#1 Csupán véletlen

630 9 4
                                    

Amy vagyok!Amy Diaz 15 éves.
Már 3 éveskorom óta Toronto-ban élünk anyukámmal.Anya meg apa elvállt így ezért nincs itt. De nem is kell hogy itt legyen! Mocskos gazember!! 

A leggjobb baratom Johnny. Mióta itt vagyok azóta leggjobb barik vagyunk. Egy oviba jártunk,majd aztán ugyanabba az Ált.isibe.
És most tartunk ott hogy ugyanabban a középisiben vagyunk. Semmisem szakíthat el minket!
                        
                            ***

Felkeltem, felöltöltöztöm és stb. lányos dolog .(smink amit nem túlzok stb.)
Lebaktattam a lépcsőn majd köszöntem anyumnak.
-Jó reggelt-majd nyomtam egy puszit az arcára.
-Jó reggelt kincsem! Mikor indulsz ?
-Meg reggelizek és indulok Johnny vár. Tudod már 3 éve a szomszédban van.-bevettem el magam s majd anya is .
Meg reggeliztem ,felhúztam a cipőm elköszöntem az anyukámtól és indultam.
-Szia, Johnny !
-Szia Amy! Indulhatunk?
-Szerinted miért jöttem ki ?-nevettünk fel majd megöleltem.
-Na induljunk! Mizu veled?
-Semmi különös. Veled?
-Semmi.Am majd suli után átjössz Launak hiányzol.
-Uh elhiszem -nevettünk-am persze miért ne sőt!
-Sőt,mi?-kérdezte rámmeredve Johnny.
-Ottalszom.-mondtam büszkén-de ne mond el neki titok!Meglepjük!
-Jó ,jó ötlet!
Majd  jött némi néma csend de nem hiányzott!
Mivel az utca lejtős részen men-
tünk elestem. A szószoros értelmében bukfenceztem.
-Jézusom !Amy,jól vagy?-futott oda hozzám a fiú.
-Nem.-és már jöttek a könnyek a szememből-nagyon fáj...a lábam.
-Háát akkor ma nem megyünk suliba-kapott fel ölébe és indult vissza haza. De mikor láttam hogy nem nálunk hoz meg kérdeztem hogy mégis  hova visz.
-Hová viszel?-kérdeztem de a fájdalom egyre jobban könnyeket csalt az arcomra.
-Nálunk!
Sietet jobban a fiú majd betoppantunk a házukba. Ahogy belléptünk Lauren sietett le a lépcsőn.
-Uristen! Amy,mi történt ? Johnny tedd le őt a kanapéra!
-Nyugi,mi den rendben lesz!-nyugtatott a fiu.
-Anyukátok hol van ?
-Késő estig dolgoznak.
-Jajj nagyon fáj! Hozzatok ra valamit kérlek!
-Jó persze!
Hozta oda a fiú aggódva a jeget egy kendőben és fogta rá a lábamra. Szerintem egy hétig itt leszek! Hát nem így gondoltam el hogy majd itt alszom!
- Johnny,gyere kérdezek valamit!
-Amm ooké?! Mingyárt jövünk!
-Oké.
Majd néztem ahogyan fellmennek egy szobába.

*Johnny sz.sz.*
Aggódva hagytam ott a lányt mand felmentünk Lau-val a lépcsőn és bementünk a "megbeszélő,, szobánkba.
-Szóval,tetszik neked?-kérdezte a hugom.
-Ki?
-Na,mégis ki?Okostojás,Amy?!
-Jaaa-ütöttem meg a fejem.-leehet...
-Jajj ugyan már látszódik...és különben is hány éves korotok óta ismeritek egymást?
-Amy 3 én 4...
-Próbálkozz mielőtt nég más jön e be neki-mosolygott rám bíztatóan Lauren.
-Hát jó.
Lentről csengettek fogalmam nem volt hogy ki kehet az suli időben.
Ahogy hallottam be is nyitott. Nem más volt mint a haverom Caden.
-Cső!Hát te?-kérdeztem az imént érkezett fiútól jöttem látogatni az osztály társaim.
-Hát persze se baj.
-Héj, hogy hogy itt van Amy?
-Valamlett a lábával...-mondtam Cadennek szomoruan.
-Beszélhetnénk?-suttogta-ott fent.

Amy sz.sz.

Caden mostanság nagyon furának tűnik nekem. De Johnny is! Fura...rendkivul fura. Na mindeggy. A lábam még mindig iszonyatosan fáj bár már egy kicsivel jobb.Kicsivel.
Felnéztem és jött le a 3 emberke.
-Sziasztok!Megint-nevettünk.-mi újság Caden?
-Aam semmi különös veled sérültke?-kacsintott rám majd elnevettem magam.
-Héj nem vicces!-nevettünk mindnyájan.-semmi báár ahogy látod....
Mutattam a lábamra. Egész jó volt beszélgetni. Bár igaz 23:30-ig sikerült feldobni a napom.
-Jéézusom már ennyi az idő?!-mondta Caden.
-Jajj tényleg jól elment az idő!-mondtam az órára nézve.
A fiú oda jött hozzám megölelt és asszem ránézett Lau megforgatta a szemet mosolyogva ,ám Johnny-n látszott hogy nem örül neki.Lauren mondta testvérének hogy mutat neki valamit és felmentek. A nappaliban csak Caden és én maradtunk. Láttam rajta a felszültséget majd vett egy levegőt és megszólalt. Végre.
-Beszélhetnénk?-kérdezte egy nagy levegővel.
-Amm ja persze! Mond csak nyugodtan.-bár egyáltalán nem tűnt nyugodtnak.
-Szóóval az lenne hogy ....lehet hogy ciki lesz!-szomorodott el. Kozben nem tudtam mast csinalni mint nézni a szép barna íriszeit.
-Dee?-kérdeztem.
-Szóval hogy be..jössz...nekem. . .
Majd Caden kezdett közelebb hajolni és...megcsókolt.
Viszont minden "jóban,, van valami rossz. Johnny és Lau pont akkor jöttek le. Jézusom!

Sziasztok! Ez a rész egy picit hosszúra sikeredett de remélem tetzik nektek mert amig kiötleteltem 4 napba telt majd 3 napig írtam szóóval😅😂remélem tetszik és hamarisan jön a következő rész!❤

Just You And I❤Where stories live. Discover now