Párizsi lány ,párizsi élet

2 rész

Zséda szemszöge :
Elmondani nem tudom mekkorát csalódtam apámba . Ki hiv ,hogy lakjak vele mire úgy eltűnik hogy a telefont se vette fel egyből csak a 6 dik hívásra .
Azt mondta hogy közbe jött neki valami munka amire egyből választ kellet adjon elég érdekes , hogy ez mind 2 nap leforgása alatt történet ,üres lakás csak víz és villany van meg egy matrac . Azt mondta apám hogy el van intézve a villany és a víz nem kell fizessek érte még szép hogy nem fogom ,1000 eurót hoztam magammal ami nem tudom meddig lesz elég ,meg kell élnem ennyi pénzből hanem mehetek ki az utcára árulni a dolgaimat .
Egy órán keresztül ültem az üres matracon se ágynemű se semmi .
Otthon hagytam egy csomó mindent azért hogy majd itt csak meg veszem . Eldöntöttem hogy elmegyek vásárolni valamit ,amire jussa ,legalább két bax vizet ami ki tart egy darabig valami sima pokrócot és egy párnát ,meg persze ennivalót .
Délután 5 fele elindultam egy bevásárló központ felé . Közben azon agyaltam hogy kellene majd haza jussak hisz nem maradhatok itt nem tudok mit kezdeni itt.

1 héttel később :

I

tt vagyok Párizsba annyira elfogyott a pénzem ,hogy ha nagyon beosztom ki jön belőle 4 adag mosás a mosodába és valami ennivaló .
Reggel 7 órakor megébredtem és feküdtem a matracomon és gondolkodtam . Haza menni már nem tudok ,el menni dolgozni se tudok mert semmi olyan papír sincsen nálam amivel esetleg fel tudnának venni pincérnek vagy bárhová . Így csak feküdtem és feküdtem míg nem eszembe jutott hogy ha más léphetőségem nincs csak az hogy az utcán áruljak a négerek és a többi nemzetiségű rá szoruló emberekkel együtt . Felöltöztem és elindultam az Eiffel torony és a Lovru múzeum felé utána olvastam ,hogy inkább ezek a turistak álltál felkeresett látnivalók. Eddigi életemben sosem gondoltam volna hogy utcám kell eladjam az eiffel torony kicsinyített másat vagy selfie botokat esetleg bármi mást . Ahogy haladtam a múzeum felé ugy láttam egyre több négert árulni ,elkezdtem bámulni hogy melyik a legszímpátikusabb hogy oda menjek hozzá és megkérdezzem hol kell beszerezni ezeket a dolgokat . Észre vettem egy nagyából velem egy idős néger fiút félve de elindultam felé csak remélni tudom hogy tud angolul és nem szólal meg számomra idegen nyelven . Angolul leszólítóm ahogy elébe érek
- Hello ,bocsáss meg hogy megzavarlak-kezdem
- Ugyan ha ilyen szép lányok szólítanak le akkor semmi baj- néz le rám ugyan is elég magas termetű . - Mond csak miben segíthetek ?- kérdi mosolyogva
- Elég furának fog hangzani de megmondanád kérlek ,hogy hol tudnék ilyeneket beszerezni ? - kérdem félve
- Minek kell neked ilyen információ ?- kérdi
- Nagy szükségem van rá - mondom a földet bámulva
- Nem úgy nézel ki akinek szüksége lenne bármi ilyenre is -mutatt körbe körülötte ,elég kedvesnek tűnik
- Köszi ez rendes tőled ,de tényleg nagy szükségem van rá ,tudnál segíteni ?- kérdem
- Nem szeretnéd elmondani miért ?- kérdi
- Talán most még nem de ha segítesz talán egyszer elmondom - mosolygok rá
- Rendben ,segítek - mondja
- Tényleg ? - kérdem vidáman
- Igen ! Este gyere vissza úgy körülbelül 8 óra felé akkor szinte mindeki eltűnik aki itt van ,várni foglak pont itt este 8 kor - mondja
- Jaj nagyon szépen köszönöm ,nagyon hálás vagyok
- Ugyan nincsen miért ,szívesen tettem látom hogy szükséged van rá - néz le rám kicsit mosolyogva
- Rendben ,8 ra itt vagyok
James szemszöge :
Reggel unottan kelltem ki az agyból 7 órakor . A mai napom elég kemény lesz ,a munkát először a rendőr kapitányságon kezdem aztán Lujza társammal aki félig magyar és néger keverék van benne . Rendes lány de nem az esetem . Azok a fajta lányok jönnek be akik nem mutogatják magukat Lujza pont ennek az ellentéte nagyon kihívóan viselkedik s minden második szavával elszólja magát hogy mennyire bejövök neki . Elviselem mert egy muszáj kettő nincs más választásom ezen a héten ő lesz a társam akár tetszik akár nem.
Miután végeztünk a kapitányságon elindultunk a Lovru felé imádók ide beosztva lenni ,bár meggyűlik a bajunk a sok négerrel. Nincsen bajom velük de néha elviselhetetlenek ahogy rá erőltetik a turistákra a beszerzett holmijaikat .
A kocsiban várom hogy Lujza végre lejöjjön és elindulhassunk . 10 perc után végre meg érkezik és mehetünk .
- Annyira nincs kedvem a mai naphoz- kezdi ,már vártam
- Mindig ezt mondod Lujza és a műszak végen alig lehet elráncigálni - mondom neki nevetve
- Ez igaz de ma tényleg nincs - mondja és rám néz
- Oké ha te mondod - evvel be szerettem volna fejezni a kommunikálást de ő ezek szerint nem .
- Ma műszak végen mit csinálsz ? - kérdi mosolyogva és rám néz nyálcsorgatva
- Még nem tudom,talán elmegyek a szüleimhez - válaszolom egyszerűen,hogy ne legyek bunkó meg kérdem én is - Na és te ? - kérdem
- Több mint valószínű a csajokkal megyünk el vásárolgatni ugyan is szükség van pár új ruhára - na erről beszéltem az előbb
Fél óra után leparkoltunk a múzeum előtt és kezdetét vette a mai nap .
8 után pár perce meg láttok egy lányt aki igen csak bámulja az utcán árulókat mig nem egyszer csak elindul az egyik felé nem tudom sokáig bámulni ugyan is beleszóltak az adó vevőbe az örsről hogy ma nagyon figyeljünk oda mindenre és főleg ne hadjuk a négereket bennem árulni mint a kicsi diadalív-nél ahol meg most is állt a lány és beszélgettek . Szívesen néztem volna a lányt de Lujza közbe szólt
- Mond csak van valaki a láthatáron ? - kérdi mosolyogva . Nem hiszem el hogy megint kezdi igaz két hónapon keresztül nem voltunk beosztva egymás mellé de ha akkor se volt senkim akkor most sincs
- Nem nincsen - nem nézek rá
- Oh ,értem - avval elment és járt egy kört
Én a tekintetemet oda vezetem ahol eddig a lány állt de most már nem volt ott eltűnt . Mindig kiszúrok egy egy embert a tömegből de ez a lány különösen lekötötte a figyelmem . Nem tudom miért ment oda de ő nem oda való a többiek közé.
Zséda szemszöge:
P

