Vesztettem

5. fejezet

A kocsi nem haladt szerencsére túl gyorsan, de Marinette dolgát nem könnyítette meg, hogy láthatatlan próbált maradni. Nem lett volna jó, ha bárki is megpillantotta volna, hiszen jogosan felmerülhetett volna a kérdés, hogy mit keres ott, hiszen Étretatban se akuma, se semmi más.
Szerencsére nem voltak túl sokan az utcán, így egy kicsit könnyebb volt.
Minden egészen jól ment addig, amíg a testőr ki nem szállt a kocsiból egy bolt előtt, ahol öt másik ember várta. Mindegyiküknek adott egy egy borítékot, visszaszállt a kocsijába, és továbbindult. A többi férfi is ezt tette, így hát kocsi indult el egyszerre, és mind a hat különböző irányba.
Marinette, majdnem bepánikolt. Látta, hogy Mrs. Palourde elkezdi követni a testőrt, így neki a másik öt maradt. Vett egy mély levegőt és futni kezdett.
Katica agya vadul kattogott. Észre sem vette de két kocsit kezdett el követni, amik egymástól csupán pár utcányira haladtak előre. Egy pár perc után szétváltak, de újra közeledtek egymáshoz és a tengerpartnál kötöttek ki. Mindketten kiszálltak az autóból, összetépték a borítékot. majd a vízbe dobták a papírdarabokat.
Marinette csalódottan fordult hátra, és ekkor vette észre, hogy a másik három autó teljesen eltűnt. Kétségbe esetten kezdte keresni a fekete kocsikat, de sehol nem találta őket. Minnél több ideig kereste, annál több könny gyűlt a szemébe. Már majdnem feladta, amikor megpillantotta a fekete kocsikat. Egymás mögött parkoltak.
A lány gyanakodva közelítette meg az autókat. Mikor közelebb ért, látta, hogy senki sincs bennük. Autót cserélhettek.
Marinette nem kezdhetett el sírni. Az utcára kezdtek emberek gyűlni, és őt nem vehették észre, így gyorsan eltűnt, a moló közelébe visszaváltozott és bement a hajóba.
Loreley még nem ért vissza akkor, ezért a lány írt egy cetlit, hogy elmegy a partra sétálni, majd átöltözött. Sajnos túl meleg volt a saját ruháihoz, amit hozott, ezért kénytelen volt Mrs. Palourde régi ruháiból válogtani. "Szerencséjére" mindegyik szoknya volt. Semmi kedve nem volt felvenni, dehát tehetett mást?
Végül egy térd érő halványrózsaszín szoknyát választott, egy fehér pólóval,  és egy halványzöld kendőt, mert gyanította este ér vissza, akkor meg már hűvös volt.
Marinette gondolataiba mélyedve indult el a faluba.

~Étretat egyik apartmanja~

Adrien fel alá járkált a szobájában. Gondolatai Marinette, Katica és Plagg körül forogtak. Nem kételkedett döntése hasznosságában, viszont tudni akarta, hogy Marinette jól van e, Plagg mit csinál. A lány levele is meg kellett már volna akkor érkezzen. Délelőtt tizenegy óra lehetett, amikor megérkezett egy piros kocsi, amiből egy férfi szállt ki, az egyik megbízott, aki végül a jó levelet kapta meg.
- Nyugodjon meg nem követett senki! Egy autó talán megpróbált, de nem hinném, mert könnyen leszakadt rólam. Egy idős hölgy vezette a kocsit.- nyújtotta át a boritékot a férfi.
- Köszönöm! A testőröm majd rendezi a pénzt.- válaszolt a fiú, így a férfi távozott.
Adrien lázasan bontotta ki a borítékot és olvasni kezdte a levelet.
Adrien, ez volt életed legrosszabb döntése! Hidd el nem mondok le rólad, meg foglak kereseni!
Azt ígérted mellettem leszel! Nem úgy ismerlek, mint aki nem tartaná be az ígéretét! Kérlek, ha megkapod ezt a levelet gyere vissza! Ha nem jössz, utánad megyek én!
Marinette
A fiú elképedve nézte az irományt. Arra számított, hogy Marinette leordítja a fejét, vagy valami hasonló. Álmában sem gondolta volna, hogy utánajön. Szívébe beledöfött tör már azóta fájt mióta elment Párizsból, de akkor úgy érezte, mintha megforgatták volna azt.
Adrien nem különösebben izgatta, hogy Mari rátalál e ugyanis biztosra vette, hogy még a várost sem közelíti meg. Ki keresné Étretatban?

