18. fejezet

179 21 14
                                    

Sireen látogatása meglepő és váratlan volt. Nem számítottam rá, hogy bárkit is érdekelne a palota hölgyei közül, hogy eltűnök a színről. Számukra sokkal kényelmesebb lesz, hogy minden visszatér a régi kerékvágásba.

Nem fogadta el a felkínált helyet, körbesétálta a lakosztályomat, mindent megszemlélt, megvizsgált, felmérte a dolgaimat. Valószínűleg az itt lévő holmik fényűzőbbek voltak az övéinél és ezt helyre kellett tennie magában.

- Mikor indultok?

- Holnap délután.

- Mi talán sosem hagyhatjuk el Homoktövist, hacsak nem találnak nekünk is egy férjet. A családunkhoz sem mehetünk vissza – megállt szépítkező asztalkám előtt és felemelt róla egy homokkő berakású fésűt – Te is tudod, milyen az élet a palotában.

- Tudom – feleltem, miközben követtem minden mozdulatát. Kíváncsi voltam, hogy mire akar kilyukadni, figyeltem testbeszédét, hátha többet elárul, bár egy arkaskinál ez merész vállalkozás volt.

- Egyedül leszel, hölgytársaság nélkül. Deniaa persze ott lesz, remek lány, de csak szolgáló. Viszont Armel herceg jövendőbelijének és Arich vezér lányának szüksége lesz egy hölgy társaságára is.

- Gondolod?

- Így szokás.

Nem bírtam tovább, kiugrasztottam a nyulat a bokorból.

- Sireen, mondd csak ki egyszerűen, hogy el akarsz jönni. Nem kérdezem az okokat, az nem tartozik rám.

- Szóval ott így volt a szokás. Azon a bolygón, ahonnan jöttél.

- Többnyire - vontam meg a vállamat - Mi, emberek, ha akarunk valamit, kimondjuk.

- Itt nem mindig mondhatjuk ki, sem azt, amit akarunk, sem azt, amire gondolunk. Te más vagy, egy másik világból jöttél, elevenebb vagy, mint bármelyik arkaski hölgy, és ez izgalmas.

- Inkább veszélyes.

- Mert egyedül vagy.

- Így is kell maradnia. Nem lehetek követendő példa.

- Miért nem? – sápadt arcába pír szökött, szemeiben olyan tűz égett, ami már jó ideje emészthette belül - Éppen azért, mert nem olyan vagy mi, többen érdeklődnek irántad, pedig félvér vagy! Bocsáss meg – lesütötte a szemét – de ez az igazság. Minket semmi sem tesz különlegessé, csak az illatunk, és sokszor az sem elég, ha a családunk nem elég gazdag vagy befolyásos. Mi unalmasak vagyunk, Amirah, de a legrosszabb, hogy nem is engedhetjük meg magunknak, hogy többek legyünk, mert nőnek születtünk.

Ő volt az első arkaski nő, aki ki merte mondani ezeket a veszélyes gondolatokat. Ha nem lettem volna idegen, talán tovább hordozza magában és nem jut el odáig, hogy szavakba is öntsem talán még el is fogadja sorsát. Részem volt abban, hogy eljutott idáig és úgy éreztem, nem hagyhatom magára ebben a harcban.

- Még gondolkozom rajta.

Szertartásosan meghajolt előttem és távozott a lakosztályomból. Szavai sokáig ott csengtek még a falak között, nem hagytak nyugodni. Felébredt bennem a remény, hogy elkezdődött valami változás, ami könnyebbé teheti az én életemet is ezen a bolygón. Szégyeltem, hogy így érzek, hogy csak magamra koncentráltam, de volt mentségem is, túl akartam élni, ami Arkaskot megismerve, nem ígérkezett könnyű feladatnak. Sireen látogatása nyitotta fel a szemem, amennyire én tartok tőlük, ők is tartanak tőlem. Jelenlétem felért egy pillangóhatással és hogy hova vezet majd, az félelemmel töltött el.

Túlságosan is belemélyedhettem a gondolataimba, nem vettem észre az ő kopogását, csak akkor eszméltem, mikor már ott állt előttem és megköszörűlte a torkát.

Arkaski krónikák - A Föld virága (BEFEJEZETT)Where stories live. Discover now