Slenderman fiai /Befejezett/

🖤28.fejezet 🖤

A lehetséges hibákért bocsánat!

Blood Rose szemszöge:

A kis családi dráma után,inkább haza jöttünk,mint hogy mi is belekeveredjünk ebbe a hatalmas mizériába.

Este volt,mire mindhárman lefürödtünk.
Savannah édesen szuszogva aludt el a vállamon. Apró puszit nyomtam a hajába mire halkan nyammogott.
Gondosan betakartam és csendben indultam ki. Az ajtót hangtalanul becsuktam ám mikor megfordultam a számra hirtelen egy hatalmas férfi kéz nyomódott. Elöszőr ijedten,majd dühösen bámultam a vörösen izzó szempárba.
-Ha sikítani mersz,gondoskodni fogok arról,hogy a lányod nem fogja megérni a holnapot. - suttogta.
-Ha egy ujjal is hozzá nyúlsz Savannához,kiherélek Zalgo. - szűrtem ki a fogaim közt.
-Gyere velem. Ha ellenállsz,azt a lányod bánnja meg. Légy jó fiú Rose! - sugtotta ajkaimra.
-Ha veled megyek...nem bántod?- kérdeztem.
-Egy haja szála sem fog görbülni!- vigyorgott öntelten.
Egész testem remegett,az agyamba több gondolat futott át. Ha ellenállok megöli a kicsikém,de ha vele megyek elvesztem mindkettőjüket. Ezt nem...istenem! A k*va életbe!
"Sajnálom Offenderman! A lányunkért teszem!"
-Rendben. - a démon ördögien felröhögött,mire kivágódott a melletünk lévő ajtó.
-ZALGO!AZONNAL ENGED EL A FELESÉGEM! - ordította férjem.
-A feleséged? Az elöbb mondot igent arra,hogy velem jöjjön. - Off arca lefagyott.
-Sajnálom...- suttogtam mielőtt elnyelt volna fekete semmiség.

****

Újra ugyanaz a három ágyas szoba,de mi a?
-JEFF MIT KERES ITT?! - ordítottam a démonra.
-Bosszút állok a párjaitokon,amiért anno megölték a legfontosabb lényt akit valaha a hátán hordott a Föld.- hörögte.
-Akkor légy férfi és állj ki ellenük! - fintorgott Carlos apja -Ne velünk zsarold őket. - sziszegte.
-Ohh,drága Jeffecském! Így sokkal élvezettesebb a játék! - röhögött,majd el hagyta a szobát.
-Apu,miért történnik ez velünk! - kezdett el sírni Carlos.
-Nem tudom...- ölelte magához.
-Én kicsi Savannáhm. - pityeregtem én is.
-Fiúk! - kiáltott fel Ghost - Hisztis picsák vagyunk egy vagy férfiak? Ki kell bírnunk addig amíg a többiek értünk jönnek. Addig is...ne hagyjuk,hogy Zalgo kurvái legyünk,oké?- morogta.
-Rendben. - feleltük.
Ajtókopogás.
-Gyere!
Az ajtó kinyílt és belépett egy minden bizonnyal lány,de nem láttszódott ki a sok váfára akasztott báli ruhák alól.
-Jó estét! Zalgo küldi ezeket a ruhákat önöknek! - hallotunk a kupac alól egy érdes lány hangot- Válaszannak,hogy melyiket veszik fel! - majdnem összeesett,ha nem szedjük le róla a ruhakölteményeket.
-Uhh,már azt hittem itt pusztolok! - röhögött fel a fehérbőrű és hajú démonlány.
Haja göndörei szanaszét álltak,vörös szemei vidáman csillogtak. A homlokára egy pentagramma volt vésve.
-Venus...- suttogta Jeff.
-JEFFY!- kiálltott fel a lány és szorosan magához ölelte a meglepődött férfit- Hogy vagytok Slendyvel? Liu megkerült? Nagyon helyes egy bátyád van remélem tudod! - a mosoly szájú meg se bírt mukkani.
- Apu,ő ki? - kérdezte Carlos,mire a démon csajszi arcáról lefagyott a mosoly.
-Jeffy!...Miért nem szóltál,hogy szülő lettél?! - lépett a fiú elé - Tiszta te vagy! - vihogott miközben Carlos arcát húzogatta.
-HÉ,ELMONDANÁD KI VAGY?! - váltott démonra Carlos.
A démonlány hirtelen egy barna hajú lányra váltott át. Szemei alatt fekete karikák ültek,szemeibe félelem csillogott.
-Bocsi,de Venus néha nem tudja,hogy hol a határ! - túrt a hajába.
-Mi a....- suttogtam döbbenten.
-Én Anasztázia vagyok. - húzta apró mosolyra az ajkait a lány -De legtöbbször Venusnak hívnak! - haja tincseként változot fehéré,és újra a démon állt elötünk.
-Apu...- nézett követelőzően Carlos a mosolyszájút.
-Hajj...Venus egy olyan nagy hatalmú démon aki felett még apádnak sincs hatalma. - a lány vigyorogva ölelte magához- Nagyon megkedvelt és arra kért amikor rájött,hogy Slendyvel együtt vagyok,hogy kérjem meg,hogy had alakítsa meg a saját proxy csapatát. Ám apád ezt nem igazán díjazta. Elég nagy verekedés lett belőle,apád csak úgy tudodt megmenekülni Venus elől,hogy egy emberi gazdatestbe zárta pluszba ide küldte. Azóta nem tudtunk róla semmit.- a démon vigyorogva bólogatott.
-Na,de ideje ruhát választani. - kezdte gondosan szétpakolni a ruhákat.
-Miért is kell ezeket fel vennünk? - kérdeztem dühösen.
-Zalgo bált rendez és nektek is ott kell lennetek. - morogta.