A jó barátok

1.3K 42 0
                                    

Liza szemszöge:
A srácok minden nap próbáltak kicsit jobb kedvre deríteni. Az elmúlt 2 hónapban a temetés is lezajlott. Talán ez volt a legrosszabb nap ebben az időszakban, de persze egyik sem volt jó.
Azóta is a Kempf családnál lakom.
A szüleim dolgait a mamámhoz átpakoltuk. Nagyon rossz az üres házba visszamenni.
A fiúk és a szüleik is végig mellettem voltam.

Évi azzal is nyugtatott, hogy nem kell mindig ezen rágódnom, mert nem lesz jobb attól. El kell fogadnom ezt a helyzetet. És attól, hogy nem sírok folyamatosan, és nem őrlődök e miatt nem vagyok rossz ember. Tudja mindenki, hogy sosem fogom elfelejteni a szüleimet. Azt is mondta, hogy anyuék sem azt akarnák, hogy én innentől kezdve bezárkózzak, és semmit ne csináljak. Ők azt akarnák, hogy nekem a legjobb nekem.

Ezt hallva rájöttem, hogy igaza van. Ma először fogok kimozdulni otthonról. Vagyis a Kempf házból.

-Jó reggelt. Hogy vagy ma?-kérdezte tőlem fáradtan Zozó
Igen, azóta is vele alszok, mert egyedül nem szeretnék, és ha valamire felriadok ő ott van. Patriknak meg ott van Petra nekik nem mondhatom azt, hogy beköltözök hozzájuk.

-Szia, egy kicsit jobban. De teljesen jól sosem leszek.

-Tudom, de ugye megfogadod anyu tanácsát?

-Igen, mert titeket is csak kikészítelek ezzel.

Nem szólt semmit, csak szorosan magához ölelt. De tudtam, hogy igazam van.

-Liza ahhoz mit szólnál, ha ma elmennénk kicsit biciklizni. A srácok ha akarod akkor nem jönnek.

-Menjünk. Ők is jöhetnek. Imi napi 10 üzenet ír, ugyan azzal a szöveggel. ,, mikor tudunk találkozni hiányzol".-mutattam idézőjelet a levegőben.

-Már mindenkinek, nem csak neki. Tudod milyen jó kicsit a szabadban látni téged?

-El tudom képzelni. Az elmúlt 2 hónapban csak a házban voltam.

Zozó előttem állt, így ezt kihasználtam és a hátára ugrottam.

-Ilyenről nem volt szó.-mondta durcásan.

-Naa, csak elbírsz. Nem vagyok annyira nehéz.

-Ez igaz. Biciklivel vagy kocsival menjünk.

-Ez kérdés volt? Hát persze, hogy biciklivel.

-Kitől örökölted ezt a túlmozgásos énedet?

-Nem is tudom, talán van valami közöd hozzá.- halványan elmosolyodtam

-Az első mosoly. Gyere ide, hagy öleljelek meg.

Már kiértünk a házból,  ezért Zozó is letett. Az előbbi mondata után szorosan átölelt. Annyira szeretem. Tényleg mindig ott van, ha szükségem van rá. Ő a legjobb barátom az biztos.

-Indulunk?

-Gyere, sisak fel azután mehetünk. Csepi és Imi már ott vannak várnak téged.

A parkba megérkeztünk. Már március volt, így a kabátot otthon hagyhattuk. Néhány trükk beadása után a táskák felé indultam.
Amint kinyitottam az enyémet láttam, hogy nem hoztam vizet. Ez sem az én napom.

-Zozóóó-nyújtottam el az ó betűt

-Mit szeretnél?

-Ihatok a vizedből?

-A tiéddel mi lett?

-Szerintem a konyhapulton maradt.

-Hozod a formádat-mondta nevetve-de igyál nyugodtan. Maradjon nekem is.

-Jó, azután elmegyek a boltba. Kértek valamit?

