× 1.rész ×

196 10 6
                                    

Jó olvasást!

×5 évvel ezelőtt×
Pontosan emlékszem egy forró nyári napon amikor anyukám boldog arca fogadott amikor egy bizonyos levelet szorongatott a kezei között.Annyira izgatott lettem hogy azonnal elvettem tőle és kinyitottam,remegő kézzel olvastam a papír tartalmát.
-Anya felvettek a fotós suliba!Holnap kezdődik is a táboor!-mondtam izgatottan.
-Úristen!-örült velem együtt.-Nagyon büszke vagyok rád!-ölelt meg.
-Köszi!Most megyek is elkezdtek készülődni.-viharzottam fel a lépcsőn a szobámba.

×Holnap×
Már készen is voltunk hogy indulhassunk.A tábor felé mentünk kocsival,ekkor kezdtem el gondolkodni azon "vajon hogy fognak fogadni?" "elég jó leszek?"Nos talán később kapok erre választ.Anyutól elköszönve léptem be a tábor kapuján.Nagyon otthonosan elrendezett kis faházak voltak egymás mellett és egymás elött.Szép növényekkel is volt diszítve a kapu.Fák gyönyörű magasak voltak,amik néha-néha meglebbentek ágai.Teljesen elvesztem annyira gyönyörű volt minden.Messze megláttam egy csoport sárga pólós diákot akik eligazitották a többi hozzám hasonlót.Utam arra vezetett,de ekkor vettem észre hogy egy mogyoróbarna hajú nálam magasabb zöld szemű fiú jött mellém.
-Szia!-pillatottam rá,amit lehet furának érzett mert elég alaposan végigmértem az ismeretlen srácot.
-Szia!-mondta zavartam közbe csomagjait letéve állt meg a tábornak a közepén bemutatkozni.
-Manu Rios vagyok!-mosolygott és kezet fogott velem,amit persze én vissza is mosolyogtam.
-Én Stefanie Kinsey vagyok!-mosolyogtam rá már megint.
~Mi van veled ember?Sírok magamtól hogy már megint elijesztek valakit..~-gondoltam magamban.
-Te is erre mész?-és mutatott a nemrégiben említett diákokra.
~Nem szerinted díszből vagyok itt?Na jóó furi a srác:D~
-Igen.-válaszoltam vissza neki sablonosan.
-Hüha,nem vagy valami beszédes!-nevett rajtam amit mondjuk én nem találtam viccesnek.
-Bocsi,csak elég ideges vagyok.-hajtottam le menet közben a fejem.Éreztem Manu folyamatos tekintetét.
-Nyugi,semmi baj nem lesz!Nagyon kedvesek és befogadóak!-mosolygott amit már láttam.
Megérkeztünk a diákokhoz és eligazitottak hogy kivel leszek egy faházban.
-Stefanie te Jasminnel leszel!
-Manu te pedig Daniellel lesztek!-igazitott el bennünket a szőke srác.
Megláttam a szobatársam akinek ugyan úgy világosbarna színű haja volt.Neki a szem színe kék,ami nekem zöldeskék.
-Szia!Stefanie?-kérdőjelezte meg a nevem.
-Igen Stefanie vagyok de csak hívj Stefnek!-jókedvűen mondtam neki.
-Oké,engem is nevezhetsz nyugodtan Jasnek!-mosolygott.
Bepakoltunk a 4-es számú házba és Jas aludt felül én pedig mint mindig ilyenkor alul alszom.
-Te honnam ismered Manut?-tette fel kicsit zavartan Jas.
-Hát amikor jöttem akkor jött mellém.Igazábol ennyi...
-Ja,értem.
-Miért tetszik neked?-érdeklődtem tovább,miközben pakoltam be az éjjeli szekrénybe az egyik kedvenc könyvemet.Megfordultam és ott ült zavartan az ágyon Jes.
-Igen tetszik..
-Ohh,akkor békén hagyom ha kell neked!-emeltem fel mind a két kezem még jobban biztatásképp.
-Nem igazából nem zavar!Már úgy is megmondtam neki és nem tetszem neki ugyhogy tiéd a pálya csajszi!-kacsintott rám,miután nevetett.
-Naa engem békén lehet hagyni!-nevettem vele együtt.
-Szerintem aranyosak lennétek!-komolyodott el,de a kis huncut éne még ott volt.
-Ugyan dehogy!Én vele soha nem jönnék össze!
-Na majd pár év múlva megkérdezem!-huzogatta a szemöldökét Jas.
-Nyugodtan!-Jas-et utánzottam és én is huzogattam a szemöldököm.

Heyy bebeszkáim!🙈
Nos,ez lenne az én első részem remélem tetszik nektek!💗Igyekszem később mégizgalmasabb részeket hozni!Köszi hogy elolvastad és ha tetszett akkor nyugodtan vote-olhatsz és irhatsz kommentet!

Fanni🙈

Just Like You ×Manu Rios Fanfiction×Hikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin