Kezdjük újra ( SZÜNETEL)

Kezdjük újra 1/5

Óra végén kifelé menet Balázs megragadta a kezem és visszahúzott a terembe, ami nekem eddigi életem legcsodásabb pillanata volt köztünk
- Mikot kezdjük el a projektmunkát?- kérdezte és végigfutott rajtam a hideg.
- Hát, mivel csak egy hetet kaptunk a feladat elvégzésére, én azt javaslom, hogy még ma. Ha neked is jo, persze- válaszoltam a lehető legtermészetesebben.
- Akkor nem megyek edzésre és helyette átmegyek hozzátok.
Ezután még elkérte a lakcímem és együtt( remélem egyszer lesz ilyen) rohantunk tesiórára. Ahogy sejtettem Zorka  a lány öltöző ajtaja előtt állt és rám várt. Természetesen megint ezzel a " na, kitártad neki a szíved?" dumával jött és nekem megint azt kellett mondanom, hogy " csak álmomban".
Mint mindig most is Emma és Balázs volt a csapatkapitány, ami Emmának sosem tetszik, hisz Balázs ellen kell lennie és nem vele. Egy pont nekem. Hahh.
Suli után siettem haza, hogy kitakarítsam a szobám és, hogy szóljak a szüleimnek életem szerelme jön hozzánk, úgyhogy viselkedjenek természetesen. Bízom a szüleimben, és nem akarok bennünk csalódni.( ez most olyan volt, mintha én lennék a szülő, ők a gyerekek) De értették a szavaim, úgyhogy nem lesz semmi baj. Remélem.
Fél négykor sikerült befejeznem a szobám kitakarítását, nem mintha nagy kupi lett volna. Majd vittem fel rágcsánlni valót és üdítőt, nehogy szomjan vagy éhen halljon Balu. Szép is lenne, ha miattam éhezne.
- Nyitom- szóltam anyának és rohantam az ajtóhoz, mert csöngettek. - Szia, korán jöttél- fogadtam az ajtóban álló Balázst.
- Szia. Igen, mert nem voltam biztos a címben, ezert indultam el előbb.
- Az jó. Gyere csak be- engedtem be és mikor elment mellettem megcsapott az  a jellegzetes Balázs illatt, amitől lett volna kedvem elájulni. ( de csakis jó értelemben)
Levette a kabátját, ami alatt egy fekete farmer és egy ugyan ilyen színű póló volt, rajta egy fehér, Dance and football felirat. Kétségtelenűl jól állt neki. Sőt túl jól.
- Menjünk fel a szobámba, ott tanuljunk.
- Rendben, mutasd az utat- engedett előre, én meg felvezettem a szobámba, csak előtte anya megállított minket, és bemutatkozott.
- Nagyon örvendek. Engem Rétai Balázsnak hívnak.- fogott kezet Balázs anyával. Nem kellett volna Balázsnak bemutatkoznia, mert anya más nagyon sokat hallotz Baluról, de így illik.
- Kissné Szabados Erika.- fogadta el anya Balázs kezét.
- Oké anya, de ha nem baj, akkor mi most mennénk, mert még sok mindent kell megcsinálnunk. - szóltam közbe.
- Nem baj, menjetek csak.
Felmentünk a szobámba, leültünk a szőnyegre és átbeszéltük a prezentációt.
- A te laptopod itt van?- kérdeztem.
- Nincs, de inkább a tiéden legyen a prezi, mert az enyém mostanában nincs valami jó kedvében.
-Jó, idehozom.- nyitottam ki az ajtót, Balázs otthagyva egyedül a szobámban(!) és lementem a nappaliba, ahol a laptopom volt. Vagyis mentünk volna, ha nem szólal meg a telefonom és nem jelzi ki Zorka nevét. Várható volt, hogy hív.
- Hello. Mi újság, összejöttetek?- csapott rögtön a közepébe, de nekem lekellett sújtanom a hangulatát.
- Még egy ideig reménykedhetsz. Most fent van a szobámban, csak lerohantam a laptopért.
- Káár, de azért csan próbáld meg. Na megyek, mert az edző rámbízta meg valami Vikira a pom-pom csapatot. Sok sikert.
- Inkább neked, mert ott van Emma, Balázs volt barátnője.
- Én meg a leendő barátnőjével beszélek
-  Nagyon vicces. Na szia!
- Szia!-tette le.