Tizennegyedik rész

15.4K 328 20
                                    

Kár, hogy már nem jár többé a mi sulinkba mert már nagyon megkedveltem, persze csak barátilag mert én tudtam, hogy közöttük úgyse lett volna semmi.

Szomorúan keltem föl emiatt és próbáltam ezt nem kimutatni. Bár mikor anya hozott suliba eléggé csendes voltam szóval lehet, hogy észrevette, hogy van valami.

Ma már elvileg kezdődik a páros feladatos cucc és nagyon nem várom, hogy együtt legyek Maximmal. Egy nagyon jó bocsánat kéréssel kell előállnia, hogy megtudjak neki bocsá-

-Hallottátok, hogy az a nyomi elment az osztályból? -hallom és hátrafordulok. Maxim mondja miközben a barátaival jön be az osztályterembe.

-Volt új osztálytársunk? -neveti el magát a másik gyerek és valami gáz kézfogással köszönnek a többi fiúknak. Ez amúgy meg akkora nagy bunkóság, láthatatlannak tekinteni Levit..

-Na, menj arrébb -mondja Maxim és rámnéz.

-Te a kérlek szót nem ismered? -kérdezem és a kezét megint ökölbe szorítja. Komolyan mondom mikor visszaszólok neki mindig ezt csinálja és nem tudom, hogy csak azért, hogy menőbbnek tűnjön mások szemében vagy tényleg ilyen dühös lesz.

-Ne húzz már föl kora reggel! -mondja és inkább nem állok le vele veszekedni hanem arrébb ülök és ő leül mellém. Nem sokkal később a tanár is megérkezik és próbálom figyelmen kívűl hagyni, hogy Maxim miket néz a telóján...

-Szóval gyerekek! Ma elkezdjük a feladatot de ezután nem órán fogjuk csinálni mert a tananyaggal is haladni kéne. -mondja és nézek rá, hogy miről beszél.

-Vagy suli után a könyvtárban folytathatjátok vagy valamelyikötőknél, ezt ti döntitek el. -fejezi be és én Maximra nézek. Még mindig a telóját nyomkodja és már kezd idegesíteni. Megbököm a vállát de semmi. Jó hát ha így akarja.

-Hé add már vissza. -emeli fel a hangját miközben a telóját magam előtt tartom.

-Figyelnél egyszer az életben? -kérdezem és már kezd fogyni a türelmem.

-Mi a picsa van már? -kérdezi unottan és nyúl a telójáért de elrántom mielőtt elérte volna.

-Aria! -szólít meg miközben én csak mosolygok rá.

-Igen?

-Ne kezd jó? -mondja és feljebb emelem a telóját. Jó, hogy még az utolsó padban ülünk így legalább nem látja senki, hogy mit csinálunk, leszámítva a tanárt de ő úgyse ide figyel.

Nem válaszoltam erre semmit csak kinyújtottam a nyelvem és erre Maxim a kezét lassan a combomhoz vezette,oh bazd-

-Mit csinálsz? -kérdezem és megint előjött az az érzés mikor először fogott meg ott. Mintha év eleje lenne és megint halálosan oda lennék Maximért, mintha Levi meg sem történt volna.

-Te kezdted, én csak folytatom. -mondja és feljebb vezeti a kezét. Mielőtt gyorsan visszaadtam volna neki a telefonját megmarkolta a combom és akaratom ellenére a számba harapok.

-Tudom, hogy élvezed.

Barátok Extrákkal Where stories live. Discover now