Léna szemszög
Reggel korán keltem, hisz ma megyünk Oroszországba,
már nagyon várom.
Szinte anyanyelvi szinten beszélek oroszul hiszen anyai ágon én is orosz vagyok, úgy hogy biztos eltudok majd igazodni. Legalábbis remélem..
miután felkeltem első dolgom az volt, hogy megcsináljam a hajamat, átlag sok időt töltök a hajamal igyekszem hogy ápolt legyen.
Miután elkészültem habár nem volt valami nagy kedvem hozzá, muszáj volt rendbe rakni kicsit az arcomat is szerintem smink nékül az emberek ordítva menekülnének azt kiabálva hogy
-Űrlény!!!
..
Hogy őszinte legyek nagy vágyam volt elutazni Oroszországba, lehet mások szívesebben vakációznának a Maldív szigeteken, de nekem rengeteg emlék kötődik az országhoz, így mikor meg hallottam hogy az egyetem a jeles tanulóknak kirándulást tervez , nem haboztam máris beadtam a kellő összeget.
Ahogy említettem anyukám orosz, édesapám pedig brit. Anya Oroszországban ismerte meg aput, karamboloztak...
Nem pont egy romantikus regényekben illő ismerkedés, nem de ?
apa "belement" anyába...
Lehet kicsit kettős értelemben fogalmaztam...
Az utolsó és egyben egyetlen kapcsolatom nem végződött közel sem fényesen, Depressziós lettem
És hogy őszinte legyek addig azt hittem, hogy egy pofon és máris kirepülsz a depresszióbol.
Sajnos tévedtem . Talán az volt az egyik legkegyetlenebb időszak az életemben .. tizenhét éves voltam és az első igazi szerelem teli tini drámákal és a tönni szarságal, bár egy pofon nem segített rajtam, de egy személy annál inkább.
A legjobb egyben egyetlem barátnőm, sose hittem az igazi barátságban, hogy őszinte legyek most sem hiszek benne de adott egy kis reményt , tudom hogy bármikor felhivhatom és ő segíteni fog . Remélem ez a kis túra hasznunkra megy majd !
Várj engem Oroszország !