Amint visszaértem a konyhába, folytattam, amit elkezdtem.
Hirtelen lépéseket hallottam magam mögül és megéreztem annak a jellegzetes parfümnek az illatát.
Zavaromban inkább mosogattam tovább, mikor megszólalt.
-Tényleg randizni fogsz azzal a fiúval? -a hangjából féltékenység hallatszott.
-Igen. Talán megtiltod? -megfordultam és csak akkor vettem észre hogy a hátam mögött állt nagyon közel hozzám.
-Miért mész el vele? -annyira nyugodt a hangja, hogy az már ijesztő, de az arcán sem látszik semmi érzelem.
- Miért ne mennék? Nagyon aranyos srác és nem is néz ki rosszul. Miért érdekel ez téged egyáltalán? -mondtam mellkasát nézve mert ezt a szemeibe nézve képtelen vagyok ám a végére felnéztem rá.
Közelebb hajol mire a szivem nagyot dobbant mert azt hittem meg akar csókolni.
Ám elhaladt mellette elhúzta a hajam és a fülembe suttogott.
- Mondd csak ő képes kiváltani belőled azt, amit én? -suttogta rekedtes, mély hangon.
A gyomrom összeugrott a pillangók pedig elszabadultak.
Mindig azt hittem hogy a pillangók csak mesék soha nem hittem volna, hogy én is érzem majd.
Összeszedtem magam és válaszoltam neki határozottan.
- Nem tudom miről beszélsz. -néztem gyönyörű csillogó szemébe.
- Tényleg nem? Akkor miért is vagy vörös? -kérdezte somolyogva, majd elkezdte simogatni a derekamat, amitől a lábam eszméletlenül elkezdett remegni és az egész testem libabőrös lett ettől az egy érintésétől.
A gyomromban a pillangók pedig úgy csapkodtak, hogy azt hittem kirepülnek.
Bár három fejjel magasabb nálam, ő nézett le rám én pedig inkább a mellkasát bámultam.
Egy óvatos mozdulattal
odanyúlt az állam alá és felemelte a fejemet, hogy a szemébe nézzek és amint belenéztem megint elsüllyedtem.
Örülök, hogy tart, mert a lábaim felmondták a szolgálatot...
Folyamatosan a számat figyelte és én is az övén időztem és légzésünk már ettől is felgyorsult.
A szemei olyan sötétek, hogy már a kéknek nyoma sem volt, átvette helyét a fekete.
Tudtam, hogy most vagy soha így felvezettem a kezemet a tarkójára és elkezdtem közeledni az arcához.
Teljesen elvarázsol nem is tudtam mit csinálok.
Amint meglátta tettemet rögtön rátapadt az ajkaimra és csak úgy faltuk egymást.
Amikor megharapta alsó ajkamat belesóhajtottam a csókunkba mire ő mordult egyet.
Legalább egy percig egymás ajkát ostomoltuk mikor levegőhiány miatt el kellett vállnunk.
Ahogy belenéztem szemeibe tekintete fátyolos lett teljesen.
Egy hiretelem mozdulattal ráhajolt és elkezdte csókolgatni a nyakamat.
Egy helyen erősen meg is szívta, amivel egy hangosabb nyögést váltott ki belőlem.
Megmarkolta a derekamat magához húzott majd óvatosan benyúlt a combom alá és felemelte a lábamat, majd felrakott a pultra míg tovább puhatolózott a nyakamon.
Ehhez az érzéshez semmi se hasonlítható.
Egyre gyakrabban hagyták el az ajkaimat hangosabbnál-hangosabb nyögések, ami neki a maradék józan eszét is elvette.
Magához húzott a pulton és újra megcsókolt.
Mámorító csókja volt amitől mindent elfelejtettem erre a rövid időre.
Többek között azt is hogy bármelyik pillanatban betoppanhatnak a többiek.
Amint ezt végig gondoltam elváltam tőle.
- Bucky. -suttogtam a nevét.
- Lina. -sóhajtott egyet de láttam rajta, hogy ködös a tekintete.
Egymásba kapaszkodva gyorsakat szuszogva próbáltuk valahogyan kiegyenlíteni a légzésünket.
A homlokunkat egymásnak támasztva néztünk mosolyogva.
A vágy győzött...
Mindketten tudtuk, hogy ezzel nem lesz vége.
Tudtuk, hogy ennyivel nem fogunk betelni és azt is, hogy a többiek itt lesznek később.
De most csak mi vagyunk.
Csak mi vagyunk, senki más.