Út a sikerhez...

1.

Homályos emlékek jelentek meg előttem még a karácsonyról. Ahogy Lacival (?) díszítem a karácsonyfát, majd valami oknál fogva fejen dobom egy dísszel, ami el is törik. A háttérben a többiek tömegszámra eszik a szaloncukrot, megbeszélve, hogy melyik finom, és melyiket hagyják majd Esztinek. A földön heverő poharak kizökkentettek az eddig nyugodt hangulatból. Tűzijáték, petárda és fülsüketítő zene. Laci egyenként kéri el minden ember telefonszámát, Regina, Éva és én karaoke versenyt tartunk, míg Levi, Petra, Kincső és Misi táncolnak. Roland és Kristóf valamilyen játékkal játszottak, rengeteg káromkodást kiejtve. Hunor és Boti unalmukban regisztrálták valamelyikünket egy társkereső oldalra, és mindegyik kitöltendő kérdés válaszán röhögtek. Ádám aki a DJ szerepét töltötte be, rakta be a rosszabbnál rosszabb zenéket. Kíváncsi vagyok, hogyan került be a Barbie főcímdala...

-Jó reggelt gyerekek!-lépett be Viki néni a dolgozatokkal, majd megtorpant. Igen, talán megértem...

Kristóf és Roland nyomkodták a kontrollert miközben Ádám tévéként feküdt az asztalon. Laci skót duda leckéket vett, és tőle visszhangzott az egész terem. Betti, fején egy papírcsákóval, pezsgősüveggel a kezében aludt. Egyedül csak Eszter volt éber. Hogy a csoport többi tagjával mi van? Na, az kérdéses...

-Jó Bettina választ kérek mindenre!-csapta le a dolgozatokat, mire a lány felriadt. Karikás szemei jelezték, hogy már egy ideje nem látta az ágyát.-Téged mi lelt?

-Hát új év volt!-motyogta.

-Négy nappal ezelőtt!-akadt ki.

-Tanárnő, tudja mi az az after buli?

-Igen.

-Na én az after bulinak az afterjének az afterjén voltam!-magyarázta. Látszódott a tanáron, hogy egy sokkal értelmesebb válaszra várt.

-És velük?-mutogatott az osztályom néhány tagjára.

-Hát Roland és Kristóf elseje óta nem rakták le azt a valamit. Laci kicsit ittas volt és beiratkozott egy skót duda tanárhoz...

-Tss, lebuktatsz-vágott közbe a szavába, de Betti folytatta.

-Eszti meg nem jár buliba. Inkább otthon poshad!-fejezte be, mire Eszter egy grimaszt vágott.

-És a többi?

-Őrült egy parti volt. Csodálkozom, hogy nem változtam pónivá!-szólalt meg a harmadik padból Laci.

-Skót dudás póni-kuncogott Betti.

A tanár úgy nézett végig az osztályon, mint egy szektán. Hát, szerintem nem pont erre számított...

-Jó, ma nem írjuk meg a dolgozatot!-Eszti szomorú arcot vágott, Rolandék meg sem szólaltak, Ádám folyamatosan mondogatta ki áll nyerésre és mennyi pontja van (?), Betti horkolni kezdett, Laci meg skót dudán lejátszott valami örömteli dalt.-Legyen csapatmunka. Mondjuk-gondolkodott.-Betti, Laci, Kristóf és Eszti, Ádám, Roland. Gyerünk üljetek össze és olvassátok el a 99. oldalt!-a gyerekek lomhán összetolták a székeket és beszélgetni kezdtek.

-Betti-szólt át a másik csapatból Eszti.-Mi nem tudjuk ezt a választ. Szerinted?-törte a fejét, mire csak egy furcsa nevetést kapott válaszként. Ránézett a többi tagra. Laci elkezdett kottázni, Kristóf meg nyomkodta a kontrollert. Egyszer-kétszer lehetett hallani, hogy mondja én állok nyerésre, heccsát, plusz pont.-Szóval nálatok sem másabb a helyzet-fújta ki a levegőt és visszafordult a csapatához.

Hát így telt két óra. Bettinát lehetetlen volt felkelteni és az egyetlen értelmes hang amit ki tudott adni, az egy pszichopata halk nevetés volt. Laci már huszonegyed oldalt kottázott és megállás nélkül játszott a hangszeren. Kristóf magában beszélt, úgy ahogyan Roland. Ádám meg csak feküdt és mondta a magáét.

-Matek óra jön. Szedjétek már össze magatokat!-próbálta meg helyreszedni az osztályt Eszti kevés sikerrel.-Kinek van meg Kincső száma?

-Nekem-jelentkezett Laci. Furcsán néztek a legtöbben a srácra, aki csak egy vállrázással letudta az egész szituációt. Majd odadobta a telefont Bettinek, aki tárcsázta is Kincsőt. Te jó ég...

Gabesz /// Elizabeth Johanna