Átlagos május 26. Kényelmes itt a stégen. Megnyugtató hallgatni a madarak hangját és a halak csobbanását. Nem sokára nyár, de még sok elintézni valóm van. Úgy terveztem, hogy a bálon mondom el neki, viszont így már nem lehet. Nem értem miért még mindig ő jár az eszemben, pedig eldöntöttem, lemondok róla. Lehet ő volt az első és utolsó, akihez ennyire ragaszkodtam. Talán, ha.....áh felesleges ilyenen gondolkodnom. Felültem a bicajomra és elindultam haza. Nem laktunk messze a Háromszög nevű tótól. A szél beletépett hosszú fekete hajamba. Kedvenc időtöltésem kijönni ide, a szabadba, oda ahol senki se zavar és nyugodtan gondolkodhatok. Imádom a friss levegőt, annyira, mint az új könyvek illatát, persze nem szeptemberben.
Észrevettem egy törött szárnyú feketemadarat. Megalvadt vér körülötte. Közelebb hajoltam hozzá. Elsötétült minden,de még a tollak hullását láttam. Valaki húzott. Nem láttam semmit. Rózsa, borés vér szaga keveredett a levegőben. Elias neve hangzott el. Egy szőke, vagyissárga madártoll került a kezembe. Olyan érzés volt, mintha egy párnán hevertem volna. ,,Felébredtem". Még nem ment le teljesen a nap. Hazabiciklizés közben azon gondolkoztam mi a csuda történt az imént.
YOU ARE READING
Életem árán is
FantasyClare, egy átlagos gimis lány, aki alig várja, hogy nyár legyen mint minden tini, viszont a suli utolsó heteiben különös dolgok történnek álmaiban,amiket már napközben is észlel. Barátnői is észreveszik, titkol valamit előttük,de nekik nem hajlandó...
