A vérfarkasbáj

Hetedik Rész /Emma egy kicseszett besúgó/

Arra ébredek hogy Emma nyít be a szobába Nicket keresve...
-Öm...jó oké nem akarom túl gondolni hogy miért vagytok így egymáshoz bújva de indulnunk kéne suliba Nickkel...-mondja majd rá néz Nickre aki épp fel ébred...
-Hmm...Emma...te mi a francot....-majd rám pillant...-Öm...én ...mi....Clar rosszul érezte magát és le fektettem aludni...de be aludtam mellette...-mondja mentve a helyzetett..
-Akkor miért vagytok csak alsóneműben?-kérdezi vissza...
-Na jó nem akartam meg bántani Clart de ivott és amikor ide ért le hányt és magát is..és ezért vagyunk alsóneműbe..-mondja Nick...
-Hmm....Nick ismerlek...hazudsz....mi a francot csináltál a húgoddal?-kérdezi durván...
-Egy az hogy csak a nevelt húgom...akkor már ki találhattod...-mondja Nick...
-Nick...szatír vagy...Clara...többet vártam volna tőled..-mondja majd ki megy...
Fel öltözünk és ki megyünk a konyhába ahhol Charlie és Emma beszélget..
-No komment gerlicéim...-mondja Charlie...-Anyádék nem lesznek rád büszkék az biztos...-folytatja Charlie..
Mire be lép Jacob a házba...
-Hali...Clara már vagy négy órája várlak otthon...annyira hiányoztál már...-mondja hozzám lépve majd meg fogja a kezem mire Nick ki tépi a kezem Jacob kezéből...
-Jaj a bátyus ne legyél féltékeny...-mondja Jac...
-Nem vagyok Clara bátya...van miért féltékenynek lennem...-mondja Nick...
-Miről maradtam le?-kérdezi Jacob...mire Emma elé áll...
-Arról hogy Nick megrontotta Clarat...-mondja Jacob szemébe nézve mire le terít át alakulva és vicsorog rám...
Mire én bennem is el borul valami és át alakulok...mire Jac csak ül velem szembe...
Én meg le nézek a mancsaimra majd Jacobra és ki futok a házból...
Érzem hogy követ....hallom már elég közel van hozzám...
-Állj meg! Most rögtön!Nagy magyarázattal tartozol nekem Clara!-kiabál utánnam Jacob...Meg hallom és meg is állok így majdnem át esik rajtam...
-Mond el szépen hogy mi is történik itt?-kérdezi...mire vissza alakulok...
-Nem hagynál kicsit magamra?-kérdezem halkan...
-Nem..most akarok tudni mindent!-mondja idegesen...
-Oké...igen meg történt az velünk Nickkel...nem vagyok a húga és pluszba...ki derült hogy vérfarkas vagyok...és nem harapott hanem tisztavérű..-mondom kiabálva majd el sírom magam...
-Jaj Clar...drága édes Clara...nyugodj meg...és tudod képes vagyok neked el nézni ebből az egészből két dolgot...egyik az hogy vérfarkas vagy...a második pedig hogy az meg történt...sajna akár mennyire dühös vagyok rád akkor is be vésődtél nekem..nem tudok haragudni rád sokáig..főleg úgy nem ha sírsz..-mondja mosolyogva...majd megölel...-Jobb lesz ha beszélsz Leahval...ő tudja milyen vérfarkasnak lenni lányként....gyere menjünk...-mondja majd át alakulunk és el indulunk...
Be futva az udvarba Sam meg állít engem mellette Poul és Seth...rám néznek majd Jacobra majd el engednek..
Lassan be sétálok farkas alakban a nappaliba...
-Valaki szóljon az új gyereknek hogy a nappaliba csak ember alakban szabad be tenni a mancsokat!-kiált rám Leah majd rá nézek...és vissza alakulok...
-Szia Leah és bocsiii!!-mondom mosolyogva...
-Te lány ez meg hogy?Fiúk melyikőtők tette farkassá Clarat?!Azt most nyírom ki!-kiáltja ki az udvarra...
-Khhmm... tisztavérű vagyok Leah...de..reggel tudtam meg én is...-mondom mentve magam...
-De jó csajszi...-mondja majd megölel...-Így tényleg valamelyik fiút kell választanod...-mondja nevetve...