ontba 8 kor ott voltam a kicsi diadalívnél a számomra névtelen de kedves srác pakolja el a dolgait a táskájába
- Amúgy hogy hívnak?- kérdi felnézve egy percre
- Zséda . Téged ? - kérdem én is tőle
- Tom . Mehetünk ?- kérdi Tom
- Aha
Elindultunk az Eiffel torony irányába ahol találkozott Tom a többi barátjával és mentünk tovább ugyan is ők be kell szerezzenek meg pár dolgot .
Elvesztettem az irányt hogy merre mentünk de nagyon nem is baj mert oda értünk és egy pasas adót mindannyiunknak két jó nagy ikeás tasak cuccot de minden volt benne eiffel tornyos sál,tükör ,aranynak tűnő eiffel torony meg szürke ,francia zászlóban pompázó ,selfie botok ,fülhallgató egyszóval mindent kaptam minden színben összesen 10 eurót adtam érte és a legjobb benne hogy én szabhatom meg az árat és akkor kell vissza jöjjek ha elfogynak vagy bármire szükségem lesz .
- Köszönöm Tom -mondom hálásan
- Semmiség kicsi lány -mosolyog rám - Eldöntötted hol leszel ?- kérdi
- Nem - mondom és a szandálom nézem ami most érdekesebb mint ez ,halkan megszólalok - Sosem gondoltam erre az életem során hogy utcán kell áruljak
- Sajnálom . Gyere oda a diadalívhez ahol ma oda jöttél hozzám ,nekem ott van az úgy mond törzs helyem és legalább nem kell egyedül legyél idegenek között -mondja mosolyogva
-Köszönöm. Meg van hogy hánytól kell ott lenni ?- kérdem mire csak felnevet
- Igazából mindegy ,én mindig próbálok a rendőrök előtt oda érni ugyan is ha pont akkor érkeznek a többiek át nézik a dolgokat
- Rendben köszi mégegyszer . Jó éjt
- Neked is
Elindultam a lakás felé a sok holmival együtt .
James szemszöge :
A mai nap elég unalmasan telt ami izgalmas volt benne az volt mikor a lány megjelent reggelibe és pont este mikor ültünk be a kocsiba . Láttom hogy megint oda megy az árulókhoz és figyelem míg a drágalátos kolléganőm meg nem szólal
- James mennél már ? Elfogók késni kezdi hisztérikusan
- Megyek már - elindítottam a kocsit és vettem az irányt az őrsre
Kiszálltam én is és ültem át a kocsimba
- Jó éjt James - köszön el Lujza
- Neked is
Avval az irányt vettem a szüleimhez

Sziasztok 🤗😊
Hoztam egy újabb részt és jó hosszút remélem tetszik 😀🙊
Kérlek írjatok meg hogy szeretnétek e így ha a kettejük szemszögéből irom
Puszi 🤗☺😘