Léna szemszög
Már mindenkinek meg van a jegye de nekem valamilyen
okok miatt nem akarják kiadni, kezdek pánikolni..
Hisz az összes dokumentum és irat
nálam van. Mégis mi történhetett !? A fracba is!
Ha így folytatodik lekésem a gépet!
Ekkor a semmiből egy öltönyös, kigyurt ,és elég ilyesztő férfi jött oda hozzám, na igen még a hideg is kirázot .
-Hölgyem, kérem erre tessék - mutatta az irányt , már miért kellene vele mennem? Nem néz ki úgy mint egy biztonsági őr, elve még itt dolgozónak sem...Máris tiltakozni akartam.
-De...
-A helye már meg van, emiatt ne aggódjon. Az úr már rég intézte. - egy kis szünetet hagyott majd egy sóhaj után folytatta - Hölgyem kérem ne nehezítse meg a dolgomat nem szándékoznék fizikai erőt használni! - fizikai erő ? Istenem inkább nem megyek arra a nyomorult útra, minthogy vele menjek valahová...
- Figyeljen azt hiszem inkább...
Az osztályomal kellene maradnom. Nagyon hálás vagyok hogy segítséget nyújt de....- Hirtelen fogta meg a kezem s kissé erőszakosan kezdet húzni a gép felé. Mégis mit kéne tennem? Eszeveszetül rángatoztam még kiabáltam is ... Engem tényleg levegőnek néznek? Senki se segít..?
Mikor beléptűnk a VIP osztályra enyhén mondva sokkot kaptam..
A férfi megmutatta a helyem és utána máris elment. Na szép, idehoz és itt hagy, most mégis mitt csináljak..? Na jó oké! Mély levegő be , és kifúj !
Hogy ideges voltam e ?
Thhh, nem dehogy miért is kellene?! Nagyon remélem érzitek a szarkazmusom.
Mikor oda mentem a" helyemhez" észrevettem hogy nem vagyok egyedül, rajtam kívül volt még ott egy férfi....
Tehát csak ketten voltunk.-
Valaki adjon nyugtatót - mondogattam magamban.
Ő lenne az akiről beszélt a vasember?!
Külsöleg hogy is mondjam, szinte levegő is a tüdömben akadt ....
Ő lenne az úr aki a helyeket foglalta ?
Mit keresek én itt?
- Alexander Orlov! - Gondolom várta hátha én is bemutatkozok, de egyszerűen nem tudtam szóhoz jutni ,lefagytam.. Ez az egész ami most történik velem egyszerűen olyan ireális, abszurd , itt biztos valami hiba történt hisz.. -
-Nem szeretem el ismételtetni magam.. Ha én kérdezlek kutya kötelessegéd válaszolni! Ülj le! - mondta felemelt tónusal.
- Nem kérdezett! Netalán emlékezet kiesései vannak? - Hisz nem is ismerjük egymást bezzeg úgy beszél velem mint egy útolso kutyával...
Már csak egy erős szoritást érzetem , megfogta a csuklom, s a mellette lévő székbe rántott.
Ezután fogta az övem és bekötötte.
- Akkor újra kérdezem, mi a neved?
- Léna.
-Hmm s Lénának van vezétkneve?
-Van! - mondtam sunyi vigyorral.
- És elmondaná kedves , hogy mi az? Vagy netán harapó fogóval kel kíszednem magából? Tudod nem vagyok gondolat olvasó. -
-Bereczki. Figyeljen , uram....Itt szerintem valami hiba kell hogy legyen! Nekem a túrista osztályon kel hogy legyen helyem, méghozzá az osztályommal é ..
- Beindítod a fantáziámat mikor uramnak szólítasz! - szakított félbe miközben mélyen a szemembe furta a tekintetét, az a tekintet hátborzongató, szürke szemeiben tüz, vágy és veszedelem csillan fel.
-Maga intézte hogy itt utazzak? - kérdeztem lényegretörően mire egy titokzatos mosoly jelent meg orcáján.
- Legalább jobban megismerjük egymást, megkinálhatlak egy kis borral kedvesem? -
Még mielőtt ellenkezdhetnék már a kezembe is adta a poharat.
Nos reggel még nem hittem volna hogy egy vadidegenel fogok borozgatni a VIP részlegen..
..
-Nos Léna, mivel foglalkozik?
-Foglalkozol,- javítottam ki - Már ha letegezet most ne magázodjon ,jelen pillanatban tanulok, még egyetemista vagyok, de egy közeli könyvesboltban. is be segítek diákmunka ként.. És ön ?
- Te! - javított ki ezúttal ő -Mondjuk úgy hogy, üzletember vagyok.
-És van valami hobbija? Vagyis hobbid? - érdeklödtem.
-Megtanítom az embereket a tiszteletre. - mondta haláli komoly arcal. - Na? Várom hogy neves! Mért nem nevet?? Úgye ne.. - És te? - szakítja félbe a gondolat mentem.
-Szeretek olvasni, és meg megszeretnék tanulni úszni.
-Tehát nem tudd úszni.. És mióta tanulsz?
- Őszintén megvalalva . Apukámal gyakoroltam kétszer - háromszor.. Legtöbb gyerek tudd már úszni!
Én meg ha tengerpartra megyek nem úszhatok mert attól félek már nem jönnék ki a vízből. - nevettem el magam. - És te? Te tudsz úszni?
..
- Háború és béke? végig tudtad olvasni ?!
- Hát először nem volt nagyon érdekes de nem adtam fel ,és végül végig olvastam . Nálunk ez kötelező olvasmány volt
- Nem láttam még nőt aki Tolsztojt olvasna.. - kicsit sem hímsovizta ..
- El kellene jönnöd az egyetememre ott van egy pár ember..
- Köszönöm az ajánlatod de nem szándékozom diákok közt tartózkodni
Szinte 3 órán át beszélgettünk,
mintha kicserélték volna azt az embert aki parancsolgatni akart. Rengeteget kérdezett rólam, az életemről, és a szokásaimról..
Teljesen elazultam mellette, és a bor mellet, nem ittam sokat pont csak annyit hogy elazuljak.
Fura ok mellet teljes mértékben megnyiltam neki..
de kezdet sötétedni,
én meg kezdtem álmosodni.
Bár próbáltam nem aludni,
mivel a helyek ahol ülünk nincsenek elválasztva egymástól , és eleve nem érezném magam kellő biztonságban és kényelemben egy számomra idegen emberel..
De az éjszaka mégis adta a magáét..
....
Arra keltem, hogy a párnám megmozdult.
Várjunk csak, a párna nem is tud mozogni.
Főleg úgy hogy nincs is párnám! Kinyitottam a szemem és...
ALEXANDER ÖLÉBEN ALUDTAM!?
- Nem akartalak felébreszteni,
de nem is baj hogy felkeltél hiszen hamarosan leszállunk. - kijelentésére csak bolintottam s hiper gyorsaságal kimásztam az öléből. - istenem még is hogy kerültem én oda ?! Gratuláció nekem, első adandó alkalommal leégettem magam egy helyes bár furcsa férfi előtt.
....
Mikor végre leszálltunk szinte kiszaladtam a gépből.
Megkerestem az osztályom,
és ez után el is mentünk a szállodánkban,