Rákosan élni

1. rész

És bent fekszem a kórházban… 3 hónapja… Lassan ez a második otthonom… Az orvosok azzal hitegetnek, hogy fel fogok épülni. Nem hiszek nekik. A lelkemben legbelül érzem, hogy nem lesz jobb semmi sem. Ha nem ebben halok meg, akkor másban. Megígértem magamnak, hogy a végsőkig küzdeni fogok a családomért. Csak értük küzdök, aztán majd eldől. A szüleim és a kishugom, Blanka örülnek, hogy végre javult az állapotom. Azt mondták az orvosok, ha megint így javul egy hét és kiengednek. Hiányzik már az otthonom… A lila szobám, a virágok az ablakban, a hörcsögöm, Tim, a kutyánk, Huchi és a bolondos cicám, Johhny. Imádok otthon lenni és mivel barátaim -szintén a leukémia miatt- nincsnek, ezért el sem járok otthonról. Az utolsó barátnőm alsóban volt mikor még… egészséges voltam. Míg ezen gondolkoztam belépett az orsvos és mondandójába kezdett..