A tökéletes srác

1.rész

- Marie!! Gyere le most! - ordított fel anyám az emeletre.
-Ne kiabálj már! - mentem le hozzá.
- Mi van? - tártam szét a karom.
- Holnap reggel 8-kor Troforsba költözünk!
- Mi van?? Most szivatsz??! - akadtam ki.
- Ez van és kész Marie! Ne jártasd a szádat, inkább menj fel és pakold össze a cuccaid!
- Menj a búsba! - szaladtam fel. Igen...én így beszélek az anyámmal. Megvan az okom rá. Nem szeret. Utál. Születésem óta egy senkinek néz. Semmivel nem foglalkozik, csak MAGÁVAL. Egyszer sem kérdezte meg tőlem hogy "hogy vagyok" vagy bármi. Tojik rám. De már megszoktam. Az apám meg....elhagyott minket amiatt az ok miatt hogy anyám megcsalta. Ennek mind 3 éve. Szép kis család, nem?! :)Elpakoltam minden ruhámat és fontosabb cuccaim. Barátaim nincsenek, ezért sem búcsúzók senkitől. :) Kétlem hogy Troforsban minden jobb lesz. Új suli, új emberek...ahjjj...nem akarom!.. De hát az lesz amit az anyám akar, mint mindig. :)
Lassan 10 óra fele járt az idő. Elmentem letusolni és utána pedig már mentem is aludni kicsit sem várva a holnapi napot.
~ Másnap ~
7.20-kor az ébresztőm már keltett. Hurrá. Imadok korán kelni. A már előkészített ruhám magamra kaptam, majd elmentem a fürdőbe embert varázsolni magamból.
- Marie!! Indulunk!! - kiabált fel.
- Jóó! - sóhajtottam fel, majd fogtam a bőrőndőm és lementem. Beraktam a cuccokat a csomagtartóba, majd beültem a kocsiba és indultunk is.