Sok minden történt tavaly óta. Napsi összejött egy tök rendes sráccal Dáviddal vigyáz rá, Abdul semmit nem változott (ki gondoldolta volna) ugyan úgy percenként váltogatja a csajokat, Hipó pedig összejött Krisztivel nagyon aranyosak együtt, de néha komolyan sajnálom. És mi Szaszával járunk, már majdnem egy éve. Ja, és Kolos, mint említettem itt a blogomon, hogy nagyon besztfendsz szagú a dolog hát igazam lett: nagyon jóba vagyunk és remekül meg van Petrával ők is jönnek velünk. Hála a jó égnek Boldi lebetegedett, és nem tudott velünk jönni. És most itt Szaszánál írom a blogom, mert akkor kelt fel amikor ideértem.
- Na, remek elkészültél? - kérdeztem.
-Remek remélem most nem akarod itt hagyni a polifoamokat? - röhögött ki.
- Nagyon vicces - forgattam a szemem - indulhatunk?
- Persze - csókolt meg.
Elindultunk a vonatállomáshoz, ahol a többiekkel találkozunk. Mindenki ott volt már, Abdul fésülködött, Napsi, Dávid, Petra és Kolos beszélgetett, Kriszti Hipó vérnyomását mérte, egy szóval egyben volt a társaság. Befutott a vonat, tehát futás!!! így értünk a fel vonatra. Az utat végig dumáltuk nosztalgiáztunk, terveztünk. Elrepült az idő azonnal Pápán voltunk, tipikus tömegnyomor. Megbeszéltük, hogyha elsodródunk az ellenőrzés után találkozunk.
Életem első írása remélem tetszeni fog nektek. Kb. hetente próbálok feltölteni részt.
YOU ARE READING
III. Bábel Fesztivál (avagy, a Bábel folytatása)
FanfictionTudom, kicsit érdekes hogy pont ezt a Leiner Laura könyvet folytatom de hát, ha jön az ihlet akkor jön az ihlet. Zsófi (lol, amúgy én is Zsófi vagyok) és Szasza együtt megy. De hát a kimaradhatatlan bandatagok: a totál őrült Napsi, az önimádó Abdul...
