Másnap reggel borzasztó fej fájással keltem fel.Mikor magam mellé néztem a húgom feküdt mellettem. Rámtört a pánik. Fogalmam se volt mit csináljak vagy mi történt tegnap este. Hála az égnek volt rajta póló és bugyi. Ez bizonyíték hogy nem történt semmi Lementem a nappaliba megnézni mekkora a káosz. A nappaliba eldobált műanyag poharak hevertek. Néhol alvó emberek láttam akiket gyorsan felkeltettem és haza küldtem. Bementem a konyhába hogy bevegyek egy fájdalomcsillapítót.Miután bevettem a gyógyszert nekiálltam reggelit és kávét csinálni. Kb fél óra múlva Emily jött le a konyhába.
-Jó reggelt Josh.-köszönt majd ásított egyet.
- Jó reggelt-köszöntem vissza.- Csináltam reggelit meg kávét. Fájadomcsillapító a szekrényben.
- Kösz- mondta.
Bevette a gyógyszert majd nekiállt reggelizni. Egy darabig csendben ültünk egymás mellet mikor meg törte a csendet.
-Te emlékszel bármire tegnapról?-kérdezte.
-Nem.-ráztam meg a fejem.
-Én sem. Ez nagyon kiakaszt mert ki tudja mi történt.-nézett rám kétségbe esve.
-Nyugi. Biztosan nem történt semi komoly.-nyugtattam.
-Te emlékszel valamire egy nagyon kicsit?-kérdeztde.
-De. Egy nagyon kicsit. Arra hogy kint beszélgettél két sráccal. Aztán behoztalak,táncoltunk és ittunk. Semmi másra nem emlékszem.
- Én is csak erre emlékszem utána képszakadás.
-Most hogy ezt átbeszéltük neki állhatunk takarítani de gyorsan. Anya azt mondta hogy 5 órára itthon lesznek és most van 12 óra.
- Jól van. Tiéd a konyha enyém a nappali.
Mire minden minden ügyeget és poharat összeszedtünk már 3 óra volt. Még hátra volt a kert. A kertnek már a látványa is rossz volt.Mikor végre az utolsó szemetet is össze szedtük épp hogy volt időnk bemenni a házba és leülni a kanapéra.(Amit kintről hoztunk be) Gyorsan bekapcsoltam a tv-t és úgy tettünk mint aki már órák óta nézi.
-Sziasztok gyerekek- köszönt anya.
-Sziasztok-köszöntünk vissza.
-Mit csináltatok amíg nem voltunk itthon?-kérdezte apa.
-Semmi érdekeset. Itthon punnydtunk meg Sam-ékkel lógtunk.-mondta egyhangúan Emy.
-Jól van. Nem vagytok éhesek?-kérdezte anya.
-De igen. Már kezdtünk megéhezni. Épp azt beszéltük hogy pizzát kéne rendelni mikor betoppantatok.-hazudtam.
-Rendben van. Csinálok ebédet. Addig menjetek fel. Majd szólok ha kész.-mondta.
-Rendben anya.-mondtuk majd felmentünk.
Mikor felértünk mindketten kifújtuk a bent tartott levegőt.
-Ezt megúsztuk.-mondta Emily.
-Igen de legközelebb lehet hogy nem lesz ekkora szerencsénk. Mostantól jobban kell vigyáznunk.
-Igazad van.-mondta majd bement a szobájába.
Nem is tudom meddig lehettem a szobámban de csak arra eszméltem fel hogy anya kiabál hogy kész a kaja.
Csendben megebédeltünk majd Emy-vel a nappaliba mentünk. Bekapcsoltam a TV-t amin egy focimeccs ment.
Anya szokásához híven a fényképezőgépével fotózni kezdett minket Nem is foglalkoztunk vele míg meg nem szólalt.
YOU ARE READING
Testvérem a szerelmem.
RomanceEgy 17 éves fiú szerelmes a 16 éves húgába. Később viszont szerelmes lesz egy helyes srácba. A fiú már nem biztos a szexualitásában de az érzéseiben sem. Fogalma sincs kit szeret jobban. De nem meri elmondani senkinek a benne zajló érzéseket. Vaj...