~A faluban~

Marinette céltalanul sétált egyik utcából a másikba. Minden pillanatban azt várta, hogy Macska eléugorjon, és átölelje, de hiába.
Még dolgozta fel teljesen, hogy Macska és Adrien teljesen ugyanaz az ember.
Azóta az Eset óta, hogy Macska megígérte, mindig mellette lesz többként tekintett, mint egy barát. 
Délben elővett egy péksütit, délután egy fagyit nyalt el. Gondolataiba mélyedve lézengett.
Késő délután kiment a partra. Cipőjét a kezében tartva sétált a meleg homokban a sziklák között, majd egy kis idő múlva leült az egyikre. Térdeit átölelve nézte a hullámokat, később a naplementét.
Az lassú árapály jelenség, és a tenger moraja megnyugtatta, könnyei mégis hamarosan előbújtak, és némán csorogtak végig arcán.
Csendben nézte a naplementét, ami aranyhidat festett a tengerre. Egyszerűen csodálatos volt a látvány. Marinette elképzelte, hogy Adrien is ott van vele. Már látta is maga előtt a képet. Piknikeztek a parton, és nevetettek. Marinette szívébe fájdalom hasított, kép megszakadt, szeméből csak jobban ömlöttek a könycseppek.
Felállt és tovább sétálgatott. Gondolata össze-vissza cikáztak. Próbált valamit kitalálni.

Már olyan sokszor előrukkoltam egy normális ötlettel! Menni fog!- bíztatta magát.

Nem sokáig törte ezen a fejét. Belátta semmi értelme. Lemondóan nézett fel a homokról az égre.
- Marinette?- szólította meg Tikki.
A lány ijedten kapta fejét kistáskája irányába. A kwamiról teljesen elfelejtkezett.
- Ne sírj kislány! Majdcsak lesz valahogy!
- Ezt te sem gondolhatod komolyan! Ha nem találom meg, akkor mit csinálok? Nem kereshetek csak úgy egy másik hőst. Tudom minket is csak összetettek teljesen véletlenül, de nem akarok mást. Nem akarom, hogy bármi is megváltozzon.- törölte le könnyeit teljesen hasztalanul, ugyanis azok folyamatosan folytak.
Tikki jobbnak látta, ha magára hagyja a lányt. Ennyire letörve még soha nrm látta.
- Miért kellett elmennie?!-csillant harag Marinette szemében, ami gyorsan el is tűnt, és ismét fájdalom töltötte be helyét.
Mari újra felült egy sziklára, hogy amíg teljesen le nem megy a nap onnan nézze az amúgy csodaszép látványt.
Tekintete üvegesen előremeredt. Fejében újra és újra lejátszódtak Macska rossz poénjai, a nap amikor megismerte Adrient, minden egyes butaság, amin nevettek.
Miután a nap teljesen belemrült a vízbe, lecsusszant a szikláról, és továbbra is gondolatai sűrűjében igyekezett a hajóhoz.
Csak egyet nem tudott. Nem volt egyedül.

Sziasztok!😊

Remélem tetszik a fejezet!
Elnézést, hogy késtem, csak valamiért teljesen kiment a fejemből, hogy fel kellene rakni a részt.😞
Viszont látta, hogy a könyv elérte a röbb mint 3K megtekintétst!🎂🍻
Nagyon köszönööm!!!!!!😊
A következő részig sziasztooook!🐾

Annalulu🐞