Titkok hátterében

1. fejezet

Pár szó magamról és a családomról. Először is magamról: Sziasztok. Nagy Laura vagyok és 17 éves.
- A kinézetem: hosszú, göndör barna hajam van, olyan derékig ér. Kék a szemem.
- 165 cm vagyok
- Stílusom: laza stílus ( rövid vagy farmer nadrág, póló vagy atléta, tornacipő, télen bakancs, és sapka)
- A Szent Mária Gimnáziumi suliba járok a legjobb barátnőmmel és a barátommal.
- Barátnőm: Holló Lilla és 17 éves. A haja egyenes, vörös színű és vállig ér. Szeplős. A szeme zöld színű.
- Barátom: Kormos Bence. 17 éves. Rövid barna haja van. Barna színű a szeme.
Most a szüleim:
- Apukám: Nagy Balázs. 38 éves.
- Anyukám: Nagyné Horváth Anita. 36 éves.
Kb. ennyi a családomról. Igen, a családhoz tarozik a legjobb barátnőm és a barátom is.
                            1.rész
Mivel ma szombat van, így 11 órakkor keltem fel. Lementem reggelizni a konyhába és utána felmentem fogatmosni, sminkelni, stb. Miután végeztem a fürdőszobában, utána átmentem átöltözni. Összeszedtem a cuccaimat és lementem szólni anyumnak, hogy elmentem a plázába Lillával.
-Szia anya, elmentem
-Hova?
-Lillával a plázába.
-Oké
-Anya, hol van a görkorim? ( azt elfelejtettem mondani, hogy görkorizom)
-A cipősben.
-Köszi
-Mikor jössz haza?
-Nem tudom még
-Majd hívlak
-Oké. -és elindultam a korimmal Lilláékhoz. Miután odaértem csengettem, de nem nyílt az ajtó, ami fura, mert mindig beleugrik a nyakamba, de most nem, így bementem a házba.
-Hahó!-nem halottam semmit.-Van itthon valaki?
-Mindjárt megyek!-végre, itthon van Lilla.
-Szia. Nem ugrottál a nyakamba.
-Tudom, mert a korimat kerestem.
-Akkor mehetünk?
-Aham. -bicentett
Elindultunk a plázába. Mikor odaértünk a szokásos dolgokat csináltuk. ( fagyizás, beszélgetés a szökökútnál, sétálgatni és vásárolni valamit )
-Ó, nézd milyen szép-mutatott egy sálra.
-Aham
-Nem tetszik?
-De.......... csak valami fura.
-Mi?
-Az, hogy anya még nem hívott fel.
-De azt montad, hogy utálod, ha felhív
-Igen, csak mégis fura. Haza megyek hátha még otthon van.
-Oké-és elindultunk haza. Mikor hazaértem csak egy üzenet volt a hűtőn: ,,Kicsim, későn érünk haza apáddal,,. Nagyszerű. Csak ennyi  semmi más. Mivel idegesített a dolog, így felhívtam anyát, hogy mi van, de nem vette fel. Csúcs. -Na mindegy, inkább felmegyek a szobámba. -mondtam. Egész nap csak a szobámba voltam a gépem előtt, mikor anyáék hazaértek este 11-kor. Gyorsan lementem a lépcsőn és kérdőn néztem rájuk.
-Hol voltatok?- kérdeztem kétségbeesetten.
-Dolgozni!- mondta apa
-De ilyen sokáig? -kerekedett el a szemem ( anya és apa ügyvédek )
-Igen-mondta anya.-Hagytam üzenetet a hűtőn.......
-Tudom, de csak annyi ált benne, hogy,''Kicsim ma későn érünk apáddal haza,,. -mondtam idegesen
-Mondam, hogy majd hívlak.
-De nem tetted!
-Elfelejtettem, bocsi kicsim.
-Annyira furák vagytok............... titkoltok előlem valamit!
-Dehogyis!- mondják egyszerre
-Dehogyisnem-mondtam mérgesen
-Nem és kész-mondta apa
-Ki fogom deríteni-mondtam és felsiettem a szobámba, vagyis nem teljesen, mert ezt hallottam:
-Szerinted rájön? -kérdezi anya
-Dehogyis!-mondta apa
-De te tudod, hogy milyen. Amit akar azt meg csinálja
-Akkor félrevezetjük!
Gyorsan bementem a szobámba és felhívtam Bencét, hogy elmeséljem milyen volt a napom. Amikor végeztünk a beszélgetéssel akkor elmentem fürdeni. Visszamentem a szobámba és lefeküdtem aludni. Alig bírtam elaludni, de valahogy sikerült.