I miss u

1. rész: Hiányzol (Prológus)

Eiji

Eiji a nevem, egy 20 éves japán fiú, egyetemi hallagtó vagyok, de szoktam fotózni is, hála Ibe-sannak.

Még tavaly voltam New Yorkban. Ott megismertem egy fiút, Ash Lynx volt a neve. Ibe-sannak az egyik újsághoz kellett neki riportot csinálnia vele. Ott találkoztam vele. Sajna belekeveredtünk egykisebb banda csatában és miattam szegény elvesztette mindenkijét aki volt neki, Skipet, Shotert, a bátját. Ezek után azonban nem taszított el, pedig megtehette volna, nem, ő megvédett engem és bízott bennem.

Ezért kötelességemnek éreztem hogy segítsek neki. Ez alatt az idő alatt még jobban megismertem. Megismertem a múltját, a gyerek korát,hogy az apja miként bánt vele, hogy az a szemét ember milyen dolgokra kényszerítette olyan fiatalon, hogy hogyan került Papa Dinohoz, hogy az miként tanítatta, hogyan nevelte. Rájöttem hogy az élet nem csak móka és mese. Az élet igen is kemény, keményen megmunkálja azokat az embereket akik nem állnak készen rá.

Viszont nem búcsúzhattam el tőle úgy ahogy szerettem volna. Egyszer mikor nyugodtan beszélgettünk valaki ránk támadt és eltaláltak. Rögtön korházba vittek, sokáig lábadoztam. Sokat pihentem, de közben nagyon izgultam Ash-ért mert nem hallottam róla semmit.

Nem jött el egyszer sem meglátogatni, azonban az egyik éjszaka megjelent, de nem tudtunk semmit csinálni mert jöttek Ibe-sanék és mivel Ash-t körözik így menekülnie kellett. Nem tudtam elköszönni tőle, ő csak annyit mondott:

-Sa-yo-na-ra

Ezután megint nem találkoztam vele, ismételten nem jött el, nem látogatott. Így hát írtam neki egy levelet, amit remélem elolvasott.

Ennek már 1 éve. 1 éve annak hogy Ash-al átéltünk rengeteg kalandot. Azóta nem válaszolt a levelemre, nem is írt, Max sem tudott róla semmit, konkrétan eltűnt a föld színéről. A rendőrség halottnak nyilvánította de én tudom hogy Ash még él. Élnie kell. Bízok benne. Ő nem olyan aki könnyen feladja, mindig harcol, mindig túlél, hisz ő egy igaz vadmacska, aki megszelídíthetelen és szabad, nem szabadott meghalnia. Az lehetetlen.

Nos, eléggé rövidke lett de bevezetésnek ennyit, hamarosan hozom a kövi részt! 😊
Ha tetszett akkor: ⭐, véleményt pedig tárt karokkal várok a kommentbe! 💖
~Barbi