ᴏɴʟʏ ʏᴏᴜ | ✔

18.

"come back to me, baby, i'll come back to you. light up the world like only you can do..."

Az a tenger, ami a kapcsolatunkat építette fel, amit mi teremtettünk meg a szerelmünk jelképével, amivel az életünket jellemezzük, amin hol békésen, hol viharosan utaztunk, most úgy látszik végre partot ér. Vagyis közelítjük a szélét egy utolsó lépéssel. A kalandunk viharos zónáit éltük meg kisebb-nagyobb szünetekkel és itt az ideje végre a parton sétálni, a boldogság végső kifejlettségét átélni. A tenger nem nekünk való. Az elmúlt hét évünket eltöltöttük melegebb-hidegebb vizeken, de rá kellett jönnünk, hogy felnőttünk és a part tökéletes a mi életünknek. Nem kell félni egy újabb áradattól, hullámtól vagy bármilyen vihartól, ami elsodorna minket egymástól. A part az a hely, ahol mi is biztonságosan tudjuk egymás kezét fogni és, ha éppenséggel kalandra vágyunk, nem hiszem, hogy a vizet választjuk. A szárazföld is tele van sok felfedezetlen úttal, ami csakis előttünk áll és biztos nem tartogat magánál semmi meglepetést.

- Elmondom az én nézeteimet, amiket tapasztaltam az önök kapcsolatában az elmúlt órákon, de sosem tettem meg, hogy őszinte véleményt mondjak önöknek - nyitott egy ilyen beszélgetéssel Claudia, ahogy betévedtünk hozzá az utolsó órájára. - A kapcsolatuk egyedi és változatos, a házasságuk akadályokkal teli, de kitartó, a szerelmük egy életre szóló, igazi érzelmekkel megáldott, ami nagyon ritka a világban. Pályafutásom során nem nagyon találkoztam párokkal, akik ennyire küzdöttek volna az összetartozásért, mint maguk, sőt nem tudnék felidézni egy szerelmet sem, ami olyan erős volt, amit még a viszályok sem tudtak egy pillanatig megtörni. Tudják, hogy mekkora szerencsések, mert egymásra találtak? A világban nem sok embernek adatik meg, hogy találkozzon a lelki társával, de önök kétség kívül jókor voltak, jó helyen és nézzék meg meddig eljutottak.

Hova is jutottunk el? A utolsó lépéshez. Olyan akár egy esküvő, amikor az utolsó simítások mennek, mindenki hatalmas lázban ég, a menyasszony még az utolsó pillanatban is panaszkodik, mert biztos benne, hogy valamit elront, a férj pedig izgatottan várja, hogy megérkezzen Ő, akivel az életét akarja leélni. Egy boldogító igen van nekünk hátra, miután mi is fellélegezhetünk és elmondhatjuk, hogy túléltünk egy újabb mélypontot, amiből azt hittük sosem jutunk ki, de megtörtént. Az igaz szerelem képes bármire, nem tudják az emberek nekem ezt másképp bemesélni. Ha van valami igazi, akkor az ember megállíthatatlan és halhatatlan.

- Mindkettejükben van egy-egy olyan személyiség, viselkedésforma, amit nem tudtak elnőni az évek folyamán és, mint egy lázadó tinédzser ott lakozik magukban és a legrosszabb pillanatokban bújik elő magukból. Tagadnak és menekülnek minden probléma előle, hogy a szerelemre gondolva tudják megoldani az összes problémát. De ugye, hogy nem válik be? Mert most itt tartanak. - Míg én a kanapé egyik felén, Shawn a másik oldalon foglalt helyet. Megbeszéltük, hogy találkozunk és megoldunk mindent, de ahogy itt megláttuk egymást újra, nem volt valami zökkenőmentes helyzet. - Az első alkalommal, amikor bejöttek ide egymás kezét szorongatták, szorosan ültek egymás mellett és nyugtatták egymást, hogy minden megfog oldódni. Aztán jött a többi óra, az önök közötti távolság egyre csak nőtt és nőtt, míg két végletbe nem kerültek. Már szerintem önök sem tudják, hogy mit miért csinálnak, mert rendesen össze vannak zavarodva, a kiutat is alig találják meg. Én most elmondom hol lelik ezt meg. - Minden figyelmünket neki szenteltük, mert mindennél jobban akartuk erre tudni a választ. - Egy őszinte beszélgetésben. Nekem most eszemben sincs önöknek órát tartani. Az utolsó alkalom mindig arról szól, hogy önök hogyan döntenek a jövőjükkel kapcsolatban. Itt az őszinteség ideje. Nézzenek szemközt egymással, de csak a pillantásukkal üzenjék meg egymásnak, hogy lesz tovább. Utána sétáljanak ki innen és induljanak el azon az úton, ami csak magukra vár. Együtt vagy külön ez már csakis önökön múlik.