az csak is a te elbűvölő személyiségednek róható fel – Error/Goth őszinte mégis flörtölős hangon. Star el is pirult és egy pillanatnyi mosoly is megjelent az arcán, a megjegyzés nyomán. – Szóval mit vétett ellened ez a köpeny? És hogyan szeretnéd, hogy elpusztítsam? – kérdezte játékosan.
– Ink arra akarta használni, hogy beöltözzek Star Sans-nak – válaszolt Nightmare/Palette sötéten.
Nem kellet tovább ragozza, hogy megértse az ellenszenvét és dühét. – Én pedig viselni fogom legalább a megérkezésünkig, amikor is leveszem, az inventorimba süllyesztem és nem veszem elő még vissza nem adom neki vagy a szekrény aljára nem kerül – kicsavart mosollyal.
– Értem – Error/Goth elfogadva a döntését. – Mehetünk? – invitálta őt könnyed mosollyal az arcán.
– Persze, az oda úton pedig elmagyarázhatnád, hogy mégis mire kéne véljem az öltözéked – követelte Nightmare/Palette, miközben belekapaszkodott a karjában.
– Pontosan tudod te azt – Error/Goth szemtelen démoni mosollyal.
– Te és a flörtölési módjaid – Nightmare/Palette pírral borított arccal. Error/Goth őszinte angyali nevetése csenget fel. Nightmare/Palette pedig úgy érezte, hogy az iránta való érzések minden pillanattal új szintet léptek, az érzelmek végtelen labirintusának lépcsőjén.
[A szerkesztett kép eredeti változata.]