ᴏɴʟʏ ʏᴏᴜ | ✔

írói utószó

azt hiszem, ennyivel még talán tartozom, hogy megmagyarázzam miért lett ez a történet ilyen.

oké konkrétan még én sem vagyok benne biztos, hogy jó döntés volt-e, de nagyon rég óta így terveztem. az utolsó két rész hozzászólásaira már nem is mertem válaszolni, mert eszméletlen nagy bűntudatom van a befejezés miatt. de igen, így történt az egész.

először is; mindig is akartam egy történetet, ami úgy fejeződik be, mint ez a sztori. egy temetőben egy kisgyerekkel, aki sohasem ismerte meg az egyik szülőjét.

másodszor; akartam egy történetet, ami nem ilyen megismerkedős, hogy hogyan jönnek össze, esnek szerelembe, milyen drámák jönnek stb. a közepébe akartam belevágni, házas élet meg ilyesmi. de azért írtam betekintőket, hogy valamennyire ismerjük a múltjukat.

harmadszor; nem indult ez egy shawn történetnek. az elején, amikor elkezdtem megalkotni a férfi karakterét, mint pl.: legyen göndör barna haja, magas, kidolgozott teste, barna szeme, egy-két tetoválása, béna tánctudása (én magamban: ja, baszki ez elmehet shawn mendesnek is), szóval végül maradtam nála és lett egy au ( - alternatív univerzumban játszódó ff)

negyedszer; nem gondoltam volna, hogy ennyien olvassátok majd. úgy voltam vele, hogy jól van, egy próbát azért megér. aztán volt egy alkalom, amikor leszedtem, mert nem volt erőm hozzá(akkor realizálódott bennem, hogy milyen véget is akarok neki és sokkot kaptam saját magamtól). de aztán elkezdtek jönni az ihletek és folytatnom kellett. 

most meg befejeztem. tényleg köszönöm a rengeteg kommentet, csillagot, amit nem is gondoltam volna, hogy ilyen sok lesz. köszönöm, hogy ilyen hű olvasói voltatok a történetnek.

kicsit a sztoriról:

only you: igazából ez ilyen "szerelem első látásra" cím volt. megláttam és úgy éreztem, hogy nekem ezzel kell egy történetet írnom, így nem is engedtem el az ötletet. 
általában mindig egy zene ihlet meg, ami köré kerítek egy alapsztorit és írás közben, mindig ugranak be szálak, amit belefűzök.
nem tudom mennyire vannak itt mixerek, vagy akik hallottak a lányoktól már zenéket.

little mix - only you.

ezt hallgattam állandóan, amikor írtam - valószínűleg ezentúl elkerülöm, mert ez a sztori fog róla eszembe jutni. ne gondoljátok, hogy nekem nem fáj, mert ilyen könnyedén kiírtam shawn karakterét. még mindig nem tudom elhinni.
az egész szám olyan szomorú! vagyis számomra. így nem tudtam elképzelni egy totál happy endes történetet. a refrénből nekem szó szerint az jön le, hogy a szereplők elhagyják egymást - valamilyen fájdalmas úton-módon és többet nem találnak egymásra.
aztán ott ennek a számnak a videóklipje, amiben szintén az van, hogy elbúcsúznak egymástól a végén. így nem is terelődött el a gondolatom a sad endről, hanem megírtam.

több véglet volt a fejemben:

első: a két főszereplő életben marad. pam mindenképp várandós lett volna és a baleset is megtörténik. a kórházban derült volna ki, hogy pam babát vár, de elvetélt és a baleset következtében szerzett volna egy sérülést, ami által nem lehet többé babája. (ez konkrétan csak még több gondot hozott volna, ezért is vetettem el.)

második: ami történt, hogy shawn az életét veszíti. gondoltam arra is, hogy nem derül ki, hogy pam várandós, de az meg totál depissé tett, hogy shawn úgy hal meg, hogy nem tudja az apaságát. ezért így beletettem és úgy lett vége, hogy tisztában volt a dologgal, de mégis a baleset közbeszólt és meghalt.