Az Éhezők Viadala X {Pitypang ❤} HUN

Pitypang ❤

A konyhában állok. Kökörcsin panaszosan nyávog. Már mindent hozzávágtam amit csak találtam, de ő csak ül, és várja Primet, aki nem fog már többet visszajönni.
Levágok egy szalonna csíkot, és odaadom neki, még a fejét is megsimogatom. Ezután megint rámjön egy sírógörcs. Csak zokogok és zokogok, a fejem fáj, és szédülök. Kettőt látok mindenből. Ajtó csapódik. A konyhaajtóval háttal állok, ezért nem látom a látogatómat. Nem merek megmozdulni, mert félek hogy elesek.
Valaki ráteszi a kezét a vállamra.
Ekkor feladom, összeesek, de az a valaki elkap. Megszeretném nézni a megmentőmet, de még mindig bőgök, a sok könnytől pedig nem látok semmit, úgyhogy inkább becsukom a szememet. Könnyedén az ölébe vesz, most a lépcsőn visz fel. Óvatosan lerak az ágyba, betakar, és mellém fekszik. Még szipogok egy kicsit, de 5 perc múlva már alszom.
Felébredek.
Sötét van, kb hajnali 4 lehet, de a szobában tökéletesen ki lehet venni mindent. Riadtan felülök az ágyban. Sikítok.
-Sss semmi baj Katniss, nyugodj meg!
Oldalra nézek. Peeta néz rám aggódó tekintettel. Tehát ő volt a megmentőm. Ő a megmentőm.
Zavartan nézek rá. Utoljára a Nagy Mészárlás előtt aludtunk egy ágyban.
Neki is eszébe juthatott ez, mert hirtelen felpattan:
-Én...ööö...főzök teát-mondja elpirultan, és elindul az ajtóhoz.
-Peeta!
-Igen? - fordul meg egy pillanat alatt.
-Maradj velem.
Visszafekszik, átölel, én pedig a mellkasára hajtom a fejemet. Még valamit mond, de nem értem, mert lehúz az álom.