1. Rész
1912. Április. 10. a Titanic indulása akkor voltam 16 éves mikor először utaztam hajón. Egy álom hajó volt sokan úgy tartották hogy a Titanic a világ legnagyobb hajója volt az elsülyeszthetetlen álom hajó. Bizony az volt egy igazi Álom Hajó,hol az öltönyös emberek szeretettel várták a hajó utasait, szinte minden új volt. A kapu szinte mint egy mesebeli varázs kapu ahova belépsz és elfelejted minden gondodat és egy másik világban vagy ahol minden jobb. Mi az 1. osztályon utaztunk. Miutan lepakoltuk a csomagunkat mentünk az egyik étkezőbe ahol az előkelő ismerőseinkel társalogtunk. Egy idő után unalmas volt, ezért ki mentem a fedélzetre ahol a tenger hangját hallgattam ott kint minden csodálatos volt nincs az a szó amelyel jellemezni tudtam volna hogy milyen érzés is volt. Mikor már esteledett édesanyámmal készültünk a vacsorához. Elkészülve vonultunk le a csodás lépcsőkön aminek a fából készült korlátja csiga vonalakkal díszített volt. Nemesek és előkelő emberekkel beszélgettünk, nevettünk, míg nem hozták a vacsorát. Édesanyám és a többi előkelő asszonyal beszélgettek én pedig fel mentem a szobámba olvasni mivel nem volt mi tegyek, mikor már félig csukva voltak a szemeim akkor lefeküdtem és alvás közbe halottam a csevegések és nevetések zaját, amik politikáról vagy pletykákról szóltak.
YOU ARE READING
Én és a Titanic
Historical Fiction1912. Áprilisa egy 16 éves lány aki túl élte a Titanic kataszrófát.A csoda segítette meg. Borzalom egy álom hajó vesztesége. Egy igazi Álom Hajó tele csodás dolgokkal.
