A szívem a tiéd /JJK/

1. fejezet

Már 2 napja elkezdődött a nyári szünet és arra eszméltem fel, hogy valaki csenget. Ki más lett volna, mint az én drága barátnőm, Ji Ah, aki az új BTS albumot tartotta a kezében. Na igen, Ji Ah is és én is Army-k vagyunk, és már csak azért is, hiszen a bátyám, Hoseok is a banda tagja. Amióta debütáltak, nem nagyon jut ideje rám, mégis minden este felhív hulla fáradtan egy 5 percre, és nekem ez már elég. Senki nem tudja, hogy a bátyám, még Ji Ah sem.

Ji Ah felrohant a szobámba és berakta a lejátszóba a CD-t. Nagyon otthonosan érzi magát nálam, de nem is bánom, a hálóm a második otthona kb.

-Mi az a kezedben?-kérdeztem.

-Az új lemezük, juhúúúú- és felcsendült a Film out.

Abban a pillanatban elkezdtünk könnyezni. Az egyik legjobb és legszebb daluk, nagyon szeretem.

-Tadashikunakute iikarasa, Yasashisugiru kimi no mama, Warattete hoshikatta dakenoni sorenanoni....- énekeltük teli torokból. Még jó, hogy csak ketten voltunk a házban.

A hangulatot a telefonom csörgése zavarta meg. Drága bátyám volt az.

-Szia Oppa!- köszöntem neki boldogan, hiszen meglepett, hogy ilyenkor hívott.

- Szia drága húgi! Képzeld, holnapra szabadnapot kaptunk a srácokkal, és arra gondoltunk, hogy a nyarat nálunk tölthetnéd Szöulban.- vázolta fel ötletét- Persze, csak ha van hozzá kedved.- tette hozzá.

- Hát már hogyne lenne, ennél jobb ötletet már régen nem hallottam senkitől. Nem is tudod, milyen boldog vagyok most.- vigyorogtam.

- Örülök, hogy boldoggá tudtalak tenni.- hallottam a hangján, hogy mosolyog, mint mindig, mikor beszélünk.

- Köszönöm. De lenne egy kérdésem.- mondtam.- Ji Ah is jöhet? Tudom, te még nem ismered, de egy nagyon aranyos, jó fej és vicces lány, biztos vagyok benne, hogy hamar megkedvelitek.

- Persze, hogy jöhet. Legalább nem fogsz unatkozni, míg mi éjt nappallá téve dolgozni fogunk. Na de holnap délre ott leszünk a srácokkal. Sziaa!- köszönt el.

- Rendben, köszi, sziaa!- köszöntem el én is.

Ji Ah csak értetlenül nézett rám, hisz nem értette a szitut.

- Minseo, te kivel beszéltél? -kérdezte.

- Elmondom, csak légyszi ne akadj ki.- kértem.- Jung Hoseok-kal beszéltem.

- HOGY MICSODA? Mi? Miért? Hogy?- megértem miért reagált így. Hope a biasa.

- Azért, mert a bátyám, és holnap délre jönnek értünk hogy elvigyenek minket Szöulba nyaralni.- vázoltam fel neki.

- Minket?

- Igen, minket. Hobi megengedte, hogy te is gyere. De neked még meg kell kérdezned a szüleidet, szóval sipirc haza.- és azzal a lendülettel le is futott, hogy a cipőjét felvegye és már itt sem volt.

Lementem a konyhába, mert már éhes voltam, és a szüleim csak néztek mint Rozi a moziban.

- Hát ez meg mi volt?- szinte szinkronban kérdezték.

- Csak izgatott.- feleltem.

- Mitől?- tette fel a kérdést anya, miközben Jjajangmyeon-t csinált.

- Attól, amit most szeretnék megkérdezni tőletek. Hobi az előbb felhívott és meghívott minket Szöulba, hogy lakjunk náluk a nyáron. Megengeditek, hogy elmenjek?

- Persze kicsim. Mikor jön érted a bátyád?- kérdezte apu.

- Holnap és ha minden igaz, délre itt is lesznek, merthogy a banda többi tagja is jön.

- Akkor holnap jó sokat fogok főzni, mert ha délben jönnek, nagyon éhesek lesznek.- mosolygott anyu. Neki a főzés amúgy sem teher, mert ez a kedvenc tevékenysége, imádja.- Kb fél óra múlva kész a vacsi, addig kezdj el összepakolni, és majd holnap reggel befejezed azt.

- Rendben, köszönöm!- nyomtam a szüleim arcára egy-egy puszit és már szaladtam is fel a szobámba összepakolni.