A Létezés Elmélete

2. Fejezet: Az eső

Egy ugyan olyan nap volt, mint a többi hétfő. Semmi különös nem volt talán csak annyi hogy az emberek jobban siettek a dolgukkal, mint ahogy azt megszoktam, de nem igazán tűnt fel ez akkor és ott. Felhő sem volt az égen, verőfényes napsütés volt. A tudósok hetekkel ezelőtt beszámoltak egy objektumról, ami a föld fele tart, de nem kel tőle tartani, mert csak megközelíti szerény kis bolygónkat. Jó hír a csillagászoknak, mint jómagam hogy jól lehet majd látni az esti égbolton szóval ettől is fel voltam dobódva, mint ahogy a nyárias jó időtől. Ekkor kezdődött minden. Esni kezdett az eső. Először még csak csepegett, de később már napokig tartő zivatar volt. Az objektum történetesen egy jég aszteroida volt, ami a föld köré gyűrűt alkotott a gravitáció miatt és évszázados esővel jutalmazott, amiért csak egy asztrológiai eseménynek tituláltuk. Teltek az évek és az eső nem csillapodott. Pár nagyváros már víz alatt volt, a halálesetek évente a több százmilliót ütötte az áradások miatt. Világvége volt. Armagendon. Végítélet. Ezen a különös filmbe illő álmomon gondolkodtam a kertben miközben a szép tiszta éget bámultam. Ám ekkor be kellett mennem, mert hirtelen a semmiből esni kezdett.