Szabadnak lenni (Harry Potter ff.)

17: Vörös Cicus

Amint ezt elintéztem visszasiettem az ébredező kastélyba, ahol belevetettem magamat a teendőim hosszú listájába.

_____________________________

___________________________

Rengeteg dolgot kellett elintéznünk nap közben, amik nagyobb része, mind az RBF vizsgák körül forogtak. Az új SVK tanár hozzáfogott végre a nehezebb és bonyolultabb anyagok feldolgozásához, McGalagony az új transzformációs varázslatok magasabb szintjét mutatta be nekünk, amelyeket jövőre a hozzá járó RAVASZ-előkészítőn tanulhatnak a diákok. Gondolom nem is kell mondanom, hogy mennyire bonyolult varázslatokról volt szó, amelyek a Mardekárosokat igen rendesen megizzasztotta. Leginkább csak kíváncsiságból, de a professzornő kipróbáltatta, az egyik ,,egyszerűbbnek" tűnő varázsigét, amely az órából szinte egy egész állatkertet csinált. Avery konkrétan felégette a saját szemöldökét, míg Perselus segítségére Olivia sietett, hogy együtt eltudják oltani Avery arcát. Mikor azt hittük ez lesz a legrosszabbul kivitelezett varázslat, nagyot tévedtünk. Scarlett az incidens után pár perccel a saját hajából több, apró kígyót varázsolt, amelyet csak McGalagony tudott leszedni szegény lányról. Ezek után kisebb és kisebb balesetek történtek, így nem is volt meglepő, hogy az óra végére már csak egyetlen egy tökéletesen kivitelezett bűbáj volt, mégpedig az enyém.

– Tudod Rachel kamatoztatnod kéne a remek érzékedet az átváltozástanhoz. Mik a terveid jövőre? – kérdezte meg a tanárnő, miközben az irodája felé igyekeztünk, hogy elkezdhessük az esti járőrözést.

– Nincsenek még konkrét terveim tanárnő – feleltem, ami igaz is volt. Hisz nem tudtam anyámék még mit szeretnének a jövőben tenni, csak azt, hogy a Roxfort utáni nyáron már egy nemes aranyvérű felesége leszek.

– Ha jól tudom bájitaltanból és bűbájtanból is remekelsz – pillantott le rám a tanárnő, mire bólintottam. – Ezek mellett az SVK tanár szinte áradozik rólad szünetekben.

– Igen, kimondottan jól mennek ezek a tantárgyak. Nagy eséllyel jövőre is felfogom venni őket, ha tudom. Természetesen az átváltoztatástannal és a rúnaismerettel együtt. –gondolkodtam el a 6. féléven, amely még elég messze volt.

– A hallottakból kiindulva kiváló boszorkány vagy Rachel és a tapasztalataim alapján gyors a reakcióképességed, és ahogy láttam remekül párbajozol is. El kéne gondolkodnod egy komolyabb pályán, mint például az auror szakma.

McGalagony szavaira egy pillanatra megálltam, de gyorsan folytattam az utamat az oldalán. Biztos voltam benne, hogy nem gondolja komolyan, hiszen tudta, hogy ki vagyok és hogy honnan származok. A családomban aurornak lenni olyannak számít mostanság, mint sárvérű párja lenni. Persze csak akkor, ha nem egy kém vagy, amely hozzám túl mocskos egy munka lenne.

– Alastor Mordon és Fleamont Potter ilyen kiváló boszorkányokat és mágusokat keres mostanság, mint te, Rachel. Én helyedbe átgondolnám, főleg mostanság, mikor az aurorokra mindennél jobban szükség van.

– Még átgondolom tanárnő, de köszönöm javaslatát! – feleltem, majd oda álltam Lupin mellé, aki már a falnak támaszkodva állt a többi prefektussal. Egy apró biccentéssel köszöntem neki, amit ő is viszonzott. Szerencsémre már igazán összeszokott páros lettünk, ami igazából annyit jelentett, hogy sose beszéltünk a kelleténél többet, vagyis szinte semmit nem kommunikáltunk. Gyorsan körbe járőröztünk, majd mentünk is mindketten a dolgunkra, mintha nem is találkoztunk volna.

– Az 5., 6. és a 7. emelet – mondta a fiú, mire bólintottam egyet.

– Akkor induljunk – feleltem, majd már éppen kanyarodtunk volna el a folyosón, mikor McGalagony éles hangja hasított a levegőbe.