-Oké! -majd elvegyült a tömegben. Én a mosdó keresésére indultam de valaki befogta valamilyen rongyal a szám és ez után képszakadás...

Riadtan keltem fel egy újabb álmomból. Egyre több a hasonló. Ránéztem barátomra aki még békésen alszik. Várjunk! Milyen nap van?! Telefonom után nyúltam és megnéztem, hogy milyen napot írunk. Vasárnap, ami azt jelenti hogy.. Ma megy el! Néztem el telefonomról a békésen szunyókáló Sugára. Megeredtek a könnyeim. Letettem a telefont a komódra. Sírva bújtam Yoongihoz aki magához húzott. Beharaptam a számat hogy ne agyjak ki hangot, mert már zokogtam. Suga elkezdte simogatni a hátam. Itt már nem bírtam kiadtam magamból. Suga hirtelen felült és az ölébe ültetett. Nem mertem ránézni ezért lehajtottam a fejem. Ő kezeit rátette arcomra és felemelte azt. Így látta vörös, és könnyes szemem. Letörölte a könnyeimet.

-Miért sírsz? -kérdezte. Nemlegesen megráztam a fejem. Ő viszont nem hagyta ennyiben.

-Miért sírtál? -kérdezte mostmár erőteljesebben. Kicsit megugrottam de válaszoltam.

-Az..ért mer..t e..el mé..sz! -szipogtam, de ez áttment keserves sírásba. Nem mondott semmit, csak szorosan megölelt. Erre volt most szükségem. Hogy hozzábújjak, hogy a közelébe legyek, hogy a karjaiban zárjon. Semmi másra csak rá. Legalábbis addig amíg el nem megy..

A sírást továbbra se hagytam abba. Ő próbált nyugtatni, de nem sok sikerrel. Eltolt magatól és szenvedélyesen megcsókolt. Imádtam csókját. Tele volt érzelemmel, törődéssel, szerelemmel. Beletúrtam hajába amit egy morgással díjjazott. Itt nem áltunk le. Átadtuk magunkat az egymas iránt érzett szerelemnek ami valjuk be elég érdekes.

Az aktus után lefürödtünk, és megpróbáltunk visszaaludni, de egyikünksem ment. Ezért elővettük a laptomomat és megnéztünk egy horror filmet. A neve Kör. Valami kislanyról szól akit belelöktek egy kútba és meghalt. Egy kazettát kell megnézni azon van valami fura anyag , (irói megj.: nem félre érteni😏😏
) utána a csaj felhívott és 7 nap után meghaltál. Fú de nagyon ilyesztő... (de azért este nem mennék el wc-zni na mindegy)

Mikor végesztünk mind a 3-mal -mert ez 3 részes-lementünk reggelizni. Ám amikor leértünk csöngettek. Kinyitottam az ajtót és egy "kedves barátom" állt előttem.

-Szia Ji-ho!

*Yoongi*

Kicsim felkelt az éjszaka közepén. Én már rég fent voltam. Egy kis idő múlva sírva bújt hozzám. Nem értettem miért sírt csak magamhoz  húztam. Nyugtatásképp elkezdtem simogatni a hátát. Rászkódott az egész teste a sírástól. Meg kell nyugtatnom! Hirtelen felültem és az ölembe ültetettem. Lehajtotta a fejét, de én kezemmet az arcára téve kényszeítettem hogy szemembe nézzen, gy láttam vörös, és könnyes szemeit amiket azonnal letöröltem.

-Miért sírsz? -kérdeztem. Nemlegesen megrázta a fejét. Nekem elmondhatja mi a baj.

-Miért sírtál? -kérdeztem immár erőteljesebben. Kicsit megugrott de válaszolt.

-Az..ért mer..t e..el mé..sz! -szipogott de az áttment keserves sírásba. Nem mondtam semmit, csak szorosan megöleltem. Szegény! Nem  akarom ő itt hagyni! Túlsagosan is szeretem ahhoz, hogy hátrahagyjam. Igaz ő nem emlékszik de én igen! Én emlékszek a 3 évvel ez előtti Jiminre! Igen 3 évvel ezelőtt, pont ma Jenie elvette tőlem. A történelem nem ismételheti meg önmagát. 3 évvel ezelőtt kialakulóban volt már a kapcsolatunk, de Jenie a féltékenység miatt tönkretette azt. Elvette tőlem. Kimosták az agyát. Hamis emlékeket képeztek Jimin agyában. Próbáltam elfeledni de nem ment. Hogy én miért is emlékszek? Nem tudom! Az utóbbi pár napban előtörtek az emlékek. Ezért tudtam lefeküdni vele már a második nap, mert ott volt valami az agyamban. Valami ami azt sugalta én már egyszer beleszerettem ebbe a férfiba. És igazam lett.

A sírást továbbra se hagyta abba. Próbáltam őt  nyugtatni, de nem sok sikerrel. Ezét eltoltam magamtól és a legszenvedélyesebb csókban részesítettem. Ajkaink pont illeszkedtek egymáshoz. Az én vékony párnáim az ő telt ajkaihoz forrtak.  Beletúrt hajkoronámba  amitől kirázott a hideg és morogtam. Se én, se ő nem akart leállni. Mind ketten éreztük azt, hogy mit akar a másik. Érezni akartuk egymást.

A csúcsrajutás után elmentünk fürödni. Amint készen lettünk mentünk volna aludni de egyikünknek sem sikerült. Jimin azt mondta nézzünk filmet. Én a Kört mondtam és meg is néztük. Az még olyan elmegy kategória amitől még egy ovodás se ilyedne meg.

Mikor végesztünk mind a 3 résszel ementünk reggelizni. Ám amikor leértünk csöngettek. Jimin kinyitotta az ajtót és egy hivatlan vendég állt előtte.

-Szia Ji-ho!

Igen tudom hogy ezt a storyt nagyon elhanyagoltam ezért bocsesz. Mégegyszer mondom olvassatok el a 'prológus' című részt mert így nem fogtok érteni semmit. Köszönöm ha elovastad puszi!!!

Szerelem első látásra [YoonMin ff.] BefejezettDonde viven las historias. Descúbrelo ahora