A kezdetek [Befejezett]

831 35 3
                                    

Köszönöm ezt a csodálatos borítóképet Lukács Edinának! ^^ Imádom a munkáit!! <3 

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Köszönöm ezt a csodálatos borítóképet Lukács Edinának! ^^ Imádom a munkáit!! <3 

– Derek... – suttogta az órán, kibámulva az ablakon.

– Nem, én Scott vagyok. Stiles, itt vagy? – A fiú látta barátja meglepődött és zavaros tekintetét, amit sehova sem tudott tenni. Scott tudta, hogy legjobb barátja nem igazán szokott figyelni az órákon, főleg nem közgazdaságtanon, amit az edző tart, de ezt akkor is furcsának tartotta. Kezdett aggódni Stiles miatt.

– Tudom, hogy te Scott vagy – felelte türelmesen. – Derek már lassan egy hete, minden egyes nap itt van az iskola közelében, és engem figyel. Most is ott van az erdő szélénél – suttogta, és megmutatta az irányt.

– Stiles, nincs ott senki. Egyébként is, ugyan miért jönne ide Derek felügyelni téged vagy minket? Elég jól uralkodunk magunkon teliholdkor.

– Nem tudom, és pont ez idegesít benne. Azt hittem, hogy titeket jött szemmel tartani a közelgő telihold miatt, de ezek szerint nem. Teljesen kikészít, hogy bámul.

– Szerintem meg csak paranoiás vagy, haver. Tudom, mi kéne neked: egy jó kis buli, ahol kikapcsolódhatsz – mosolygott rá ravaszkásan.

– Nem tudom. Lehet, igazad van, majd még meggondolom.

Kicsengetés után útjukat az öltöző felé vették, mivel lacrosse edzésük volt. Az öltözőben már mindenki ott volt, ők érkeztek utolsónak. Öltözködés közben, mint mindig, Stilesra rájött a szómenés.

– Hé, haver! – szólt oda Scottnak. – Azt hiszem, igazad van, rám férne egy jó kis bulizás. – Odafordult a többiekhez, és rájuk vigyorgott. – Hé, srácok, van kedvetek ma este bulizni, kikapcsolódni? – Mindenki kiáltozott és bólogatott.

- Este a meleg bárban? Mit szóltok? – kérdezte Danny kíváncsian.

– Nem is tudom... Biztos, hogy oda kéne mennünk? – Scott kissé idegesen nézett Isaacre.

– Nyugi, Scott, szerintem mindenki tudja, hogy együtt vagytok Isaackel – kacsintott Danny, Isaacre. – Stiles? Valami ellenvetés?

– Nekem mindegy, hová megyünk, csak legyen alkohol és zene – mondta kissé félszegen.

– Akkor ez eldöntve: este kilenckor találkozunk a Babylon előtt. Mindenki tudja, hol van, ugye? – Megvárta, míg mindenki bólintott, majd helyeslő mosolyra húzta ajkait.

Ekkor lépett be az öltözőbe az edző, és jó erősen megfújta a sípját.

– Jól van, kislányok! Gyerünk a pályára! – ordította, majd ismét belefújt kedvenc sípjába. – Stilinski, maga marad!

Stiles egy pillanatra megtorpant, és tétovázva nézett edzőjére. Nem tudott semmi olyat felidézni magában, amiért a férfinak beszélnie kéne vele.

– Edző?

– Mikor látta utoljára az ikreket?

– Mikor utoljára láttam őket – válaszolta hirtelen, aztán vigyorogni kezdett.

– Az mikor volt?!

– Mikor utoljára láttam őket?

Az edző erre csak felhúzta a szemöldökét, és megforgatta a szemét, ezután újból belefújt a sípjába. Mire kiért a pályára, a csapat már felállt a kezdő pozícióba, amit egy halvány mosollyal díjazott. Az edzés vége előtt pár perccel Derek újra feltűnt az erdő szélénél, de még a fák takarásában. Stiles háttal állt neki, ám még így is érezte, hogy valaki figyeli őt. Megfordult az ütővel a kezében, azonban nem látta meg a férfit a fák miatt. Mivel Stiles éppen másra figyelt, így durván fellökték. Miután felállt, és leporolta magát, akkor vette csak észre, hogy az alsó ajka felhasadt és folyt belőle a vér.

– Szuper!

– Stilinski, már megint maga? – kérdezte lemondó hangsúllyal. – Megsérült legalább?

– Nincs semmi gond, edző.

Letörölte szájáról a vért, és mosolyogva figyelte az edzőt, ahogyan az megfújja a sípját, jelezve, hogy az edzésnek vége. Mikor a csapat ismét az öltözőben volt, Danny majdnem lerohanta Stilest.

– Minden rendben veled? Nem estél túl nagyot? Neked vérzik a szád! Nem akartalak így fellökni, nem tudtam, hogy nem figyelsz – szabadkozott a fiú. – Sajnálom.

– Nyugi, Danny, semmi bajom, csak egy kicsit lehorzsoltam, ennyi az egész – mondta megnyugtatónak szánt hangon. – Semmi okod arra, hogy bocsánatot kérj, megesik az ilyen.

Féloldalas mosolyt villantott Dannyre, aki viszonozta azt. Scott érdeklődve figyelte őket. Ha nem tudta volna, hogy Danny Ethannel van, és tényleg szereti is, akkor simán úgy nézett volna ki, mintha Danny fiúnak nagyon is bejönne az ő legjobb barátja. De Scott nem gondolt erre, inkább figyelte, ahogyan Isaac átöltözik, aki ezt észrevéve direkt lassabban öltözött, de még így is hamar felkerültek rá a ruhák sajnálatára. Amint elkészültek, egymás mellett sétálva elhagyták az öltözőt. Már csak Danny és Stiles maradt.

– Stiles, te meleg vagy? – kérdezte kíváncsian, és nem nézett a másikra.

– Ez most honnan jött? – Köpni-nyelni nem tudott a kérdés elhangzása után, majd erőt véve magán válaszolt. – Nem tudom, még nem volt barátom, bár olyan már előfordult, hogy tetszett egy fiú.

– Oké, csak kérdeztem. Akkor biztos nem baj, hogy a Babylonba megyünk, igaz?

– Persze, nincs vele gond. Minden rendben van közted és Ethan között?

– Minden rendben van velünk, csak mostanában nem tudtunk túl sokat találkozni – felelte Danny szomorúan. – De szerintem ma este ő is jönni fog velünk. – A mondandója végén már mosolygott.

– Az jó, ennek örülök. Jól mutattok együtt.

Erre a kijelentésre Danny elpirult, majd felvette a földről a táskáját, elköszönt, és ő is elment, egyedül hagyva ezzel Stilest az öltözőben. Lassan ő is összeszedte a cuccait, és hazafelé vette az irányt. Miközben Stiles és Danny beszélgettek, addig Derek minden egyes mondatukat kihallgatta, és eldöntötte, hogy ő is szórakozni megy, és a tökéletes hely a Babylon lesz számára.


Hamarosan érkezik a következő fejezet. ^^

Remélem tetszett nektek ez a rész és ti is várjátok, hogy mi fog történni velük.

Te is tudod, hogy szeretsz! [Befejezett]Where stories live. Discover now