-Csokit és monstert-hangzott az egyhangú válasz

Egy ideje már ismerem a fiúkat, így mindenkit a kedvenc ízével leptem meg. Müzlit és sportszeletet is vettem mindenkinek.
Végül csak négyen voltunk. Csepi, Imi, Zozó és én.
Mire visszaértem a pályára, akkor már ők is pihentek
A zacskót középre téve kezdtem el kiválogatni a finomságokat.
-Magadnak nem vettél?

-Tudod jól, hogy kávén élek. Mi lenne velem, ha még energiaitaloznék is.

-Igazad van.

-Mint mindig.

-Nem kell túlozni. Én elindulok haza. Szerintem te is gyere kicsi lány.

-Megyek, de mi ez az új név?

-Nem tudom, de nekem tetszik. Szerintem aranyos.

-Örülök, hogy jól elvagy. Nem elég, hogy mindig Törpinek, vagy Picurnak hívtok?

-Jó befejeztem.

Visszaértünk a Kempf házhoz. A bicikliket a tárolóba elhelyeztük és már mentünk is tovább. Fel a szobába.

-Fel vigyelek a lépcsőn?

-Igeeen- abban a pillanatban már ugrottam is a hátára.

Nincs semmi baja a lábamnak, csak kihasználom, hogy van egy Zozónk, aki mindig felajánlja ezt.

Ismét az ő szobájába mentünk. Ott az ágyra rakott és elkezdtünk társasozni.

-Mit szólnál a Twisterhez?

-Nekem jó, de szólok Petrának és Patriknak is.

-Jó, azért kopogj mielőtt belépsz hozzájuk.

-Okké.

Mindketten beleegyeztek a játékba. A Twister közben mindig elég érdekes helyzetekbe vagyunk egymás közelében.

Patrik az elején kiesett. Ő pörgetett nekünk, ezzel megkönnyítve a mi dolgunkat.

Petra volt a tábla egyik, mi Zozóval a tábla másik felén. Nem bírtam tovább tartani magamat,  így összerogytam.
Mivel Zozó egyik lába az én hátam alatt volt eredetileg, így telibe rá estem. Mindketten kiestünk, Petra nyerte a játékot.

Nevetve másztam le az alattam elterülő fiúról.

-Mit nyert a győztes?- kérdezte Petra

-Arról nem volt szó, hogy nyeremény is jár.

-Ez a nyereményed- Patrik odalépett a barátnőjéhez, és megcsókolta

Mi inkább magukra hagytuk a szerelmes párt. A szobába érve mindketten az ágyon terültünk ki.

-Nézünk valami filmet?

-Nézhetünk. Mit szeretnél? Válassz te. -ajánlottam fel nagylelkűen.

-A központi hírszerzést láttad?

-Nem, még nem.

-Akkor megvan a filmünk.
A filmet elindította Zozó, de hogy én is rendesen lássak, ezért a mellkasára hajtottam a fejem.

Tetszett amit néztünk. Ritkán egyezünk meg filmek terén, de ez jó választás volt.

-Na milyen volt?

-Nagyon tetszett. Most jól választottál.

-Kényelmes helyen fekszel?-utalt arra, hogy még mindig rajta pihentettem a fejem.

-Igen, de csakis azért hajoltam ide, hogy jól lássam a filmet.

-Aha. Mindig így alszol el.

-Kényelmes kispárna vagy.

Felhoztam két pohár narancslevet. A szerelmesek már rég Patrik szobájában vannak.

-Hoztam inni.

-Köszi, de menj fürödni, mert fáradt vagyok. Siess.

-Oké. De ellopok egy pólódat.

-Miért szeretsz abban aludni?

-Kényelmes, és jó hosszú. Így a combom közepéig is leér.

Mindketten gyorsan végeztünk. A fejemet ismét mellkasának döntöttem. Szeretek így aludni, mert az ágyon is kényelmesebben elférünk, ráadásul annyira megnyugtató így lenni.

A legjobb barátom voltál(Kempf Zozo ff)Onde histórias criam vida. Descubra agora