Azt Hittem Jobban Fog Fájni//BEFEJEZETT//

Kezdetek

~Tony~

Reggel álmosan vonszoltam végig magamat a Bosszúállók bázisának márvány kővel kirakott folyosóján. Beléptem a földszinten lévő konyhába és elkezdtem lefőzni minden napos kávémat, persze cukor és tej nélkül. Amint elkezdtem kortyolgatni megjelent a helyiségben Natasha is.

-Jó reggelt Tony!

-Reggelt Nat!

Vöröshajú barátnőm is csinált egy kávét és neki támaszkodott a mellettem levő szekrénynek. Pár percig hallgattunk aztán kuncogva egymásra néztünk, éreztem, hogy kérdezni akar valamit. Másodpercek múlva már nyitotta is szólásra a száját.

-Hogy vagy ma?

-Na mondd mit akarsz!-rivalltam rá kicsit erényesebben de még mindig nagy volt a jókedv.

-Miújság Stevevel?

Egy nagy sóhaj hagyta el számat majd letettem a kiürült kávés poharat és Nat felé fordultam.

-Fogalmam sincs, hogy Rogers éppen merre szennyezi a levegőt.-mosolyogtam irónikusan a mondat végén aztán elindultam kifelé.

-Biztos?-kérdezte Nat otánnam ordítva mire megfordultam.

Megráztam a fejemet majd ismét a nappali irányába néztem és ekkor náris szembe találtam magamat a szőkeséggel. Kissé megtántorodtam a látványtól ezért léptem kettő hátra. Előszőr fel sem fogtam aztán pedig egyszerűen nem tudtam normális reakciót kiváltani. Számhoz emeltem a kezemet és elfordítottam arcomat, hogy ne lássa vöröslő árnyalatát a szuper katona. Lépett egyet felém kire felemeltem kezemet és megállt parancsoltam.

-Mit keresel itt?

-Tony én...

-Várj! Nem is érdekel!-tártam szét karomat mosolyogva de legszívesebben odaléptem volna megölelni.

-Kérlek!-ragadta meg csuklómat mielőtt elmehettem volna mellette.

-Ne! Eressz el!-köptem a szavakat arcába majd kirántottam kezemet és elindultam a szobám felé.

Nagy erővel csaptam be az ajtót és ezzel el is értem a kívánt hatást. Mint mindig amikor ideges vagyok neki álltam szerelni valamit. Ezúttal a csapat tagjainak felszerelésének a fejlesztését választottam. Clint ruhája elég elvult volt úgyhogy azzal kezdtem.

Azok akik Steve oldalán "harcoltak" a polgárháborúban már visszatértek egy bocsánat kérés kíséretében. Természetesen nem kellett sokáig könyörögniük, Fury beadta a derekát mert nem voltunk elegen. Azonban Rogers és Barnes nem tértek vissza, egyetlen levél és egy telefon. Ennyi telt a nagy Amerika Kapitánytól.

-Péntek, benyomnál valami zenét?

-Azonnal Mr.Stark.

Amint a női hang elhalt felhangzott az AC/DC-től a TNT. Elmosolyodtam és elkezdtem ritmusra dobolni. Emellé később társult a dalszöveg és az egyre gyorsabb munkatempó. Az élményt kopogtatás zavarta meg, jól tudtam ki az és vele semmi kedvem nem volt beszélni. Természetesen, ha jól tippeltem akkor az illető nem is azért kopogott mert az engedélyemre várt. Natasha lépett be a kezében egy kicsi csomaggal.

-Ezt Steve hagyta itt neked.

-Oh tényleg? Akkor tedd le valahova oda KUKÁBA.-mondtam még egyenlőre nyugodtan de már kezdett elegem lenni a Cap témából.

-Tony ne csináld már! Már ezer éve volt, lépj túl rajta. Bucky nem volt magánál amikor azt tette.

-De Steve magánál volt amikor Barnest választotta helyettem.