Nyár veled [Befejezett]

Tizennyolcadik

Miután Wonho bezárta az ajtót, elfeküdtünk az ágyon egymás mellett.

Mindkettőnkben elég sok pia volt.

Az én szervezetem mindig úgy reagál az alkoholra, hogy felpörgök tőle, aztán egy idő után elalszom. De úgy akárhol.

Ha éppen földön fekve jön rám az álmosság, akkor ott alszom el.

Hirtelen eszembe jutott valami.

-Wonho Oppa~, ki akarok menni az udvarra.-visítottam, miközben felpattantam az ágyról, és el is indultam az ajtóhoz.

-Ömm, oké.-jött utánam, s az ujjainkat összekulcsolta.

Amint kiléptünk az ajtón, friss levegő csapott meg, ami nagyon jól esett.

Leültem a földre, és Wonho is így tett.

Átkarolta a vállamat, és a hajammal játszadozott.

Egy idő után elálmosodtam, és a kövezkező másodpercben már aludtam is...

Nagy meglepetésemere egy ágyban ébredtem fel.

-Jó reggelt.-hallottam meg Wonho hangját, mire elmosolyodtam.

Kicsit kómásan makogtam, hogy 'neked is'.

-Shownu-val reggelit csinálunk, a többiek alszanak. Ha akarsz gyere te is.-ült le mellém, aztán egy lassú csókot váltottunk.

Ez után kiment, én pedig gyorsan felöltöztem, és rendbe hoztam magam.

A fejem rettenetesen fájt, ugyanis tegnap jó sokat ittunk.

Arra emlékszem, hogy felelsz vagy merszeztünk pár üveg soju kiséretében, és utána pedig az udvaron voltam.

Ennyi, több nem rémlik tegnapról.

Kimentem a konyhába, ahol a leader és a párom reggelit készített.

Remélem nem robbantják fel a konyhát.

-Áh, Hyungwon, te is felébredtél.-nézett felém Shownu, majd egy kicsit elgondolkodott.

-A kaja mindjárt kész, menj, ébreszd fel a többieket.-osztotta rám a feladatot, ami elsőre egész könnyűnek tűnik.

-Oké.-vágtam rá, majd elindultam a szobákba.

Először felmentem az emeletre, Minhyuk-hoz.

-Ébresztő!-kiabáltam, aztán megakadt a szemem azon, hogy Min és Youngjae ölelkezve aludtak.

Be voltak takarózva mellkasig, és póló nem volt rajtuk.

Mit csinálhattak itt az éjjel?...

Mindketten elkezdtek ébredezni, szóval mentem tovább.

Shownu-ék szobája következett. Oda is benyitottam, ahol Kihyun békésen aludt.

-Reggel van~-ültem le mellé.

Erre egy sóhaj közepedte átfordult a másik oldalára.

-Mennyi az idő?-nyöszörögte, miközben a szemét dörzsölte.

-Nagyjából tizenegy óra.-gondolkodtam el, mire Kihyun felült az ágyban.

-Ugye nem csinál senki reggelit?-kérdezte meg kikerekett szemekkel.

-De, Shownu és Wonho.-rántottam meg a vállamat.

Erre Kihyun felpattant, és rohant is le a lépcsőn, azt kiabálva, hogy 'ki engedte meg hogy az ő konyhájában főzzenek'.