-Jacobot választottam..-mondom rá pillantva a kint farkasként játszó fiúra...
-Hát te tudod királylány...de hát ez van...egy farkaslány több farkasnak is be vésődhet...csak mondom...és Poul na meg Seth is oda van érted...majd ezt le kell rendezniük...ahhogy azt Sam is le rendezte anno még értem....vagy fel addja a másik vagy halál...ez a szokás..-meséli Leah...
-Én a helyükben feladnám...Sam után Jacob a legerősebb köztük..-mondom komolyan...
-Ne becsüld alá az öcsémet...rólad áradozik...és nem beszéltél még vele annyit...na meg még valami!Ha neked más vésődik be akkor azonnal szólnod kell!-mondja Leah-Legalább nekem...-fejezi be...
-Okés főni...-mondom nevetve....-Leah tudnál nekem segíteni valamiben?-kérdezem halkan a mellettem álló lányt...
-Mond miben segíthetek?-kérdezi vissza...
-Szeretném tudni hogy mégis kik a szüleim...-mondom mire el neveti magát...
-Az nem lesz egyszerű de megpróbálok segíteni...-mondja majd fel megyünk az emeletre...
Nagyban nézegeti a könyveket Leah én meg csak nézem őt...hiszen azt se tudom hova nyúljak...
-Hmm...érdekes...hmmm..-mondja hümmőgve..
-Mit találtál?-kérdezem izgatottan...
-Clar ennek nem fogsz örülni...-mondja halkan..
-Mondjad már Leah kérlek...-mondom kicsit már idegesen...
-Csak a Black családból költöztek el innen oda ahonnan jöttél...és ez azt jelenti...-mondja mire be nyít Jacob...
-Azt akarod ezzel mondani hogy Clara az unokatestvérem?!-kérdezi idegesen a fiú...
-Igen...nem lehet más...mint Billy húgának a lánya...-mondja Leah idegesen..
-Na azt már nem...nem lehet...Clar ugye nem?Nem nem és nem..-mondja kiborulva Jacob.
-Hát ezt mondják a könyvek...-mondom halkan...
-Clar...-mondja majd megölel..
-Sajnálom...-mondom halkan...
-Nem a te hibád...az enyém...-mondja majd ki is megy...
-Akkor Clar nincs más választásod mint Poul vagy Seth...-mondja Leah komolyan...
-Nincs kedvem semmihez...-mondom majd ki megyek és át alakulok...
Csak egyedül akarok lenni....a magányban...csak fekszem a mezőn kiterülve...nézem hogy járkálnak fel és alá a hangyák a földön...
-Jól vagy?-kédezi az erdőből előbukkanó Seth...
-Haddj kérlek...-mondom halkan vissza változva...
-Tudod...nem hiszek neked...maradok...-mondja kedvesen...
-Legyen..-mondom majd le ül velem szembe...
-Hallotam mi történt... igazából sajnálom a helyzetedet...Mindent olyan hirtelen jött neked...-mondja együttérzőn...
-Hát igen...ki is vagyok rendesen...-válaszolom...mire megölel....
Fáj....minden ami történt...így a karjaiban el is sírom magam....majd csak azt hallom meg hogy ő is szipog...felnézek rá egy pillanatra majd vissza temetem a fejem a mellkasába...kis idő múlva óvatosan fel emel és mennyasszony pózban vissza visz Leahékhoz majd egy szobába be visz és le tesz az ágyra...majd le fekszik mellém.. átölelem és csak próbálok lenyugodni ami sikerül is mire megszólal...
-Ha szeretnéd segítek új életet kezdeni...veled leszek....nem leszel magányos...-mondja duruzsló hangon...
-Kedves tőled....de jobb ha én magam állok a sarkamra...nem mindig lehet velem valaki...-mondom komolyan...
-Meg értem...de ha segítség kell csak szólj...magadra hagyhatlak úgy hogy nem csinálsz magaddal semmit?-kérdezi a szemembe nézve...
-Ne menj el kérlek...legalább addig ne amíg el nem alszom...-mondom elcsukló hangon...
-Rendben itt maradok veled...de csak azért mert szépen kérted...-mondja mosolyogva...
-Köszönöm Seth...-mondom halkan majd rá teszem a mellkasára a fejem...
-Semmiség...-mondja majd lassan a szíve dobogásától elalszom...